Történetek

Mesélek valami izgatót

Wanda igazán tudott néha hiányozni. Amióta csak felnőtt (értsd: 18 éves lett), és ő is saját lakásba költözött, közel sem láttam őt olyan gyakran, mint korábban. Ennek még csak egy éve, és mi igazi, meghitt családi légkörben cseperedtünk fel. Mi ketten tényleg a legjobb barátok voltunk. Szombat este volt, én otthon, egyedül: unatkoztam. Az elmúlt hetekben alig beszéltem vele, és úgy döntöttem, ma megpróbálom, hátha otthon van. Bár szombat lévén ennek vajmi kevés volt az esélye; egy olyan csini lány, mint az én Wanda húgom, nem az a fajta, de gondoltam, próba szerencse. Wandus igazi szépség lett; hosszú combok, hullámos, sötétbarna haj, talán 36-C mellek: valódi érett nő. Abból a jó kislány fajtából, talán még mindig szűz… Ha volt valami, amit mindig titok maradt előttem, az Wanda szexuális élete; ilyen dolgokról soha nem beszéltünk egymással. Gondolhattam azt is, hogy nem is lenne mit, de lehet, hogy éppen ellenkezőleg, de ő zárkózottabb annál, hogy megnyílna bárki előtt. És ez rendben is volt.
Másfelől jómagam kész ösztönlény voltam. Kitartó, élénk fantáziálások, melyeknek Wanda is sokszor részese volt, saját örök szégyenemre; végtére is a húgom egy jó nő, és ugyanabban a házban nőttünk fel egész eddigi életemben. Nekem is vér folyt az ereimben, és nem tagadtam meg magamtól néha egy-egy leskelődő pillantást, sőt sokszor vétkeztem; de most, hogy elköltözött, a régi ellesett örömökkel kellett beérnem. De félre ezzel. Felhívom, és megkérdezem, hogy van. Otthon volt! Dumcsiztunk. Legutóbbi szakításomról érdeklődött. Felidéztünk pár múlt viszonyt kicsinyég. Legutóbbi kalandom nem volt az, szóval kimondott szűzike; Wanda egyszer éppen akkor toppant be szüleink lakásába, mikor barátnőm kényeztette a fütykösöm. Wandus nem látott semmit, de érezhetett valamit a levegőben. Most is rákezdte: ‘Mikor egyszer a csajoddal…’
‘Na, ne izélj… ez természetes, nem igaz? Tudod, mire gondolok, te és Tamás, nektek is… úgy értem…’ Kuncogott. ‘Hááát… nekem legyen mondva…’ Szóval így állunk! Ezek szerint ő sem olyan tapasztalatlan ezen a téren! ‘De a nyaralóban akkor… Az mégis más volt.’ Ezzel felpiszkált. ‘Mit értesz azon, hogy „más volt”? Ki vele!’ Várt egy pillanatot. ‘Félre ne értsd a dolgot Walter. Ne hidd, hogy könnyűvérű vagyok, de azért én is átéltem egyet s mást… Már elmúltam 18, tudtad?’ Hát igen, igen… talán eddig rosszul ítéltem meg az én „annyira jó kislány” hugicám. De már benne voltunk, és többet is szerettem volna hallani! ‘Hohó, Wandus. Mondd csak el, mit akartál ezzel! Nem valami szép dolog itt abbahagyni. Halljam, mi történt a nyaralóban! Csak én vagyok, a bátyád!’ Wanda újra csak hallgatott, miközben járt az agya.
‘Oké, rendben. Tamás és én, mikor tavaly a nyaralóban voltunk… mi… azt csináltuk, hátul a gyepen. Tessék, kimondtam. ”Hol volt apa és anya? Fényes nappal… a hátsó kertben? Jesszus…” Szóval már nem szűz. Elképzeltem Wandát és Tamást délidőben tekerni a nyaralónk teraszánál. Sokért nem adtam volna, ha én is éppen apámékkal vagyok akkor. Wanda annyira bombázó volt… de tavaly nyáron becsajoztam, és a családjukkal töltöttem a nyár jó részét, így nem is szagoltam a nyaraló felé. Hát idén nem így lesz: egyedül vagyok, mint az ujjam, hehehe. Meg kanos is, persze. Az elképzelt látvány, ahogy a szexi húgom dugják a kertben, önkéntelenül felpolcolta a farkam. Gondoltad volna: az a „szép-kislány-kép” egy kissé árnyalódott…
Élvezettel húztuk egymást. Wanda felháborodást színlelt. ‘Látod? Ti férfiak… csak arra tudtok gondolni! Elejtek egy mondatot és máris…’ ‘Ó, Wanda, nem kell ez…! Tavaly mintha te is épp „arra” gondoltál volna, nem? Ez a természet rendje! Ti nők ugyanolyan fickósak vagytok, mint mi; csak mi pasik nem félünk róla beszélni úgy, mint ahogy ti!’ ‘Én nem „félek” ettől, egyáltalán nem!’ ellenkezett Wanda. ‘Szóval nem… oké, szóval bevallod, hogy ti is megkívánjátok a magatokét, éppen úgy, mint mi? Hm?’ ‘Hát igen… azt hiszem… Igen… végülis igen. Csak nem vagyunk olyan vulgárisan szókimondók, mint például te. Én ebben látom a különbséget. Jézus… nem figyelek oda, és a szexről beszélek a bátyámmal! Hogy jutottunk idáig?’
A faszom lassan megkeményedett. ‘Te hoztad szóba a nyaralót! Te kezdted… de ha már így van, és téged egyáltalán nem zavar, ahogy mondod, mesélj el mindent!’ Vajon el fogja mondani? Felhorkant. ‘Nem tudom… Miért akarod hallani?’ Elhallgatott, tépelődött. ‘Oké. Én és Tamás éppen a strandról jöttünk vissza. Lezuhanyoztunk, de nem csináltunk semmit… semmi tapi, vagy ilyesmi. Tamás benne lett volna, de nem voltam biztos, apáék mikor érnek haza. Szóval csak zuhanyoztunk… és…’ Újra megállt. Most már teljesen kemény voltam; elképzelni Wanda húgom pucér testét, ahogy zuhany közben csuromvizesen a nagydarab Tamással küzd, hogy ne fejlődjenek odáig a dolgok…’ ‘Igen… folytasd…’
‘Um, szóval ő… a pénisze… már kemény volt egész zuhany közben, és csak mondta, hogy „nem tehet róla”…, teljesen felizgult… Mégsem kellene ezt neked elmondanom… meg ne próbálj visszaélni vele, Walt! Bízhatok benned?’ Istenkém, ez már valami! ‘Miért aggódnál… hisz ismersz, nem? Folytasd csak!’ Amint Wandus ideért esetlen történetében, a farkam már fájdalmasan feszült a gatyámnak. Arra gondoltam, talán nem ártana kiszabadítani a rabságából… lenyúltam, kigomboltam a nadrágom, és lehúztam a zipzáram. Ahhhh… így tényleg jobb… ‘Oké… tehát zuhanyoztunk, és felállt neki… aztán befejeztük, de erre én… én meg… elkezdtem én is kívánni őt, érted? Akartam…’
Még mindig nem fogtam fel valójában, hogy Wanda és a szex… sőt erről beszélek vele! Nem tudtam vele betelni! ‘Felizgultál, és akartad, hogy megdugjon. Nyugodtan mondd csak ki Wanda! Lazán!’ ‘Igen. Dugni akartam én is. De ahogy mondtam, tudtuk, hogy most nem lehet, így csak hátra mentünk, és kiültünk együtt a napra. De Tamás farka… um… pénisze…’ Hallottam, ahogy vihog közben. ‘Még mindig nagyon keményen állt, egy kilométerről is láthattad volna…’ Felnevettem, és amint Wanda folytatta, éreztem a hangjában a mosolyt. ‘Ha anya és apa akkor érnek haza, és meglátják Tamás nadrágját… úgy értem, tudod, mit akarok mondani… Szóval egy kicsit aggódtam. Valamit tennünk kellett vele, igazam van?’ Erősen figyeltem, erekcióm dörzsölve az alsómon keresztül. Tehát lehúzódtunk a fűbe, hogy ne lássanak meg mindjárt, ha hazaérnek. És én… leápoltam.’
Ó ember… ‘Leápoltad? Ezt hogy érted?’ Azon kaptam magam, hogy felemelem a hangom, pedig épp nyugodtnak akartam hallatszani. Szerettem volna, ha Wanda magától szóval tart, miközben én lassú kéjjel élvezésbe simizem magam. Nem ment volna a dolog, ha most abbahagyja. ‘Pontosan úgy érted, ahogy én…; nem félek róla beszélni, de nem fogok belemenni minden mikroszkópikus részletbe veled!’ Kiakadt volna? Mintha bújkált volna a hangjában némi játékosság. Mintha valójában nagyon is szerette volna, de úgy, hogy én erőltessem a dolgot. Hát megtettem. ‘Hát, azért ez sok mindent jelenthet…’ Hallatszott a zihálásom. ‘Na, pár percre úgy tűnt, mintha tényleg nyitottabb lennél a szex terén, de látom, hogy mégsem…’
‘Leszoptam őt, így rendben? Mit szólsz? Tudok róla beszélni! Ki merem mondani!’ Most már komolyan rákezdtem, elképzelve, ahogy Wanda elnyeli Tamás méretes faszát. Aztán egyszer csak: ‘Hé, te meg mit csinálsz ott?’ A francba, meghallhatta, hogy hangosabban veszem a levegőt, vagy ilyesmi… Abbahagytam a farok verést, és felháborodásra hangoltam magam.
‘Tessék? Mi baj van? Nem csinálok semmit. Gyerünk, folytasd.’ Hallgatott, fülelt… ‘Szóval… oké. Elmondtam. Bekaptam neki valahogy; és aztán, érted, a pénisze normális méretű lett.’
‘Semmi más, csak „bekaptam valahogy”? Ez így nem valami meggyőző…’ Próbáltam visszatérni a farok veréshez, de most már ügyelve a levegővételre, a normális hanghordozásra.
‘Walt… na, jó… ő is csinálta nekem… amit én is neki. Amikor kielégítettem a számmal, anyáék még sehol nem voltak, és én még mindig… nagyon kívántam, és olyan izgi volt a napon, a fűben…’Ütemesen húzogattam a bőröm, és többet akartam hallani. ‘Pontosan mit csinált?’ kérdeztem, miközben próbáltam nem felizgultnak hallatszani. Azt hiszem, nem sikerült.
‘Mondtam már, hogy ő meg… Walter! Mi a csudát művelsz odaát!? Biztos vagy benne, hogy…’ Megállt, figyelte a hangokat. Mielőtt megszólaltam volna, folytatta. ‘Felcsókolt nekem, érted… Egy kicsit félrehúztam a bikini alsóm, és kinyalt. Hogy hangzik? Elég ennyi, Walt? Vagy még többet akarsz tudni?’ ‘Um, többet…’ A fenébe, ahogy kimondtam, hallottam a hangomon a remegést. Ő is észrevette vajon? ‘Rendben… Kinyalt… Addig nyalta a pinám, míg elélveztem.’ Atyám. Azt hallani a rendes kis húgom szájából, hogy „pinám”, ez több volt a soknál. Nyeltem egy nagyot. ‘Kinyalta a micsodád?’ ‘A pinám, Walt. A puncim. Annyira beindultam, hogy megkértem, dugjon meg a nyelvével.’
‘Hogy kérted őt meg rá?’ Már teljesen feladtam a tettetést. ‘Hát azt mondtam neki: „Dugj meg a nyelveddel Tomikám. Nyalj ki jó alaposan.” És ő megtette. Biztos, hogy nem… csinálsz semmit, bátyó?’ Semmit nem mondtam erre. Nem is lett volna értelme. Már ő is tudta. Bármikor abbahagyhatta volna, ha akarja. De ő folytatta. ‘Kinyalt, bedugta a nyelvét a punimba, ahogy kell. Annyira jó volt; sokszor elmentem már így. És ő is el szokott menni, attól, hogy leszopom. Néha…, mmm… mikor elkezdtünk járni, volt, hogy naponta kétszer, háromszor is rábuktam a lőcsére.’ Az őrületbe akart kergetni, már nem volt felőle kétségem.
‘Szereted… Tomi faszát… szopni?’ Kérdeztem a telefonba lihegve. ‘Ó igen Walt. Nagyon szeretem szopni neki… Olyan szép, nagy fasza van… A legnagyobb, amit valaha láttam… és… szeretem bevenni a számba…, szopizni…’ Hé, várjunk csak… jól hallom, hogy Wanda is liheg közben? A vonal túlsó felén is történik valami? Már közel voltam az orgazmushoz. Wandus hangjára akartam elélvezni. Most már biztos voltam benne, hogy ő is masztizik közben. ‘Lenyelted… neki…hhhh…valaha…?’ Búgó, szexi hangon nevetett. ‘Lenyeltem a micsodát Walt? Mondd ki nekem. Ki vele…!’ A hangja halálos volt.
‘A gecijét… amikor leszoptad a faszát… óhhh… élvezett a szádba valaha? Lenyelted Tomi… spermáját?’ ‘Mmmmm… bizony le, Walt. Megtettem. Szerettem az ízét. Akárhányszor a számba élvezett, lenyeltem az ondóját. És annyi, de annyi volt neki… Most nagyon hiányzik a szép, vastag farka… óh… aznap délután… szerettem volna, ha jól megdug, de akkor nem tudtunk védekezni… Később aztán jót keféltünk, mikor már apáék is otthon voltak… de már aludtak… Walter, mit csinálsz most, mondd meg azonnal!’
‘Semmi egyebet, csak amit te is…’ Már csak pillanatokra voltam az élvezéstől, folytattam. ‘Jól megdugott? Hmm? Jó keményen megkefélt, Wanda? Mondd ki! Hadd halljam!’ Tisztán lehetett hallani a zihálását a vonalban. Ő is közel volt már. ‘Óóóó… igen! annyira keményen megbaszott… járt bennem a hatalmas fasza… a nedves pinámban… és annyira jó volt… és én… áááá… áhhhh….! Óóó… óóóó…’ Egyszerre élveztünk el, én a mellemre, meg a hasamra lőttem a forró, sűrű, fehér spermám.
Feküdtünk együtt, de kilométerekre egymástól, és figyeltük, mikor nyeri vissza a másik a lélegzetét. Kimondatlan összeesküvés volt ez; mindketten tudtuk, amit tudtunk, bár nem beszéltünk róla. Én szólaltam meg először, de nem nagyon tudtam, hogyan kezdjem. ‘Hm… atyám… figyelj Wandus… most már le kell tegyem… hm… látlak a jövő hónapban? Jól vagy, Wandus?’ ‘Persze! Rendben, minden klassz…’ Vett egy nagy levegőt. ‘Örülök, hogy hívtál. Walt… uhm… ez köztünk marad… igaz, Walt? Úgy értem…’ ‘Nyugodt lehetsz, Wandus. Senkinek egy szót se. Ígérem. Viszlát nemsokára.’ ‘Hááát, szia!’ És ezzel letettük.