A főnökasszony

Megunván a vidéki életet nemrégiben úgy döntöttem, hogy felköltözök a fővárosba, és ott próbálok szerencsét. Felmondtam a munkahelyemen és pesten kezdtem munkát keresni. Tele voltam önbizalommal, vágyakozással egy színesebb élet felé. Egy pici albérletben találtam magamnak helyet, amolyan igazi legénylakás volt. Tucatnyi hirdetésre elküldtem a pályázatomat és bíztam abban, hogy diplomával a kezemben, nyelvtudással sikerül valami jó munkát szereznem.
Teltek, múltak a hetek, bepróbálkoztam mindenhol, de nem sok sikerrel. Közben barangoltam a városban és az itt élő régi egyetemi ismerősökkel újra egymásra találtunk. Összejártunk, mint annó, és kellemesen múlattuk az időt szabadidőnkben. Jól éreztem magam, de zavart, hogy nem volt munkám. Egy nap aztán csörrent a telefon. Egy kellemes női hang volt a vonal végén, állásinterjúra hívtak. Majd kicsattantam az örömtől, pedig ez még nem jelentett semmit. Megbeszéltük az időpontot és vártam a nagy napot. Mikor elérkezett az idő, puccba vágtam magam és próbáltam a lehető legjobb formámat hozni. Egy belvárosi irodaházban találtam magam, ahol már vártak engem és még egy tucat embert. Kicsit megingott az önbizalmam, de próbáltam leplezni. Rendben lezajlott az interjú, amit egy középkorú férfi vezényelt. Úgy éreztem jól sikerült, ezért vártam a folytatást. Nem is csalódtam, behívtak a második körre. Nagy izgalommal mentem el újra, és közölték, hogy ezt már a leendő főnök fogja tartani. Egy kisebb gombóccal a torkomban léptem be az irodájába, és akit ott találtam a faragott tölgyfaasztal mögött, attól még a lélegzetem is elállt. Egy kiskosztümbe bújtatott angyal – mondtam magamnak. Selymes, göndör, barna fürtjei lágyan omlottak vállára. Egy trendi fekete keretes szemüveg mögé rejtette igéző szemeit, amihez egy gyönyörű arc társult. Mellei majd szétfeszítették a testhezálló fehér inget. Egyszerűen tökéletes volt. Helyet foglaltam és belekezdtünk. Végig a szemembe nézett miközben magamról meséltem, alig tudtam koncentrálni, egész máson kezdett járni az agyam. A kezében egy ceruzával játszott, amit néha a szájához emelt és meg-megharapdált. Teljesen leizzadtam az interjú végére, zavartan elköszöntem, ő pedig kéjesen mosolygott.
– Az eredmény még ma meglesz – mondta. Ha gondolja, várja meg.
Megvártam, naná, hogy megvártam. Fel alá mászkáltam a folyosón, kávézgattunk a többi delikvenssel a büfében, amikor szólítottak bennünket. Szorongásokkal tele mentünk a főnökasszony irodájába, ahol ő már az eredmény tudatában fogadott újra bennünket. Az asztal előtt állt, így még jobban szemügyre vehettem. Csodálatos alakja volt. Formás, tenyérnyi feneke, tökéletes lábai, melyek egy fekete magas sarkú cipőbe voltak bújtatva. Rövid hatásszünet, majd a szokásos, udvarias tiszteletkörök után kimondta a nevemet. Nem akartam elhinni: felvettek. Ez a csodálatos nő! A többiek távoztak, mi pedig kettesben maradtunk a szobában. A hivatalos stílus, hirtelen bizalmasra váltott.
– Tegeződjünk – mondta -, úgyis a kollégám leszel.
A bárszekrényből elővett két poharat, és megkérdezte: ugye koccinthatunk a sikeres együttműködésre?
– Persze – mondtam -, örömmel. Az jól fog esni!
– Ne legyél már olyan feszült – és a kezembe nyomta a poharat, amibe egy jó adag whiskey-t töltött. Szinte azonnal legurítottam az italt, és lazítottam a nyakkendőmön.
– Helyes – mondta -, csak lazán!
Odalépett hozzám, és mélyen a szemembe nézett.
– Már az önéletrajzodon található kép alapján tudtam, hogy van benned valami. De így élőben, így még jobb! Megfogta a nyakkendőmet és gyakorlott mozdulattal levette a nyakamról. Nagyot nyeltem.
– Ugye nem félsz tőlem? – kérdezte.
– Dehogy! Csak meglepődtem.
– Meglepődtél? Hát akkor mit szólsz ehhez? – kérdezte.
Erősen belemarkolt a fenekembe, és szorosan magához húzott. Ajkát átvetette a számra, és egy forró csókot nyomott rá. Testemet elöntötte a forróság, nadrágom hamar szűk lett. Csak néztem rá és azonnal visszacsókoltam. Nyelvünk őrült táncot járt. Egyik kezemmel fogtam a fejét a másikkal hatalmas melleit markolásztam. Kigomboltam az ingjét ás elém tárultak gyönyörű keblei egy csipkés melltartó ölelésében. Közben ő sem volt tétlen, kezei bejárták egész felsőtestemet, mígnem egy erőteljes markolással elkapta addigra már teljesen megduzzadt férfiasságomat. Elismerően kacsintott, és lehámozta rólam a nadrágot. Ott álltam előtte testhezálló boxerben, álló farokkal. Ellépett kicsit mellőlem és szemeivel végigmért.
– Jól nézel ki! Vetkőzz le teljesen! Most!
Lassan, most már magabiztosan dobáltam le magamról a ruhadarabokat. Mikor végeztem odaléptem hozzá és átvettem az irányítást. Levettem róla a felsőjét, a melltartót és falni kezdtem hatalmas, kemény melleit. Kezemmel felhúztam a falatnyi szoknyát és erősen megmarkoltam csupasz fenekét. Simogattam ahol értem, teljesen elvesztettem önkontrollomat. Ő hangosan sóhajtozott, miközben megszabadítottam maradék ruháitól. Megfogtam és a derekánál fogva felraktam az asztalra. A nyakától lefele haladva végigcsókoltam meztelen testét kissé elidőzve a köldökénél, maj elém tárult a gyönyör forrása. Csodálatos, csupasz puncija volt. Ajkammal végigpásztáztam a szeméremdombját, a nagyajkakat és lassan, érzékien nyalni kezdtem. Puncija tocsogott a nedvességtől én pedig faltam nedveit. Szopogattam a csiklóját, ő pedig megrészegülve, a kéjtől zihálva vette a levegőt. Azt hittem nyomban elélvez, teste valósággal remegett. Belemarkolt a hajamba, majd felhúzott maga mellé.
– Most én jövök! – hörögte.
Lehuppant a földre engem pedig valósággal nekilökött az asztalnak. Elém térdelt és arcával simogatta kőkemény, borotvált farkamat. Ajkaival cirógatta, de nem vette a szájába. Azt hittem megőrülök. Nyelvével végignyalta a zacskómtól, egészen a makkom hegyéig, majd vissza. Közben nézett rám a nagy, fekete szemeivel és tovább izgatta a péniszem.
– Leszopjalak? Akarod, hogy a számba vegyem?
Nem kellett válaszolnom. Piócaként tapadt a farkamra és őrült szopásba kezdett. Nyelve táncolt a makkomon és szinte tövig benyelte férfiasságom, ami nem volt kis teljesítmény, mert tisztességes mérettel áldott meg a természet. Kezeivel is rásegített, húzta, facsarta péniszem, ami szinte úszott a főnökasszony nyálában. Nem bírtam tovább: felhúztam magam mellé és belelöktem az asztal mellett lévő fotelba. Lábait a bokájánál fogva szétterpesztettem, majd belevezettem forró puncijába a farkamat. Teste remegett, ahogy toltam egyre mélyebbre, teljesen kitöltöttem. Ütemes mozgásba kezdtem, minden lökésnél ágyékom nekiütődött a csiklójának, ami fokozta az élvezetet. Lassan pózt váltottunk; feltérdelt a fotelba és elém tárult gyönyörű, kerek popsija. Hátúlról, szinte ráhúztam kőkemény farkamra, teljesen felnyársalta. Elnyújtott érzéki nyögdécselés hagyta el ajkát. Teljes hosszában csúszkált benne férfiasságom, csodálatos látvány volt ez nekem.
– Ez az! Dugjál! Dugjál szét rendesen! – ordította.
Kezemmel markoltam a derekát, ő a csiklóját masszírozta. Őrült tempót diktáltam és kisvártatva elélvezett. Teste megfeszült, hüvelye szorította lüktető farkamat. Ujjaimat a szájába dugtam, ő pedig mohón szopogatni kezdte. Nyálas kezemmel popsi lyukát kezdtem izgatni. Középső ujjamat beledugtam a pici lyukba és ki-be mozgattam. Az élvezéstől nedves pucijáról a popsijába is kentem egy keveset és makkomat a hátsó bejárathoz illesztettem. Lassan toltam be a seggébe a végbelébe, azt hittem nyomban beleélvezek. Szinte fel sem fogtam, hogy egy ilyen nőt dugtam meg és fogok seggbekúrni. Óvatosan mozogtam benne, ő pedig kéjesen nyöszörögve, nézett vissza rám. Szemében élvezettel teli fájdalom csillogott. Egyre határozottabban dugtam a popsiját, kezeivel széthúzta a farpofákat.
Éreztem, hogy közel a vég! Kirántottam fenekéből farkamat, ő pedig felém fordulva kezével folytatta. Őrült tempóban verte, mígnem vastag sugárban kilövellt belőlem a sperma. Telespricceltem az arcát, a száját, a nyakát. Csöpögött le a forró anyag a melleire. Kacér mosollyal nyugtázta a végeredményt, én pedig alig álltam a lábamon. Csókolgatta, nyalogatta megfáradt péniszem, kezével pedig arcáról a szájába terelte gecimet.
Nehezen tértem magamhoz. Mire felocsúdtam, ő már rendbe tette magát és az utolsó gombot bújtatta a helyére. Haját megigazítva egy apró köhintéssel megfűszerezve csak ennyit mondott:
– Azt hiszem, jól fogunk együtt dolgozni. Isten hozott a cégnél. Reggel várlak! Most pedig nyomás haza, és pihend ki magad! Szükség lesz az erődre.
Elmosolyodtam, és nyugtáztam magamban: Jó helyre kerültem!