Szerelem és más drogok – Love and Other Drugs

Jamie (Jake Gyllenhaal) sármos pasi, nincs nő, akit ne kapna meg, ha akar. És ő mindegyiket akarja – miközben a munkájában is örökké győzelemre tör: gyógyszerekkel kereskedik, és már nagyon várja a nagy fogást.
Azután találkozik Maggie-vel (Anne Hathaway), aki más, mint az addigi könnyű kalandjai. Meghódíthatatlan szabad szellem, aki nem hagyja, hogy bárki vagy bármi az útjába álljon. A páros vad, szenvedélyes, és kiszámíthatatlan viszonyba keveredik egymással.
Jamie, aki képtelen bármiféle elkötelezettségre, kisebb válságba kerül, mikor kapcsolatuk komolyra kezd fordulni. Maggie is egyre jobban vonzódik hozzá, bármennyire is küzd az érzései ellen, és az ellen, hogy ez a szerelem mindent megváltoztathat körülöttük.
Jake Gyllenhaal és Anne Hathaway között izzik a levegő ebben a megszokottól eltérő, romantikus filmben, amiből a komolyabb felhangok sem hiányoznak. A mellékszerepekben olyan remek színészeket láthatunk, mint Hank Azaria, Oliver Platt, Gabriel Macht.
Íme egy film az orvoslátogatók életéről,amely egy szerelmi történeten keresztül bebizonyítja, vagy legalábbis próbálja, hogy az orvoslátogató is ember.
Jamie (Jake Gyllenhaal) egy felelőtlen sármos szívtipró. Miután kirúgják egy elektrotechnikai boltból, a nagy pénz reményében orvoslátogatónak megy. Módszere egyszerű, elcsavarja a recepciós lányok fejét, akiktől egyenesen a doktor úr rendelőjébe vezet az út. Az üzlet kezd beindulni, amikor az egyik rendelőben összefut egy lánnyal, Maggievel, aki testét igen, de a szívét nem adja könnyen. Maggie nehezen bonyolódik komolyabb kapcsolatba, mert betegségét a parkinson-kórt senkire nem akarja ráerőszakolni. Innentől kezdve már csak szerelmi huzavonájukról vagy inkább csak nyűglődésükről szól a film.
A film végén a srác kimondja, hogy egy ideális világban a lány nem lenne beteg a srác meg tökélete lenne, de ő mégis ezt a tökéletlen világot választja. Ezért nem tud nekem hiteles lenni ez az egész sztori. Mert a filmben minden tökéletes, minden ideális. A lány gyönyörű, a fiú szexi, aki szerelméért még harcolni is képes, és csak néha elmékeztetnek minket arra, hogy van egy kis difi a lány parkinson-kóros.
Jake Gyllenhall, aki az életben is sportot űz a hollywoodi színésznők felszedéséből, ideális választás a szerepre. Sármos, jóképű, el tudom hinni, hogy azt kap meg akit akar. Anne Hathaway habár gyönyörű színésznő és ebben a filmeben Liv Tylerre hasonlít leginkább nem győz meg. Talán mert a történet túl bugyuta és felszínes, nem korhű csak a film második felébenválik világossá, hogy nem a jelenben játszódik. (Jake csipogót használ, és a gyógyszercég bevezeti a Viagrát, hát ez nem ma volt.)
A filmben rengeteg az ágyjelenet, szóval, aki Anne Hathawayt vagy Jake Gyllenhallt szeretné látni meztelenül az máris indulhat a moziba. Viszont aki egy komolyabb témára vágyik, az ne várjon sokat, ugyanis a film nem vállalja fel azt az utat amit elkezdett. Sajnos ott áll meg, ahol épp elkezdődne a dolog lényegi része az, hogy mire képes a szerelem, ha egy olyan betegséggel állunk szembe, amely gyógyíthatatlan. Csak kapargatja a felszínét a problémának de nem mer belenyúlni igazán. Így nem marad más mint egy felejthető film, mert romantikus komédiának nem elég nevettető, drámának pedig gyenge.