A szexet mindenki szereti

Olyan nincs, hogy valaki nem szereti a szexet. Talán csak arról lehet szó, hogy rosszak a tapasztalatai, nem megfelelő partnere van, és inkább nem él házas életet. Egy egészséges felnőtt embernek szüksége van testének kényeztetésére, a szexuális kielégülésre.
Ha párkapcsolatban élünk, akkor ez természetes, de mi van akkor, ha egyedül vagyunk, és ráadásul nők is? Egy férfi könnyebben megoldja ezt a problémát. Úgy tudom, hogy a pár nélkül élő férfiak pár napot bírnak csak ki magömlés nélkül. Egyébként ennek egészségügyi szempontból is nagy jelentősége van, hiszen prosztatához és hererákhoz vezethet, ha nem ürítik a spermákat. Egy férfi elővesz egy pornóújságot, vagy megnéz egy filmet, és segítségül hívja a házi módszert, s kielégül.
Természetesen könnyen találnak egy hölgyet is, aki némi készpénzért minden óhajukat teljesíti. Sőt, olyan nőkkel is megismerkedhetnek, akik még ellenszolgáltatást sem kérnek. Egy kis udvarlás, bókolás, szép szavak, s előbb-utóbb megdönthető állapotba kerül anő. A férfiak csekély hányada zárkózik el az egyéjszakás kalandok elől.
A nőknek kicsit nehezebb a helyzetük, de nem annyira reménytelen, mint néhány évszázaddal, avagy pár évtizeddel előtte. A szexuális forradalom elhozta a nők számára az egyenjogúságot a szex terén is. Tehát egy nő is bátran kezdeményezhet, joga van ahhoz, hogy szeresse a szexet.
Azonban mégis bennünk él a konzervativizmus, vagyis kezdeményezzen a férfi. Nem annyira megszokott dolog még az, hogy egy nő egy bárban odamegy a férfiakhoz, és meginvitálja valamelyiket a hálószobájába. Persze a delírium tremens közeli állapotban könnyebben előfordulhat.
A nők a kezdeményezés helyett a sóvárgást választják. Brigitte Jones-hoz hasonlóan inkább egy üveg bor mellett keseregnek, és sajnálják magukat, közben jó mélyre gyömöszölik a szexuális vágyaikat. Nagyon ritka az a nő, aki egy ismeretlen férfinak bemeri vallani, hogy teljesen ki van éhezve szexuálisan. Inkább kínozzák magukat. A lovagokat próbára teszik, mielőtt odaadnák magukat, csak azt felejtik el, hogy ma már ritkán teremnek lovagok.
A másik véglet, amikor a hölgy nem rendelkezik annyi önbizalommal, hogy bízzon saját vonz- és csáberejében. Nem meri elhinni, hogy az a férfi vár rá és mindent megtesz azért, hogy megkaphassa. Ezért felveszik a skalpvadász nők szerepét, akik számára a szex sport, érzelmek nélkül, csupán csak az aktusért.
Természetesen a szexipar kitermelte a segítő eszközöket, de ezek csak szűk(?) körben ismertek és használatosak.
Azt tanácsolom a hölgyeknek, akik savanyodnak a testi kapcsolat hiányában, ne válogassanak annyira. Ismerkedjenek, lépjenek, segítsenek magukon! Ma már nincsenek fehér lovon járó hercegek, ha akad is egy-kettő, azok sem valószínű, hogy becsöngetnek az otthon csücsülő, szexuálisan kielégítetlen amazonokhoz.
Mi nők, egyébként is úgy vagyunk összerakva, hogy az aktusnál sokkal fontosabb a kedvesség, a figyelmesség, a szeretgetés, vagyis az érzelmek. S ezt nagyon sokan képesek megadni számunkra.
Nem kell a nagy Ő-ről álmodozni, nem kell rózsaszín babaálmokat szövögetni, helyette élni kell, s esélyt kell adni magunknak, no meg az irántunk érdeklődőknek.