Buda cash és Quaestor ügy: szopás

Mi a Buda Cash? Rábaszás! Mi a Questor balhé? Szopás. Mármint az ügyfeleknek. Szinte biztos, hogy semmilyen kártérítést nem kapnak a Quaestor károsultjai, hacsak a brókercég nem fizeti vissza nekik a befektetett pénzüket.

A befektető-védelmi alap megerősítette az RTL Híradónak, hogy tőlük nem számíthatnak kártalanításra a kötvényesek. A Fidesz frakcióvezetője közölte: törvényekkel is biztosítanák, hogy a csődbe ment cégek tulajdonosai magánvagyonukkal is feleljenek, illetve a pénzügyi szektor is vegyen részt a kártalanításban. Az MSZP szerint a kormány kötelessége a kártérítés. Közben a rendőrség bejelentette: csalás miatt indítottak nyomozást. Persze, hogy indított, mert pénz lopás, csalás, sikkasztás gyanúja áll fenn.
A Questornál a Buda-Cash-ügy miatt kezdett vizsgálódni a jegybank, a cég nem sokkal később öncsődöt jelentett. Windisch László szerint lehet összefüggés a vizsgálat és az öncsőd közt. A Questornál a probléma az MNB szerint a kötvényprogrammal volt. A cégnek idén 5-6 milliárd forintos állományt kellett volna megújítani, a gyanú szerint az engedélyezett kötvényprogramban több kötvényt értékesítettek, mint lehetett volna. Az állomány akár a 210 millliárd forintot is elérheti.
Windisch László azt mondta, 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt bocsátott ki illegálisan, a felügyelet tudta nélkül a Questor.
Fiktív számlákon kereskedtek, így rábasztak az ügyfelek! A Buda-Cashnél már hosszú idő óta meghamisították a felügyeletnek és az ügyfeleknek küldött adatokat, mondta el az alelnök. A brókercégnél fiktív számlákat hoztak létre, ezeken aztán az ügyfelek engedélye nélkül értékpapírügyleteket folytattak az ügyfelek papírjaival. De az is rendszeresen előfordult, hogy megbízást vettek fel egy ügyféltől valamilyen értékpapír megvételére, az ügyfélnek visszaigazolták a tranzakciót, de valójában nem hajtották végre.
A Buda-Cash 90-100 milliárd forinttal nem tud elszámolni, tájékoztatott Windisch László. A brókercég 102 milliárd forintnyi vagyont kezelt, 15 600 ügyfelük volt.
– Ha valaki mégsem vinné haza vagy egy bankhoz a pénzét, és szeretné valahol elhelyezni a megtakarítását, ezek után honnan tudhatja, hogy megbízhat-e egy befektetési cégben?
– Kétféle kockázat van, az egyik a befektetési kockázat: kevesebb vagy több pénze lesz a befektetéséből. Ez egy szakmai kérdés. A másik kockázat, hogy ellopják a pénzét, vagy sem. Ez már kevésbé szakmai kérdés, ugyanabba a kategóriába tartozik, mint az autófeltörések, betörések. Az elsőt úgy tudom kezelni, hogy megosztom a kockázatokat. A másodikat pedig úgy, hogy megvizsgálom, kire bízom a pénzem. Vannak viszonylag egyszerű fogódzók, amik normális időszakban érnek valamit, abnormális időben viszont keveset.
Az egyik fogódzó, hogy a méret sokat számít, akár bankról, biztosítóról, brókercégről, vagy alapkezelőről beszélünk, hogy tőkeerős tulajdonosok állnak-e mögöttük, ki könyvvizsgálja. Ebből a szempontból a Magyarországon működő nagy bankokat és biztosítókat egyaránt megbízhatónak tekinthetjük. A brókercégek vagy banki tulajdonban vannak, vagy nem. Ha banki csoportba tartoznak, akkor a kockázatuk többé-kevésbé annak a banknak a kockázatával egyezik. Érdemes megnézni a brókercég szakmai elismertségét, azt, hogy komoly, elismert könyvvizsgálóval dolgozik-e. Abban biztos vagyok, hogy a piac meghatározó szereplői korrekt és tisztességes szolgáltatók. Én is egy ilyen helyen tartom a megtakarításaim legnagyobb részét, és jól alszom – mondja a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója.