Szex

A gondolat teremtő ereje

Megint túl sok nekem a blog és gondolkoztam azon, hogy nem folytatom, vagy legalábbis felfüggesztem egy időre. Túlságosan egy irányba indultam vele, amiről viszont nem mindig lehet írni, mert ezer más dolog is feladat, amik egyszerűen nem hagyják szóhoz jutni a testet.

Aztán kedvenc barátnőm jelezte, hogy látni szeretne már, és némi vásárlással kötöttük egybe a randinkat. A körút során cipőt kerestem, ami mindig jó alkalomnak bizonyul arra, hogy minden tűsarkút végigpróbáljon az ember lánya, hogy ezáltal felélénkítse érzékeit. Ezt hívják látens fetisizmusnak(?!). A melleim közé bújó barátnővel tölött nap önmagában is elég, hogy a vágyaim életre keljenek, de a korábban bejelentett és várva-várt fekete csipkefűző is megérkezett. Az az okozota lelkesedés pedig menthetetenül íráshoz vezetett. Pedig az utóbbi időkben a fantáziám a fájdalommal foglalkozik. Na jó, a fájdalom egy számomra érdekes aspektusával, mert a fájdalom önmagában sosem vonzott. Viszont láttam egy filmet, amit nem ajánlok, ezért nem is részletezem. De egyik jelenetében bemutattak egy fotósorozatot egy együttlétről, ahol a férfi a nő nyaka és feje fölé leszorított csuklói köré tekerte az övét. Ledöbbentem, először is azon, hogy milyen szép képek. Másodszor, hogy engem ez felizgat. Korábban féltem a komoly fájdalmat ígérő eszközöktől. És ez most is azért tetszett meg elsősorban, mert nem fájdalom okozására használták közvetlenül. Ettől függetlenül nem nehéz érezni a nyakamon (combomon, fenekemen, mellemmen…stb.) az elképzelt szorítást, ahogy a hideg, érdes bőr belevájja magát a húsomba. És megint visszatértem a dominanciajátékokhoz, amelyek nagyon kedvesek számomra, mint azt újra és újra felfedezem írás közben is. De leginkább a nyak miatt, azt hiszem, mert az már nem játék. Elsődlegesen a levegő útja záródik el, másodlagosan a csigolyák károsodhatnak, ha elkapkodja az ember, tehát van tétje, még akkor is ha nincs. Van, amit nem lehet kiiktatni a tudatból, minden bizalom ellenére sem. Ugyannakkor izgalmas felhangot kap a szexuális együttlét, ha egy kicsit többről is van szó, ha ilyen keretek között teszem próbára a másikat elsősorban, de magamat is rögtön utána. Keveredik ez a kiszolgáltatottsággal, de még inkább a másikba felé kialakult végtelen bizalom számít. És ha ő a nyakamra teszi a kezét, akkor felemelem a fejem és így kínálom fel magam. Ha pedig a derékszíját fűzi köré, és finoman meghúzza, akkor maga a történés, a mozdulat, a gesztus, ahogy hozzám ér, az ő tudatállapota és az enyém… ez mind együtt tesz őrülten nedvessé. Természetesen nem fuldokolni kívánok puszta élvezetből, az még nekem is sok lenne. Csak valami olyasmi jár a fejemben, hogy dugás közben mögöttem térdel, és a kezében ott van a derékszíj vége, amivel néha megszorítja a rögtönzött nyakövermet, épp csak annyira, hogy elakadjon a lélegzetem és a pinám összeránduljon a farkán. Már csak azt kell kitalálnom, hogyan fogjam vissza magam, hogy adódó alkalommal, ne azzal kezdjem, hogy mosolyogva-nedvesen szép lassan kihúzom azt az övet a nadrágból…

Leave a Reply