A hipnotizőr 3. rész

Teljesen ki lettem facsarva. Ezek a történetek, és a tanácsosné lánya… Szép az élet hangulatban sétáltam be a hatalmas ház hátsó bejáratán. Remélem a főnöknőmnek már nincs szüksége rám és kipihenhetem magam. Hanyagul intettem be a konyhára, de a szakácsnő utánam kiabált:
– Gyere csak vissza, te disznó!
Megütköztem ezen a hangon, és visszaosontam a konyhához. Nem volt bent más csak a dagadt néger szakácsnő.
– Láttalak, ám reggel mit műveltél a kisasszonnyal tanítás gyanánt!
Hűhh, bassza meg, ez meglátott. Hízelegni kezdtem a gusztustalan némbernek, még a nyakába is becsókoltam hátulról. Láttam ez tetszett neki, de csoda, hogy nem hánytam el magam.
– Most dörgölődzöl, mi? Máskor meg le se szarsz!
– Na, hisz tudod, hogy imádlak, az édes gömbölyű seggeddel… – próbálkoztam tovább undorral pillogva hatalmas, hájas hátsója felé.
– Ha így van, akkor gyere velem és bizonyíts! – fogta meg a karom és tolt maga előtt a WC – ig. Betuszkolt, bezárta az ajtót és a mellei közé húzta a fejem. Elővette őket és nyalnom kellett. Tenyérnyi fekete udvarban galambtojásnyi bimbó meredt. Hol egyiket, hol a másikat gyömöszölte a számba. Undorodom a fekete nőktől, de most nem volt választásom.
A fajansznak háttal a kőre nyomott, fejem hátradöntötte arccal fölfelé az ülőke felett, majd fölém kuporodott. Ruháját felhúzta és pinájának vad, fekete húsfodrait az arcomhoz dörzsölte.
– Na ezt nyald! Ezen van mit!
Tényleg majdnem hánytam, de próbáltam élvezetet okozni neki. Hatalmas szőrös muff volt, irgalmatlan sötétrózsaszín hasadékkal, melyből a mosdatlanság szúrós párája szállt alá. Amit a szappannal nem végzett el azt elvégeztette velem, és csak dörzsölte állati altestét a nyelvemhez kedve szerint, de ez még nem volt elég, mert előrébb csúszott és a seggluka került a számhoz. Úgy tettem mintha nem érteném, de rámparancsolt:
– Nyald, te disznó!
Mit tehettem volna… Nyelvem a fekete ráncok közé fúrtam. Közben hallottam, hogy a büdös szuka rágyújtott egy szivarra. – Lám sziesztázik, a seggét nyalatva! – ezt a szivarozását külön utáltam.
Pöfékelt és néha valami furcsa nyögés tört ki belőle. Ez kicsit emlékeztetett egy kétmázsás koca zabálás közbeni fujtatására a moslékos vályú előtt. Csak most az én szám volt a moslékban és a vályúnak esett jól.
Ismét hátrébb tolta öles ülepét, hogy a pináját nyaljam, ami már erősen levesesedett és … szent egek! A csiklója akkorára duzzadt, mint egy hatéves kisfiú kukija, és ellentmondást nem tűrve nyomult a számba.
– Szopogasd csak! Azt szereti a néni! – és valóban kezdett bevadulni. Durván döfködte hatalmas pöckét az ajkaim közé. Sietősen csapkodtam a nyelvemmel, hogy hamarabb szabaduljak, de nem volt szerencsém, mert megállt, és felemelkedett, hogy kifújja magát.
– Na, most nagyra nyisd a szád! – újra az arcomra ereszkedett. Lenyúlt a tarkóm alá és a fejemmel együtt a nyitott szám a nyúlós lucsokban fürdő vaginájára vonta. Igazgatott kicsit. Pinájának az egész berendezése az ajkaimon belülre került és valósággal kipeckelte a számat, míg orrom az ánuszába fúródott. Csak akkor kaptam levegőt, ha hagyta. És ekkor a rohadt, dagadt, fekete kurva pisálni kezdett. Próbáltam menekülni, csapkodtam, vergődtem, de a büdös némber erősen szorított, és levegőt sem kaptam. Nyelnem kellett. És csak spriccelt és spriccelt belőle, mint egy lóból annyi. Megitatta velem sós nedvének pataknyi özönét, majd leszállt rólam.
– Na, ez kell neked, nem a fiatal leánykák! Most told le a gatyád és ülj ide fel!
Ráültem a WC – re. Kókadt péniszem szomorúan fityegett.
– Mutasd azt a nyeszlett kukacot! – fogta a kezébe. A tenyerébe köpött és makkom érzékeny alsó felét kezdte gyors apró mozdulatokkal dörzsölni. A reflexek működtek, és farkam minden undorom ellenére egyre keményebb és nagyobb lett. Mikor teljes méretében, erektől kéklőn meredt, szembe velem az ölembe ült és magába igazította. Diónyi bimbóját a számba nyomta, majd csípője görcsös, remegő táncba kezdett. Amilyen nagy darab volt ő maga olyan szűk volt ott belül. Gondolom befelé is hájasodott. Tökéletesen körbeölelte ijedt farkamat, ami ilyen fogadtatás mellet nem érezte rosszul magát. Már harmadik személyben beszélek róla, mert láttam külön életet él, és bármennyire undorodom én ettől a mázsás, büdös banyától, ő daliásan feszít a lucskos odúban. Kedvére döfködte magát szégyenszemre engedelmesen meredő dákómmal. Éreztem, hogy hol a méhszájának duzzadt csomóját dörzsölteti makkommal, hol G – pontját keresgéli vele. Nem fogta vissza magát, az előbbi kocás horkantások, most folyamatossá váltak, és mint a koncon huzakodó vadállatok morgása veszedelmes hangok törtek ki lilás szájüregéből. Lavórnyi csípője egyre gyorsuló rángatózásával stimulálta a már jól érezhető G – pontját. Ilyet még nem tapasztaltam. Ez tényleg G – pont! Mogyorónyi valamit éreztem a farkammal, amit nem szűnt meg pengetni vele. Teljes extázisba esett. Mellére passzírozta a fejem, fekete bőrének hatalmas pólusain csillogó izzadságcseppek bújtak elő. Láttam a végéhez közeledett, de ekkor lepattant rólam és ismét arcomba nyomta lucskos altestét, míg ujjnyi klitoroszát maga kezdte rángatni, akár egy péniszt. Hörgése vinnyogásba váltott, majd akkorát vonaglott, hogy pinájával szabályosan pofán csapott, és ekkor erős sugárban fehéres folyadék lövellt ki rózsaszín kisajkai közül. Újabb két vonaglás és már gyengülő spriccelés után újra a farkamba ült és néhány levezető kört lovagolt még rajtam, míg végleg lenyugodott. Letörölte vaskos szájáról lecsorgó nyálát és bizonytalan rotyogás közepette levonta húsos altestét döbbent szerszámomról. Már én is kitörölhettem arcomból általam még nőnél sohasem tapasztalt ejakulációjának gusztustalan nedveit.
– Na, te disznó, ez igazán jó’ esett! Beugorhatsz máskor is, ha a kisasszony nem fáraszt le túlzottan!
– Te ronda víziló – gondoltam magamban – elkerüllek majd, ne félj!
Megalázottan gyűrtem kielégületlen farkam a nadrágomba, majd iszkoltam volna el, mikor utánam kiáltott.
– Peggyt is látogasd meg, mert ő is tud a dologról!
Kifordultam a konyháról, és a cselédlány szobája felé vettem az irányt. – Legalább ő fiatal és még csinosnak is mondható. Éreztem, amint kedvenc testrészem a nadrágomban rábólintott. – Te jobb, ha meg se moccansz, mert úgy látom, neked teljesen mindegy.
Bekopogtam Peggyhez.
– Tessék!
Benyitottam. Ott ült kicsiny, kopott asztalkája előtt és egy ócska tükörben szépítkezett. A fekete – fehér, kis, fodros egyenruhájában volt, vörös haja kibontva omlott a vállára. Mikor itt – ott a házban összefutottam vele egy – egy fenék csípéssel, vagy cici fogdosással üdvözöltem, amiért csípősen pörölt velem. Szeplős, zöldszemű, harminc körüli nő volt, nagyon vékony, kicsi, de piszén felmeredő, hegyes mellekkel, darázsderekához képest igen széles csípővel.
– Nála biztos nem találok dúsan bélelt, szoros vaginát! – gondolkoztam el a vékony combokat szemlélve, de azt nem láthattam előre, hogy e hüvelyhez közöm nem lesz.
– Pandzsa, te kéjsóvár, hamis, indi! Hogyan hálóztad be azt a felfuvalkodott kis békát?
– A gazdagok is szeretik a szexet, különben ő csábított el engem.
– Persze, és a farkadat akarta kiszopni!
– Kíváncsi volt rá, mert mondtam neki, hogy Indiában, az előkelő házakban hogyan működik a szerelem. Nagyra értékeli az indiai szexkultúrát.
– És a te füstös farkadat… Ezt majd az anyjának magyarázd!
– Ugye, nem fogsz beárulni?
– Ez tőled függ. Tudod, én is szeretem a szexet…
– Én már régóta próbálok közeledni úgy feléd…
– Nem, nem úgy. Én szeretek a nyeregben lenni!
– Én is örülnék, egy ilyen lovaglásnak.
– Hm! Ha örülsz, ha nem, most rá vagy kényszerítve, tudom.
– Nem tagadom.
– Most már kussolj, és vetkőzz! – váltott nyersebb hangra.
Alig szabadultam meg a ruháimtól váratlanul egy pálcával végighúzott a hátamon. Felordítottam és felé fordultam. Ekkor kaptam egyet elölről is. Ösztönösen rá akartam támadni, de a fenyegetése visszatartott.
– Ne félj, nem verlek véresre, pedig, ha a dolog kitudódna, szerintem, korbács és börtön járna neked. Mindezekből csak ízelítőt kapsz. Gyere ide, így! – az ágyhoz vezetett, rányomta a mellkasom a vasrácsos ágyvégre és kezeim a lábakhoz kötözte. Talpam a földön én pedig meztelenül, döntött törzzsel a rácshoz rögzítve. Mozgásterem minimális. Lábaim is széttetette, és azt is az ágylábakhoz kötözte terpeszben.
Suhogott a vessző, én tehetetlenül vonaglottam. Az ütések a hátamra és kitüntető figyelme képpen egyre gyakrabban a még érzékenyebb fenekemre hullottak. Néztem a tekintetét és tudtam, nem szabadulok könnyen, mert teljesen elborult. A vörös hajzuhatag bele – belecsapódott az arcába, de csak lesújtott, nem is igazított rajta, szemei szenvedélytől izzottak. Végül odáig elment, hogy mögémállt, és alulról a lógó makkom és heréim csapkodta. Ezt nem bírtam kiabálás nélkül.
Abbahagyta, és hallottam, hogy mögöttem valami dobozban, vagy fiókban kezdett matatni, de látni nem láthattam, mit vesz esetleg elő. Bevallom kicsit féltem. Egyre csúnyább dolgokat tudtam elképzelni erről a vörös bestiáról.
Mögém térdelt és a lábaim között átnyúlva igen érzékien és – különösen magához képest – finoman elkezdte simogatni a heréimet, majd áttért keményedő vesszőmre.
Hálásan sóhajtoztam. A verés után igazán jól esett egy kis kedveskedés. És képzeljék, miközben balja a farkamon szánkázott jobb kezének valamelyik ujja az ánuszomat ingerelte, majd egy nyálazást követően a hátsómba tolta. – Hoppá! Mi történik – szisszentem fel magamban, majd talán még ki is pucsítottam, mert valami kellemes pontot talált az az ujjacska. Vadul döfködte „ott”, majd kihúzta az ujját, de csak azért, hogy kettőt dugjon be. Hát ez nem ment egykönnyen! Nyögtem, mert húzott, feszített, de ő mit sem törődött fájdalmammal, sőt az előzőekből joggal következtettem, hogy erre gerjed a kicsi, vörös ördög. Belökte nekem érzéketlen keménységgel. Ott már jó volt, ahogy döfködte belül, nem beszélve benyálazott bal tenyeréről, mely a makkom tövét dörzsölgette. Végül is az a két ujj elviselhető. De kihúzta… – Na most, mi lesz, rettegtem. Valami idegen anyag érintette hátsóm kényes kijáratát, mely durván bejárattá lépett elő ismét. Valami gyermekökölnyi vastag gömbben végződő tárgy nyomult belém kíméletlen folyamatossággal.
– Ne – e – e! – próbáltam könyörögni minden eredmény nélkül, és már bennem is volt. Megszűnt a feszítés, a gömb része már bennem volt, és utána csak két – háromujjnyi vastag rúdban folytatódott. Befelé nyomta továbbra is, és míg a kihúzástól féltem nem gondoltam, hogy befelé menet vastagodni fog. És csak nyomta… jajgattam, de hiába. Szerencsére elkezdte húzni kifelé, de az sem volt kellemes, csak mikor a vékony résznél megpihenhettek nyúzott záróizmaim. Most halottam csak a légzéséből, hogy élvezi, és talán valahogy izgatta is magát, mert időnként nagyokat fújtatott. Éppen sóhajtottam volna megkönnyebbülten, mikor kirántotta a gömb véget. Felhördültem. De már nyomta is vissza. Ki – be. Egy hatalmas gömbbel dugott növekvő tempóban, én pedig mindig, mikor ánuszom átpattant a legnagyobb átmérőn felhördültem, de megunta végre, mert hallottam, hogy koppan a dorong a kövön.
Arccal az ölem elé helyezkedett, ami bizakodással töltött el. És valóban bekapta. Minden kínzás ellenére vártam, hogy szopjon ez a szennyes kis ribanc. Nyelve lágyan körbenyalta a makkomat, majd a torkára nyomta. Isteni volt ez a korábbi megpróbáltatások után, de megint éreztem, hogy a hátsómnál matat. Rájöttem! Az ökle az! És jött belém! Ekkor fogai a makkomba mélyedtek és foggal kezdte rángatni szerencsétlen vesszőmet, majd ellentmondást nem tűrve belém nyomta az öklét. Kínzott elől – hátul. Ökle ki – be cuppant a seggembe. Talán már szét is szakadt, nem tudom. Mekkora váltás volt, mikor az a keze a hátsómból a heréimre váltott és finoman cirógatta. Talán már az sem számított, hogy a makkomat harapta, mert néhány fejő mozdulat nyomán eddig sosem tapasztalt görcsbe rándultam és kirobbanó lávafolyamomat több vastag sugárban a szájába lőttem. Mellemet cirógatva állt fel előttem velem szemben és száját vad csókban forrasztotta az enyémre. Elképesztő érzékiség volt benne, és már szinte mindent megbocsátottam volna, mikor éreztem, amint émelyítő aromájú sűrű spermámat az én számba tolta hatalmas mennyiségben, és nyelvével ott bent kavargatta. Azt hittem elhányom magam. Talán undorítóbb volt, mint a szakácsnő másfajta nedvei. Kuncogva nézte undorom, és végig mosolygott, míg öltözködtem, majd mint egy megrágott dohánylevél a köpőcsészében összezuhanva kotródtam ki a vörös dög szobájából, ki gyöngyöző homlokkal elégedetten nézett utánam. Próbáltam felidézni, mikor élvezhetett el, és arra jöttem rá, hogy az öklözésem közben, mert egy percre megállt a mozgása, de persze a legkínzóbb helyzetben, öklével az átjáróm közepén így nem észleltem az orgazmusát.
Ez a két nő… elkerülöm ezek után őket nagy ívben. Nem gondoltam, hogy egyhamar elaludnék így Sam – et behívtam a szobámba kicsit kártyázni, könnyed játékkal simítva el súlyos élményeim.

A hipnotizőr 1. rész – A hipnotizőr 2. rész