A nőgyógyászati küret

A fractionalt curettage a méhnyálkahártya mind jóindulatú mind rosszindulatú betegségeinek diagnosztizálására és bizonyos esetekben egyben kezelésére alkalmazott műtét. Leginkább nőgyógyászati küret, egészségügyi küret illetve „kaparás” néven ismert.
A rendellenes méhüregi vérzés okának tisztázására és azok megszüntetésére szolgál a fractionalt curettage. A vérzészavar hátterében a hormonrendszer zavara, gyulladásos folyamat, valamint jó- és rosszindulatú szövetburjánzás is állhat.

A beteg kórtörténete és életkora lényeges támpontot a betegség jellegére vonatkozóan, de a küret során eltávolított szövetminta mikroszkópos vizsgálata adja meg a biztos diagnózist. Ennek alapján derül ki, hogy egy ártalmatlan hormonális zavar vagy kezelést igénylő, komoly elváltozás áll-e fenn.
A szövettani vizsgálatok alapján lehet eldönteni, hogy milyen további kezelés szükséges. A rosszindulatú méhnyálkhártya betegség (endometrium carcinoma) esetén az egyetlen figyelmeztető jel a menopausa körüli vagy utáni vérzészavar lehet.
Emiatt fontos rendellenes vérzés esetén nőgyógyásznál jelentkezni. Rendellenes vérzésről akkor beszélünk, ha a vérzés nem a menstruáció várt idejében jelentkezik, illetve a menopausa utáni vérzéseket mindig rendellenesnek tartjuk, akkor is ha nem volt bő vagy elhúzódó.
Műtéti előkészítés és a  műtét menete- nőgyógyászati küret
Miután megszületett a döntés az egészségügyi küret szükségességéről, azt kell vizsgálni, hogy a beteg operálható-e illetve szükséges-e bármilyen előkészítés a műtéthez. Erről altatóorvosi vizsgálat dönt laboratoriumi leletek, EKG vizsgálat esetleg egyéb kiegészítő vizsgálatok segítségével.

Az egészségügyi küretműtét amennyiben nincs társult betegség akkor a beavatkozás az egynapos sebészet keretein belül elvégezhető. Ez azt jelenti, hogy a beteg a műtétet után, pár órás megfigyelést követően, de 24 órán belül az otthonába távozhat.
A beavatkozás történhet rövid intravénás altatásban, vagy helyi érzéstelenítésben. A beavatkozás során két külön helyről nyerünk kaparékot: a méhnyakból és a méhtestből. Ezután mindkettőt kórszövettani vizsgálatra küldjük.

Lehetséges szövődmények:
A leggondosabb orvosi beavatkozás ellenére is kialakulhatnak szövődmények. A méhkaparásnál a legnagyobb gondosság mellet is előfordulhat, hogy a méhfalat vékony műszerrel akaratlanul átszúrják. Ez a szövődmény többnyire veszélytelen, és nem mindig igényel további beavatkozást, csak megfigyelést. Nagyobb sérülés, vagy hasűri vérzés esetén hasi tükrözés (laparoscopia), vagy hasműtét (laparotomia) végzése jön szóba. Egyéb szövődmények lehetnek az utóvérzés illetve a gyulladás, melyek azonban jól kezelhetők.
Az egészségügyi küret során előforduló leggyakoribb szövődmény a méhűri gyulladás, ennek továbbterjedése esetén a kismedencét is érintheti.
A gyulladás jelei lehetnek a műtétet követően 2-3 napnál is tovább tartó vérzés, mely bűzössé válik, vagy véres hüvelyi folyás, alhasi fájdalom, hőemelkedés, esetleg láz is jelentkezhet. Bármely tünet észlelése során azonnal forduljon operáló orvosához, hogy a célirányos kezelést minél hamarabb megkezdhessék. 

Méhkaparás utáni teendők:
Altatásban végzett műtétet követően 5-6 órával, amennyiben szövődmény nem lépett fel, és a beteg is jól érzi magát, otthonába távozhat. A műtét utáni napon a betegeink többsége folytathatja mindennapi aktivitását.
Az átlagos gyógyulási idő 2-4 nap, ezalatt az idő alatt a nagy megterhelést kerüli kell. A gyulladásos megbetegedés elkerülése céljából, legalább két hétig tartózkodni kell a szexuális élettől.
Javasolt még a tamponhasználat, hüvelyöblítés és az ülőfürdő elhagyása két három hétig. Műtét után általában két héttel elkészül el a szövettani lelet, amiért jelentkezni kell a kezelőorvosnál! Ez nagyon fontos, hiszen a további teendők felől is ekkor döntenek. A teljes gyógyulást követően 4-6 héttel nőgyógyászati kontrollvizsgálat szükséges.