Alapkérdések a szexzavarokról
A nők szexuális problémái: szexuális probléma, orgazmuszavar, orgazmus zavar, hüvelyi orgazmus, vaginizmus, fájdalmas közösülés, frigiditás, csökkent szexuális vágy, ISD, anorgazmia, hüvelygörcs. A férfiak szexuális problémái az aktus végrehajtásával kapcsolatosak. Nem képesek merevedésre (impotencia) vagy nem tudják megfelelően késleltetni a magömlést, és ezért túl gyorsan érik el az orgazmust (korai magömlés). A férfiaknál a szexuális működési rendellenesség azt jelenti, hogy nem képesek a közösülésre. A nőknél a szexuális problémát a hüvelygörcs (vaginizmus) kivételével általában nem az aktus végrehajtása okozza, hanem a kielégülés hiánya, ritkasága, vagy nem megfelelő módja.
A hüvely megfelelő síkossága már elegendő ahhoz, hogy a nő részt tudjon venni az aktusban. Attól még jó lehet a szexuális kapcsolat, ha az orgazmust nem vagy csak ritkán éri el. Ha egy nő akarja színlelni a szexuális örömöt, akkor csak egy minikamerával vagy hüvelyi detektorral lehetne kimutatni a valóságot.
Sok millió olyan nő van (a nők körülbelül 5%-a), aki tudatosan még sohasem tapasztalta meg az orgazmust se nemi érintkezés, se ingerlés, se maszturbáció kapcsán. Az orgazmus nem az egyedüli fokmérője az örömteli szexuális kapcsolatnak, és az orgazmusra való képtelenség még nem jelenti azt, hogy valaki kisebb rendű vagy abnormális. Bár kétségtelen, hogy az orgazmus mindenképpen gazdagítja és fokozza a szexuális élményt, és hogy a szexuális cselekvőképesség is jobb.
Az utóbbi időben bebizonyosodott, hogy – a korábbi véleményekkel ellentétben – a nők többsége kizárólag közösülés útján, külön csiklóingerlés nélkül nem éri el az orgazmust. Sher Hite kérdőíves felmérése szerint a megkérdezett 3000 nőnek 30%-a képes eljutni az aktus csúcspontjára kizárólag közösülés útján. Sok nő számára nem volt elegendő csupán a pénisz hüvelyi mozgása, hanem speciális testhelyzetekben a csiklóval való érintkezésre is szükség volt. Mivel a megkérdezett nők 82%-a maszturbált, és ezen belül 95%-uk mindig elérte az orgazmust ilyen módon, úgy tűnik, hogy Masters és Johnson által leírt csiklóérintkezési modell a közösüléskor nem mindig eredményes. Vagyis a Hite által megkérdezett nők túlnyomó többségénél a pénisz ki-be mozgása nem feltétlenül okozott szeméremajaki húzóhatást a csikló fitymájára, és ennek folytán nem történt meg a csikló indirekt ingerlése. Azoknál a nőknél, akik közösüléssel nem érik el az orgazmust, de maszturbációval igen, Hite véleménye szerint semmi esetre sincs szó rendellenességről, hanem arról, hogy saját maguknak aktívabban kell részt venniük az aktusban, hogy az orgazmus fázisába eljussanak.
A megkérdezett nők nem szívesen adták tudtára partnerüknek, hogy igénylik a csikló kézzel való ingerlését, attól félve, hogy a partnert „leforrázza”, hogy nem elég hatásos a közreműködése. Még kevesebben voltak hajlandók arra, hogy saját maguk fokozzák az érzéki hatást a csikló ingerlésével férfipartnerük jelenlétében. A legtöbbjük azonban kétségbeesve kereste a hibát saját magában, mert hogy képtelen volt orgazmusra a „normális” módon. A freudizmus tanainak erős befolyását nem lehet lebecsülni még akkor sem, ha Masters és Johnson laboratóriumi eredményei megdöntötték azokat.
Hite kérdőívét az amerikai nők egy különleges rétegében osztották szét. Az illetők nőmozgalmi csoporthoz tartoztak, illetve bizonyos képeslapok és újságok olvasói voltak. Viszonylag jól iskolázottak és elsősorban városi lakosok voltak. Felmérés eredményei ezért nem tükrözhetik az átlagos helyzetet, bár jól egyeznek más kutatók, például Kinsey és Kaplan adataival. Bell és Bell (1972) 2372 férjes asszonyt kérdezett meg a szexuális kielégülésről, és arra az eredményre jutottak, hogy 42%-uk legtöbbszőr eljutott az orgazmusba, de csak 17%-nál kizárólag a közösülés útján.
Az a tény, hogy sok nő maszturbációval eljut az orgazmusig, de kizárólag közösüléssel nem, önmagában nem jelenti azt, hogy a maszturbáció „jobb”, vagy hogy a közösülés jövőjét komoly veszély fenyegeti. Bár az orgazmus élettani folyamata ugyanaz, függetlenül attól, hogy hogyan váltják ki, és ugyanúgy feloldódik a szexuális feszültség a maszturbációnál is, viszont társ nélkül játszódik le. A nők többsége számára a kölcsönös szerelmen alapuló partnerkapcsolatban átélt orgazmus érzelmileg sokkal nagyobb jelentőségű, és sokkal nagyobb kielégülést nyújt, mint az egyéni megoldás. Ez érvényes a homoszexuális és heteroszexuális nőkre is. A két ember közti bensőséges egyetértésben születő vágyak és érzések különösen fontosak a nők számára ahhoz, hogy szexuálisan kielégüljenek.
A legtöbb nő heteroszexuális. A női orgazmus anatómiájának és fiziológiájának ismeretében irreálisnak tűnik, hogy mindig elvárják a férfitól, hogy orgazmus állapotába „juttassa” őket hatásos csiklóizgatás nélkül. A férfinak a legnagyobb szexuális izgalmat a behatolás és az előre-hátra mozgás okozza, a nőnek pedig a csiklóra gyakorolt nyomás és dörzsölés. A különböző pároknak más és más a testi felépítése, ezért különbözőképpen „illeszkednek” egymáshoz. Ami örömet szerez a férfinak, nem biztos, hogy az a mód a nőnek is örömet szerez. A nő közreműködése és kívánságainak közlése a kézzel való izgatást illetően is sokkal sikeresebbé teheti az aktust.
Egyes pároknál a férfi szeméremcsonjának a nő szeméremdombjával való érintkezése és mozgatása megfelelő érintkezést biztosít a csikló területével. A szeméremcsont kidomborodásának egyéni eltérései miatt ez az érintkezés esetleg más testhelyzetben jobban megvalósítható, mint az általában gyakori, alul a nő, felül a férfi testhelyzetben.
Az idő szintén igen lényeges tényezője a női érzékiségnek és az orgazmusra való képességnek. Ez nemcsak azt az időt jelenti, ameddig a tényleges szexuális egyesülés tart, hanem a nő szexuális tapasztalatát is. Mint a legtöbb más tevékenységnél, a gyakorlat itt is segít, és sok nőnél életkorának előrehaladtával a szexuális képességek javulnak. Kinsey felmérésében a megkérdezett férjes asszonyok közel 30%-a azt válaszolta, hogy házasságkötéskor egyáltalán nem tudott eljutni az orgazmusig, de 15 évi házasság után már csak 10%-nak volt ilyen panasza. Meg lehet tanulni az orgazmust, és ha már egyszer valaki megtanulta akkor később egyre több tapasztalat birtokában egyre könnyebben sikerül eljutnia odáig.
Legjobban a maszturbációval lehet megtanulni az orgazmust, de még annak ismeretében is nehéz helyzetben van az a nő, akit gyermekkorától arra tanítottak, hogy saját magát megérinteni szégyenletes és bűn. Igen intenzív helyi izgatás érhető el elektromos vibrátorral, ami révén kezdetben könnyen el lehet érni az orgazmust. Még elektromos vibrátor használatakor is késhet a hatás igen erős agyi gátlás következtében, de ha sikerül felszabadulni a gátlás alól, akkor a legtöbb nőnél létrejön az orgazmus.