Apakomplexus Lili

– Apa, akkor be tudsz vinni a városba?
– Lili! — Már megint rám akaszkodik. A lányom. Nem vér szerinti, de semmit sem számít az érzésen, sajátomként nevelem.Tizenhét éves fruska, de néha úgy lóg rajtam, mintha még csecsemő volna. Sokszor zavarba hoz. Úton-út mentén belém csimpaszkodik, fogdos, ezért sokszor azt hiszik a csajom.
Lili nagyon csinos lány. Százhetvenkét centi magas, karcsú alakkal, hosszú, szőke hajjal, bögyös is, szóval guvadnak a férfi szemek a láttán. Én negyvenhárom éves vagyok, és beképzeltség nélkül mondhatom, nem nézek ki harmincnál többnek. Komolyan.
Szerencsére a természet olyan adottságokkal áldott meg, amit heti három edzéssel nagyon jól karban tudok tartani. Jól nézek ki és pont. Izmos, magas és dögös vagyok. Beképzelt lennék? Na és, megtehetem. Szóval bejövök a nőknek, nem is hagyok ki egyetlen felkínálkozó alkalmat sem!
– Jól van, nem bánom beviszlek — válaszolom sóhajtva.
– Gyere lányom! De hová mész már megint, diszkóba a barátnőiddel? Talán inkább tanulnod kellene, nem? Azt hiszem, hogy túl engedékeny vagyok veled!- A slusszkulcsot magamhoz veszem, és már venném a farmerkabátomat is, de Lili vacakol.
– Siess már kislányom, meddig várjak rád? Fontos találkozóm lesz kilenckor!- Persze Ágival találkozom a munkatársnőmmel, jó bőr, kefélem hetente.
– Hová is vigyelek, mit mondtál? Mert mindenhová, nem foglak csak úgy elengedni!
– Jaj, apa, házibuliba megyek az osztálytársamhoz. Na, na, na, hadd menjek! Már megígértem.
– Csak bámulok, amikor a nyitott szobaajtó mögül kiszűrődő hangja után, meg is jelenik előttem. A kis fruska félig meztelen.
A melltartója lila, őrjítően csipkés a bugyijával együtt. Nem akarom bámulni, de nehéz nem észrevenni a lába között megbúvó keskeny kis háromszöget, ahonnan puha simaság sejlik elő az áttört csipkén keresztül. Nem állhatom meg szó nélkül.
— Anyám, milyen harmatos teste van az én kicsikémnek! – A mellbimbói majd kiszúrják a fehérneműje anyagát, ágaskodnak, szinte simogatásért kiáltanak. De, szerencsés lesz majd az a fickó, aki először megérintheti! Az ember bele tudna harapni mindenhol, kóstolni a bőrét, ízlelni a zamatát!
Muszáj leállítanom magam. Ennyire nem lehet tele a tököm, de nagyon nehéz Lilire nem nőként tekinteni. Ajjaj! Hogy a ménkű vágna bele valahová, a farkam már bekeményedett, győzöm takargatni az ágyékomat.
– Apa? Mi van veled, nem vagy jól? – kérdi tőlem, míg én pislantok egy párat, ég a pofám rendesen.
– Dehogy, nincs semmi bajom, csak fáradt vagyok! Öltözz, mert nem fogok rád egész este várni, dolgom van – vakkantom oda neki és sürgősen elmenekülök. Majd visszafordulok az ajtóból és gonoszul odaszólok neki.
– És mi van, ha nem engedlek el mégsem? – Lili hatalmas szemeket mereszt rám. Az írisze zölden villan. Próbálja, nem kimutatni a dühét. A kis bestia elfelejti, hogy előttem nyitott könyv.
– Ezt most nem mondod komolyan, ugye?- közelít felém. Úgyhogy belegyezően legyintek, csak nehogy a közelembe jöjjön így félmeztelenül.
Éjfélkor már kezdem egyre idegesebben tologatni az iratokat az asztalomon. Nem tudok összpontosítani. Kurva meló, örökké robotolok, de mit is tehetnék? Hogyha azt akarom, hogy jól menjenek a dolgaink, muszáj erőt belefektetnem.
Drága az élet és én mindent meg akarok adni Lilinek és magam is szeretem, ha bőven van pénzem. Szeretek jól élni, törekvő típus vagyok. Ha egy köteg pénz lapul a zsebemben Isten tudja miért, sokkal nyugodtabb vagyok.
Eszembe jut Ági. Másfél órát töltöttem el a lakásán, szimpla szex volt csupán, megszokott és kényelmes, pontosan előre kiszámítható.
Flancos fehérneműben nyomta magát nekem. Előtte jégbe hűtött pezsgőt ittunk szokás szerint, kis orál, majd dugás. Kicsit kezd ellaposodni a kapcsolat, a tűz már nem lobog úgy mint az elején, ha egyáltalán voltak lángok. Inkább jó helyen volt jó időben a nő és én piszkosul kihasználtam a lehetőséget.
Megcsörren a mobilom. A szívem összeszorul, Lili hív. Mielőtt bármit is mondhatna már izgatottan kérdezem tőle.
– Baj van? – Nem Lili válaszol. Egy lány az. Azt kéri, menjek Liliért, mert nagyon berúgott. A francba, még csak ez hiányzott!
Padlógázzal hajtok, az út menti fények fényes szalagként suhannak el a kocsim két oldalán. Tépem a csengőt, be tudnám rúgni a flancos kaput, alig bírom kivárni, hogy beengedjenek. Szinte fellököm a sok kölyköt, minél előbb látni akarom a lányomat.
Lili alig van magánál, fel sem ismer. Ordítok, a szemeim szikrákat szórnak. A fiatalok megszeppenve néznek rám, rémület költözik a tekintetükbe.
Tajtékzok, miközben a karjaimban viszem Lilit az autóba. Szinte öntudatlanra itta magát, a lelkiismeret-furdalás mardossa a bensőmet. Nem kellett volna elengednem!
A lány, aki utánunk hozza a lányom táskáját, bánatos kutya szemekkel bámulja az aszfaltot. Nem mer rám nézni, szinte remeg a félelemtől. Neki tudnék menni, komolyan mondom. Kikapom a kezéből a retikült és szó nélkül vágom be magam mögött az autó ajtaját.
Addig kotorászok a zsebemben, amíg rálelek a cigis dobozra. Próbálok leszokni, de mindig van nálam egy csomag, ha ellenállhatatlan késztetést éreznék a bagózás iránt. Most is így van, a félig lehúzott ablakon gomolyogva szál kifelé a szürke füstfelhő, hogy elvegyüljön a párás éjszakával, ami beborítja a várost.
Az autóban megrohannak az emlékek. Eszembe jut Lili anyja a ribanc! Rám hagyta a lányt háromévesen, míg ő lelépett, egy nála tíz évvel fiatalabb fiúval. A kurva!
Megtudnám ölni, ha tudnám, hol van, agyonverném, de azóta semmit nem hallottunk felőle. Gondoskodnom kellett volna egy mostohaanyáról! Ám az első pocsék házasságom után menekültem a tartós kapcsolatok elöl. A fenébe is, féltem!
Nem kellett volna, Lilinek nincs rendes támasza. Elszúrtam a nevelését, nem jó ez így sehogy. Nyomom a gázpedált, gyorsan akarok haza érni. Lili felnyög és minden piát az ülés mellé okád. A francba, még ez is!
Leparkolva próbálom úgy felnyalábolni Lilit, hogy az okádék ne szennyezze be a ruhámat, ami az övét elborítja. Egyenesen a fürdőbe cipelem.
Nem teketóriázok, a hideg vízsugár alá állítom ruhástul, úgy ahogy van. A feje félrebillen, a hosszú haja ragacsos. Alig bírom tartani és mosni is közben. Lassan kezd magához térni, a hideg víztől reszket az egész karcsú test. A bőre libabőrös az ajkai kékülni kezdenek.
– Fázom – vacogja. Megesik rajta a szíven, melegre állítom a vizet és hagyom, hogy a vízsugár, átmelegítse mindenhol. Én is teljesen elázok, tocsog a cipőmben a víz. A szűk, fekete póló rátapad az izmaimra, a farmerem elől nedvesen nyomódik az ágyékomra.
– Apa, mit csinálsz velem?
– Hallgass Lili, részeg vagy! – Tisztának tűnik, de elkezdem vetkőztetni. A háta mögé állok, így támasztom meg a testét. A derekához nyúlok, lehámozom róla a mélyen kivágott fekete felsőt. A melltartót inkább hagyom. A szoknyája cipzárja gyorsan kettényílik, nemsokára a kis szoknya ázott csomóként fekszik a lábunk mellett. A lányom kissé megmozdul, a keze hátra nyúl és a fenekemre tapad.
– Úristen apa, de imádom a segged! Mondtam már, hogy te vagy a legjobb hapsi a világon? – Meg sem akarom hallani, Jézus! Félrecsapom a kezét és megrázom kissé az egész testet.
– Fejezd be azonnal, nem vagy magadnál! – Lili feléled, szembe fordul velem. A hegyes kis orra hegyéről, kis vízpatak talál utat lefelé. A szemei zöldjébe beleköltözik valamiféle meleg és fojtogató csillogás.
– Apa- suttogja kéjesen, és kinyúl, majd az ázott tincseimet simítja.
– Nagyon szép vagy. Apa én nem bírom tovább! Beléd vagyok zúgva. – A levegő bennreked a mellkasomban, légszomjam van, megszédülök, és eltolom az arcomról a kezét.
– Össze – vissza, beszélsz te lány. Öltözz fel és takarodj aludni, a ma estéről még fogunk beszélgetni ne félj!- Egy törölközőt veszek magamhoz és szapora szívveréssel rohanok ki a konyhába.
Öt perc múlva is csak ácsorgok a helyiség közepén, a cigi leég a kezemben, meg vagyok rökönyödve és döbbenve. Azoktól a hatalmas lángoktól, amit a saját lányom szavai gyújtottak bennem. Istenem, ne! Mit tegyek?
Bízom benne, hogy reggel majd minden visszaterelődik a régi mederbe, és Lili remélhetőleg semmire sem fog emlékezni majd abból az ostobaságból, amit mondott nekem.
Szerencsére egy idő után magával ragad az álom, igaz pihenést nem hozó, üres órák ezek. Reggel semmi kedvem felkelni, ébredés után csak sokára kászálódok ki az ágyból. Még jó, hogy Vasárnap van, villan át az agyamon, munkába menni ma, kész Istencsapása volna!
Belebámulok a tükörbe borotválkozás közben. Aggastyánnak érzem és látom magam, olyan öregnek, mint az anyám, kis, sátortetős, falubeli háza előtt elfutó, öreg út.
A frissen kifőtt kávé illata kicsalogatja Lilit a szobájából. Gyönyörű, most is. A haja kócosan terül el az angyalian szép arca körül. Csak mostanában szokott rá a kávéra. Kis fehér fürdőköpenyt visel. Rövid. Túl rövid. A hosszú, hófehér bőrű combjai majdnem teljes szépségükben tárulnak elém.
– Apa, nagyon szörnyű voltam az éjjel?-Megkönnyebbülök, nem emlékszik!
– Igen, mondhatjuk úgy is. Egy hónapig az iskolán kívül nem mehetsz sehová!- Mielőtt szóra nyitná a száját, bekeményítek.
– Azt mondtam egy hónap! Esténként majd gondolkodj el azon, hogy mennyi az elég, hogy fiatal kislány létedre alkoholista módjára vedeltél!— Sértetten reagál.
– Kislány? Te még mindig azt hiszed, hogy pelenkással van dolgod! Én felnőtt nő vagyok apa, vedd már észre!- közelebb lép hozzám. Kiveszi a kezemből a forró kávétól gőzölgő poharat. Beleiszik, nagyokat kortyolva, majd visszanyomja a kezembe a poharat.
Figyelni kezd. Végig gusztál, mintha valamiféle kiállítási tárgy lennék.
– Apa! Én mindenre emlékszem!- Nagyot nyelek, próbálok keményen visszanézni rá.
– Annál jobb, akkor legalább van miért szégyellned magad!- A poharat a konyhapultra csapom és próbálok menekülni, de a boszorka lányom nem enged. Elém áll.
A frottír köpenye pántját egy pillanat alatt kioldja, így kettényílik a szárnya. Meztelen alatta, Istenem!
A mellei gyönyörű halmokban tűnnek elő, a vastag anyag alól. A bimbói merevek és gyönyörű rózsaszínek. Felemeli a fejét és vágyakozva pillant rám, merészen és nem engedve el a tekintetemet.
-Meddig kínlódjak még? Nem bírom ki, hogy nap, mint nap itt vagy mellettem és nem érhetek hozzád. Csak nézhetlek. Az arcodat, a testedet. Kívánlak! Azt hiszed, hogy fából vagyok?- már ordít, az arca piroslik a felindultságtól.
Én még mindig nem mozdulok, csak állok, merev kőszoborként, ezért harcmodort változtat, rimánkodik, könyörög. Megszédülök, megrogynak a lábaim. Egy utolsó kétségbeesett kísérletet teszek a menekülésre, de Lili utánam kap, a körmei a karomba hasítanak. Megállok, és indulatosan hátra fordulok.
A bájos arcán csattan az első pofon, majd a második, a harmadiknál, a kezét az arcára szorítja, de nem engedem el akkor sem. Rángatom, elborít a vörös köd, már nem tudom egészen azt, hogy mit csinálok.
– Büdös kurva vagy Lili! Egyáltalán szűz vagy még, ahogy eddig, én idióta hittem? Ugye hogy nem! Mondd meg azonnal, tudni akarom!
– Nem vagyok az, hogy lennék, mit gondolsz? Ez már a huszonegyedik század apa! Tizennégy sem voltam, amikor elveszítettem az ártatlanságomat. – Megállok és pislogok. Eszembe jut a sok rózsaszín plüss maci, amit kapott tőlem. Hitetlenül rázom meg a fejem, hátha helyre teszem vele az agyamban keletkezett kuszaságot. Ám csak arra jó a dolog, hogy még jobban összezavarodjam, és a düh, ami bennem rejlik, teljesen a hatalmába kerítsen.
Bevadulok akár valami buldózer, Lilit megragadva a falhoz tolatok. Odanyomom erősen a lambériázott felülethez, szinte belepréselem, elvágva előle a menekülés lehetőségét.
– Kefélni akarsz? Velem? Még ha nem is vagyok vér szerint a nemződ, akkor is apádként kellene rám tekintened! Nem bírsz magaddal, akkor legyen!- Az ágyékomat nekicsapom erősen, a falhoz ütődik tőle rendesen.
Tetszik neki a vadságom, a szája egészen elnyílik. A két kezét elkapom a csuklójánál fogva és szétfeszítve a falhoz szegezem. A szám lecsap Lili vaj puha, zamatos ajkaira. A lány kéjesen felnyög abban a pillanatban, amikor összeér a szánk.
Eszméletlenül felizgulok, olyan keményem áll a farkam ettől a mocskos dologtól, mint a gyémánt. Bedugom a nyelvem a szájába, ízlelem, kóstolom, a zamatossága hihetetlenül finom. A lányom lábai megrogynak a csóktól, a csípőmmel támasztom, nehogy lecsússzon a fal mentén.
-Lili – suttogom elveszve, már nem akarok vele durva lenni, szeretni akarom. Felkapom az ölembe és körülnézek, hová is tehetném.

Megakad a szemem a konyhaasztalon. Odaviszem az édes testet, mielőtt ráültetem a tetejére a lányomat, helyet csinálok, a kezemmel lesöprök mindent. Leesnek a poharak, koppanva hullnak alá, szilánkokra törve, de nem érdekel. Lili feneke az asztalon landol, míg én a szétvetett lábai közé állok.
A kezemmel lenyúlok a lába közé. A borotvált puncija már nedvesen és harmatosan vár. A szám a melleire csap, nyalogatom, szívom az édes bimbókat. A lányom a hajamat borzolja, közel hajol a fejemhez, érzem a fejbőrömön a meleg leheletét.
– Apa, Istenem, apa nagyon jó!- Alig hallom mit mond. A nedves ajkak között matatok, siklanak az ujjaim. A csiklója duzzadt rügyként emelkedik, várja a nedves kényeztetésemet.
Lerogyok, a kezem a combokat markolja. Bámulom a lába közét, a csillogó nedvességét, a puhának tűnő húst. A szemem bár nem látom, tudom, hogy egészen fátyolos a vágytól. Micsoda íze van! Beleremegek az első nyalintásba Lilivel együtt.
Izzok és égek, mintha a pokol lángjai sütnének a lelkemben és a testemben ugyanúgy. Tudom, hogy bűnös vagyok és leszek örök életemben, de ez sem tud megállítani. Vigyen el az ördög azt sem bánom, ha a kénköves pokol lángjai égetnek is el a végén. Akarom! Úristen mennyire nagyon!

Lili ritmikusan nyomja az ölét a számnak, már tiszta nedves az arcom. Beletemetkeztem a punciba mocskosul és állatiasan. Nyalom – falom ahol érem. Aztán érzem, hogy majd szétdurran a farkam, keményebb már nem is lehetne, muszáj továbblépnem.
A letolt farmerem és alsóm a térdem körül landol. Az eres férfiasságom már a kezemben. Közelítek a rózsaszín szirmokhoz.
– Apa még ne, várj egy kicsit! – Lili lesiklik az asztalról, majd térdre ereszkedik. A tekintete falja a farkamat. Nézi, mintha a világ legdrágább kincsét tartaná az ujjai között.
– Fantasztikus – leheli, mielőtt lehunyt szemmel és átszellemült arccal egy csókot lehel a péniszem oldalára. Belerázkódok ebbe az ártatlan első érintésbe.
Nedvesség kezd csillogni a makkom tetején az izgatottság miatt, kis cseppek bukkannak elő, amit Lili élvezettel lenyalogat. Én csak nagy szemekkel bámulom, amit csinál, a kezeim a lányom vállát szorítják.
Aztán végre a szájába engedi a farkam felső harmadát, és nagyon lassan, kegyetlenül finoman, elkezd szopni. Jól benedvesít mindenhol, majd visszahúzza egészen a bőrt a makkom hegyére. Addig ügyeskedik, amíg a bőr alá tolja a nyelve hegyét. Kész vagyok, megőrülök, nem bírom. Nyüszítek, annyira jó.
Tépem a haját, a ragyogó fürtök az ujjaim köré gabalyodnak. Körbe tapogat a nyelvével, boszorkányosan ügyes, csak tudnám ki tanította neki a fenébe is, agyoncsapnék mindenkit, aki csak hozzáért előttem.
Lili mohóbbá válik velem együtt, rendesen elkezd szopni, én pedig nyomom magam a szájába vigyázva, de éppen elég erősen ahhoz, hogy jó legyen.
Az egyik kezem lesiklik, a herémre fogok, gyűrögetem és masszírozom, szorítanak az ujjaim és elernyednek váltakozva. Szédülök, a csillagokat keresem, hátha nem is itthon vagyok, mert ez nem lehet valóság, csak valami perverz álom, ami bekebelez egészen.
Már nem kell sok nekem és végem van. Ezért a lányom arcát, simítva intem megállásra. Mindig kicsit távolabb tolom a péniszemtől.
– Elég – nyögöm rekedten, majd felhúzom a lányt magamhoz és perverzül, a szopástól nyálas és duzzadt szájára tapasztom az enyémet. Finom az íz egyveleg, amiben a különös édes mellett érzem a sajátomat is. Tetszik!
Végig csókolózunk azon az úton, mialatt szerencsétlenül és botladozón, egymás oltalmába kapaszkodva, a szobáig jutunk. Még nem érünk az ágyhoz, amikor a lányom a vállamba csimpaszkodva rám ugrik, a lábait a csípőm köré fonja. Az egyik kezemmel fogom őt, a másikkal a feszes feneke alá nyúlok, hogy jobban a férfiasságomhoz igazítsam.
Villámok vágnak keresztül rajtunk, erotikus viharba kerülünk, ami heves és orkánszerű vadsággal rázza meg a testünket.
Felnyög, örömmámort látok elterülni az arcán. Az ágyra döntöm magunkat, a testünk összegabalyodik. Az alsóm és a nadrágom villámgyorsan kerül le rólam, ahogy Lili köntösétől is megszabadulunk egészen.
A pólómat ő maga rángatja le rólam, aztán belecsókol a mellkasom közepébe, mielőtt magam alá gördítem. Forró mindkettőnk teste, ahogy összesimul.
Félek ráereszkedni, teljes súlyommal egészen, olyan törékenynek tűnik. Fészkelődök egy kicsit, ő készségesen széttárja a lábát. Mintha kívülről látnám magunkat, pörögnek előttem a képek, akár egy mozifilm kockáit vágnák be, összevisszaságban.
Benyomul a makkom a szűkös forróságtól áradó helyre. Keresem a hajzuhatag alatt a száját, hogy összekapcsolódhassunk az ajkainkkal is mielőtt, belenyomulnék mélyen.
Az első mély lökés maga a katarzis, el tudnák élvezni az első pár pillanatban. Megpróbálom húzni az időt, azt akarom, hogy neki is jó legyen. A testünk azonos ritmusra talál, a mozgásunk egyre intenzívebb. Lili szeme csukva van, az enyém is csak ritkán pillant az arcára.
Pumpálom magam, egyenesen bele a mennyországba! Csodálatos az egész, minden porcikámmal csinálom azt amit, a lényem is szexel, hihetetlenül be vagyok indulva.
Akarok, de nem bírok leállni.
Fojtott nyögés helyett ordítás hagyja el a torkom abban a pillanatban, amikor a megfeszült testem megremeg, és hatalmasat rándul többször is, egymás után. Nagy löketeket engedek a szűk csatornába, mialatt Lili folyton sikoltozik. Elélvez szerencsére ő is, bár nem tudom, neki elég lesz- e. Nekem maga a paradicsom, a négy óriási löket alatt őrjítőt élvezek.
Aztán remegve leengedem magam Lili finom testére. A lányom szorosan ölel át, érzem az elégedettségét. Kis idő múlva legördülök róla, ő pedig a karomba fészkeli magát.
Ahogy múlik a kielégülés utáni bágyadt köd, kezdek rájönni mit is tettem, tettünk.
Félve nyúlok a fejemhez, megtapogatom, nem-e nőttek szarvaim, az ördög kísértésének jeleként. Persze nincs ott semmi, mégis úgy érzem a lelkem szennyezett. Kinyitom a szemem, Lili zöld írisze beleveszik az enyémbe. A finom teste ott piheg az enyém mellett. Csodálatos, úgy ahogy van! Egymás karjai közt alszunk el.
Reggel ébredés után rá pillantok Lilire. Angyalinak és ártatlannak tűnik a lányom. Miközben legeltetem rajta a tekintetem, egy kérdés tolul az agyamba, amire nem tudom a választ.
Ha visszautasítottam volna, akkor, vagy most boldogabb Lili? A választ megadja nekem az ébredő mosolya, amit kapok tőle és az a sok csók és ölelés, ami utána következik.
Mocskos a lelkem, szennyes, de Isten bocsássa meg nekem, boldog vagyok én is… Írta: Ael M