Defloráció

Meséltem már, hogyan veszítettem el a „tudjukmit”? Eh, a nővérem fia eszelősen Harry Potter rajongó és Ő használja ezt a filmben is előforduló virágnyelvet…
Nah, szóval középiskolásként, még „tizenkettő egy tucat” lányka voltam, amikor egy osztálykirándulás alkalmával a négy „megveszekedett szexmániás” lánnyal kerültem egy szobába. Legalábbis én akkor így gondoltam rájuk. Ma már tudom, hogy egyszerűen csak kamaszok voltunk, mindenre kíváncsi kamaszok. Én eleinte szégyellősen húzódtam félre, igyekezve kimaradni a kilengéseikből. Szándékosan ruha nélkül mentek az emeleti szoba erkélyére, kiteríteni a fürdésnél használt törölközőiket, hogy cukkolják a lent ácsorgó fiúkat. Akik persze semmit se láthattak, mert csak a körvonalakat engedte át a köldökön felül érő üvegfal. Ha óvatlanul közelebb mentek a korláthoz a lenti fiúk felhördülése jelezte, hogy látták (vagy csak szerették volna látni..) a mellbimbóját az illetőnek. Én ebben nem vettem részt, valahogy nem vonzott (akkor még!) a hivalkodás.
Egyik este nem tudtam kikerülni a kínálást és megittam pár korty bort velük. Nem rúgtam be, bár nem szoktam semennyit sem inni, de vidám lettem és felszabadultabb.
Meleg is volt, fiatalok is voltunk lényeg, hogy valami lógott a levegőben…
Már az esti tisztálkodás, tusolás után volt a csapat. Azért csapat, mert két másik lány is átjött. Egyrészt a hírrel, hogy a tanárok és a fiúk legnagyobb része elmentek valami becsületsüllyesztőbe „beszélgetni”, másrészt bulizni. Mindannyian tudtuk, hogy a kocsmázók éjjel kettőnél hamarabb nem jönnek vissza, akkor is majd énekelve…
Nehezen indult a beszélgetés az ital ellenére is mert, mondom valami volt… Lehet, hogy a hold tette, lehet a csillagok állása… Nem tudom. Furcsa érzés vett erőt rajtam, a többi igen lengén öltözött lánnyal locsogva. Most képzeld el! Ott ülsz öt lánnyal körülvéve, az egyiken csak egy százliteres póló, mert abban szokott aludni. Valahol kapta, de több mérettel nagyobb volt a kelleténél, azt mondta, neki az kényelmes. Ez rendben is volt addig, ameddig felhúzta lefeküdt aludni és kész. Ám most, hol az egyik melle lógott ki, hol a másik, hol az ágyéka sötétlett elő. És még ha csak sötétlett volna! Amikor törökülésbe helyezkedett és az ajkai szétnyíltak…. Szó szerint megrémültem, hogy én most leszbi vagyok, mert egy lány ágyékában gyönyörködök? Azt hiszem nem vették észre a zavaromat, így lopva „vizsgálni” kezdtem a többieket is. Egyikükön egy hétmérföldes bugyi volt, de olyan ám, hogy hármat lépett mire a bugyi is elindult. Mondanom se kell, hogy a teljes anatómiai elemzést ott is végre lehetett volna hajtani egy-egy mozdulat során. Az épület melege okán, tehát hálóruhában vihogott a banda.
Először sima kártya volt csak, később találta ki valaki, hogy legyen valami tét is. Hát nem milliomos lányok voltunk, ezért hamar egy levetendő ruha lett az aktuális vesztes „jutalma”. Az első néhány ledobott ruhadarab után nekem reszeltek-harangoztak-csengettek, én már nem tudtam semmire se koncentrálni, csak az egyre pucérabb gyönyörű lánytestekre….
Később rémülten igyekeztem az egyre nedvesedő bugyimat álcázni, bár hamar kiderült, amikor a többieknél az került sorra, mint levetendő dolog, hogy mások is így voltak vele, legalábbis, hogy nedvesedtek, igaz ez őket nem zavarta és be kell vallanom, egy idő után már engem sem.
Amikor elfogytak a levehető ruhák, valaki felrikkantott, hogy neki van néhány üres Pepsi Colás üvege, az a kicsi, csavart nyakú…
Meglepődtem magamon, hogy ezen már fel sem akadtam. A feladat az volt, hogy a vesztes beleül egy üvegbe és úgy próbál tovább játszani…
Belebizsergek még most is. Az első lány amikor beleült, elnémult, a szemei felakadtak és elejtve a kártyáit, kezeivel az ágy végébe kapaszkodva csak ült, néha feljebb moccant, néha lejjebb és szerintem nem is látott már minket…
Elcsodálkoztam, hogy amikor a második lány is rácuppant az ő üvegére, az is megkukult és csak szuszogott erősen…mi többiek meg tele képpel nevettünk rajtuk, hogy képtelenek bármire is figyelni, nemhogy kártyázni…
A kép, hogy két lány ül az üvegén és extázisban van… azt eredményezte, hogy amikor harmadikként rám került a sor, szó nélkül nyúltam az üvegemért…
Ahogy a két lánytól láttam, leguggoltam, széthúztam az ajkaimat és óvatosan bele ereszkedtem… Első pillanatokban csak az üveg hűvösét éreztem és csodálkoztam is, hogy mi van a többiekkel, mi ez nagy előadás, amikor pendülést éreztem meg éles fájdalmat. Rengeteg eszemmel, én a „szőke nő” csak másodpercek múlva jöttem rá, hogy most lett oda a szüzességem! Ám a fájdalom gyorsan elmúlt és valami más jött helyette. Zsibongás, bizsergés, összeszoruló gyomor, sípolva vett levegő…
Ugyan az előttem levő lányok csak lassan mozogtak le-fel, én nem tudtam uralkodni magamon és eszelős tempóban kezdtem fel-le ugrálni az üvegen…
Innentől részben az utólagos elmesélésekből tudom, hogy először döbbenten bámultak rám, hogy hova rohanok, aztán látták meg a vércsíkot az üvegen és értették meg, hogy teljesen amatőr vagyok. A fenekem alá jobbról-balról egy-egy hátizsákot toltak, hogy nehogy kárt tegyek magamban, ha teljesen rázuhannék az üvegre. Ketten a hónom alá nyúltak és hagytak mozogni, de nem engedték, hogy eldőljek-elessek. Azt mondták vonyítottam, szűköltem, miközben tönkre vertem a két hátizsákot. Aztán egy ordítás és nem vettem levegőt nagyon sokáig, csak a hasam rengett-rángatózott a kéjtől. Egyikük alám hasalt és megfogta az üveget, nehogy felszippantsam. Nekem meg se kép se hang, ahogy nagyapám szokta mondani…
Arra eszméltem, hogy az ágyra fektetve négyen becézgetnek, hogy a szüzességét itt vesztette el, meg milyen aranyos csaj…
Ahogy még jobban magamhoz tértem, rájöttem, hogy a melleimet szopogatják, valaki gyengéden az üveget ki-be huzigálja bennem, picit be-picit ki és néha egy nyelvet éreztem a számban…
Csak egyetlen villanásnyi időre merült fel bennem, hogy lelökök mindenkit magamról… ehelyett a melleimet szopogató két fejet magamra szorítottam és imádkoztam, hogy értse a mozdulatot aki lent van, lejjebb csusszantam… Értette! Onnantól feszülősre benyomta, teljesen kihúzta, megint be passzentosra és megint ki. Eközben a két leszorított fej engedelmesen szívta a bimbóimat, erőteljesen körözve a nyelvükkel. Hallottam az üveg cuppanását amikor kihúzta, éreztem a kínzó ürességet az ágyékomban és elmondhatatlan öröm-boldogság hullámzott át rajtam, amikor benyomta annyira, hogy éppen csak megtudta fogni a beszippantás ellen. A teltség, a jóleső feszülés ott lent, a sűrű cuppogás a mellbimbóimnál, valami fenséges élmény volt.
Fogalmam sincs mennyi ideig tartott, teljesen elveszítettem nem csak a szüzességem, hanem az időérzékem is. A következő kép ami bekattan, hogy őrült fehérség a szemem előtt, pedig be van csukva, zuhanok percekig, pedig ágyon feküdtem és mint később kiderült, sikítok, ameddig levegő volt a tüdőmben…
Éjjel ébredtem, hogy valami kemény van a lábaim között és pisilni kell….ezek a szédültek bennem hagyták az üveget, igaz már szinte teljesen kicsúszott…
Kevés hiányzott, hogy négykézláb menjek ki olyan gyenge voltam…
Hát, így esett, hogy nekem nem egy fiú vette el az ártatlanságom.