Egy fiú naplójából

Délután felhívott Peti, hogy este lesz egy buli, nincs-e kedvem elmenni. Azt is mondta, hogy lesz pia meg nők. Nem értettem, hogy miért hangsúlyozta ezeket annyira, de nem érdekes. Mondtam, hogy meg kell kérdezzem a nagymamát, hogy mit szól hozzá. Megbeszéltük, hogy feljön értem, és ha mehetek, akkor megyünk. A nagymama nem nagyon örült a dolognak, kérdezte, hogy a házigazda szülei otthon lesznek-e, mondtam, hogy biztosan, miért mennének el. És különben is, ki csinálná meg akkor a szendvicseket, meg a kakaót. A nagymama a lelkemre kötötte, hogy ne igyak sok kakaót, mert akkor szorulásom lesz (vagy hasmenésem?). Meg hogy ne maradjak sokáig.
A nagymama kivasalta a sötétkék dzsörzé nadrágomat, meg a fehér volt úttörőingemet, azt húztam fel, meg a világoskék kötött kardigánt, a barna szandállal.
Fél hétkor feljött Peti, nagyon röhögött, mikor ajtót nyitottam neki. A nagymama neki is megmondta, hogy együtt jöjjünk haza, és ne későn. Meg a kakaót is. Peti csak röhögött, és biztosította nagymamát, hogy haza fog hozni. Lehet, hogy kocsival? Elindultunk.
Peti hátbavágott, és azt mondta, hogy nagyon aggódik az öreglány. Biztos valamelyik idősebb lányra gondolt a buliban, aki nem tudja, hogy mi van velünk, ezért mondtam neki, hogy siessünk. Azt mondta, hogy oké, de előbb menjünk el hozzájuk, mert abban a ruhában nem mehetek el a bulira, amit a nagymama rám adott. Kérdeztem, hogy miért, de megint csak röhögött. Adott egy pár sportcipőt, egy farmert, meg egy „Pumpiron” feliratú, sárga pólót, hogy húzzam fel őket. Azt mondta, hogy a másik ruhámra vigyázni kell, mert ha összepiszkolom, a nagymama nem fog örülni. Ebben igaza volt. Mikor a dzsörzénadrágot lehúztam, Peti szemei kigúvadtak, majd elkezdett a könny patakzani belőlük. Furcsa hangokat hallatott, mint aki nem nagyon kap levegőt. Megijedtem, hogy esetleg asztmás rohamot kapott, de a végén visítva röhögni kezdett. Mikor magához tért, lihegve megkérdezte, hogy mi a franc van rajtam. Nem tudom, mit látott, amitől ennyire kell röhögni, hiszen a sötétkék harisnyanadrágomon kívül semmi nem volt rajtam. Azt mondta, hogy azt feltétlenül le kell vetnem, mert ha valamelyik csaj meglátja, akkor hatalmas kabaré lesz. Nem tudom, miért kellene meglátnia bárkinek is a harisnyámat, de levetettem. Felvettem a Peti által adott ruhákat, de a nadrág el volt a térdénél szakadva. Azt mondta, hogy nem számít, direkt ilyen. Szegény nagymama, ha látna…
Peti becsöngetett egy ajtón. Mikor kinyitották, a zene iszonyúan felhangosodott, kiderült, hogy onnan jött. A srác, aki beengedett minket, kicsit furcsán nézett, szerintem nagyon fáradt volt, mert alig állt a lábán. Abban a szobában, ahonnan a zene bömbölt, elég sötét volt, mondtam is Petinek, hogy fel kellene kapcsolni a villanyt. Erre ő azt mondta, hogy na, csak az kellene. Kivonszolt a konyhába, ahol három lány ült az asztalnál, egy srác pedig alatta feküdt. Biztos nem bírta a hangos zenét, azért pihent le itt kint. Peti bemutatott a lányoknak, majd beszélgetni kezdett velük. Az egyik, egy szőke hajú, megkérdezte, hogy kérek-e valamit inni. Mondtam, hogy jöhet a kakaó, erre jót nevetett, azt mondta, eredeti vagyok, és hozott a szobából egy poharat tele valamilyen teával. Gondoltam ez is jó lesz, és jól meghúztam. Egy részét sikerült lenyelni, csak a maradékot köptem a padlóra. Nagyon rossz tea volt, olyan, mint a nagymama cseresznyebefőttje, mikor kint maradt nyáron a napon egy hétig. A lányok nevettek, Peti pedig szídott, hogy hogyan lehet egy háromcsillagos konyakot kiköpni.
Kezdett nagyon meleg lenni, meg a szék is imbolygott. Nem nagyon mozogtam, mert féltem, hogy esetleg leszakad. Peti a lányokkal pusmogott, majd odaült mellém, és bizalmaskodva a fülembe súgta, hogy jó vagyok a szőkénél, és kapjam el, mert teljesen be van izgulva rám. Nem egészen értettem, mit akar ezzel. Talán fogócskázni akar a szőke lány velem? Azt mondta, hogy ne izguljak, tiszta ügy, csak kérjem fel egy lassúra, a többi magától megy.
Közben bent váltott a zene, Peti egészen izgatott lett, odatuszkolt a szőkéhez, aki már felállt a székéről. „Mennyetek”, mondta, erre a lány megfogta a kezemet, és berángatott a szobába. A küszöbben elbotlottam, majd valószínűleg egy fotelon is átestem. A szobában még mindig sötét volt. Kiabáltam is a szőke lány fülébe, hogy villanyt kellene gyújtani, mert így megint el fogok esni, de ő nem szólt, csak a karjait a nyakamba tette, és éreztem, hogy nekem nyomta magát. Elkezdett ringatózni, meg lépkedni ide-oda. Valamit mondott, de nem értettem. Megkértem kiabálva, hogy mondja mégegyszer, erre a fülemhez hajolt, és azt kérdezte, hogy miért nem táncolok. Erre én visszakérdeztem, hogy miért táncoljak. Nevetett, majd megnyalta a fülemet. Eléggé rossz érzés volt, föleg mert utána a nyála miatt fázott a fülem. Addig-addig huzogatott ide-oda, míg én is kénytelen voltam ritmusra lépkedni. Így tekeregtünk a sötétben, csak az ajtót láttam néha, ha arra fordultam. Egyszerre csak megláttam Peti-t, ahogyan integet az ajtóból és valamit kiabál. Nem értettem, ezért odakiáltottam neki, hogy mit akar. Erre azt kiabálta vissza, hogy marha vagyok, meg hogy kapjam már le. Hogy őszinte legyek nem értettem, mire gondol. Sapka nincs a fejemen, akkor meg mi a fenét kapjak le? Pár perc múlva bejött Peti az egyik lánnyal a konyhából, és ők is elkezdtek tekeregni körbe. Mikor úgy fordultunk éppen, hogy Peti-val láttuk egymást, mutogatott a lány háta mögött. Hogy miért nem mondta el értelmesen, mit akar?
Szóval tekeregtünk, már kezdtem unni, mikor egyszer csak a lány valami nedves vackot rakott a számra. Elrántottam a fejem, mire azt mondta, hogy nnnnaaaaa, engedd!, de hogy mit, azt nem mondta. Aztán rájöttem, hogy a száját tette az enyémre. Mivel megint ezt csinálta, már nem ijedtem meg, sőt, rájöttem, hogy nem is rossz. De mikor a nyelvét bedugta a számba….!
Miután megunta a nyelvdugdosást, abbahagytuk a tekergést (végre), és kifelé húzott a szobából. Peti nagyon vigyorgott, és az ökölbe szorított jobb kezét úgy tartotta, hogy a hüvelykujja felfelé állt ki belőle. Hogy miket mutogatott ez nekem….?
Bementünk egy másik szobába, ahol szintén sötét volt, de végre csend, a szőke elengedte a kezemet, valami suhogásokat hallottam, meg mintha valaki cipzárt húzott volna le, de hogy ki lehetett, azt nem tudom, mert rajtunk kívül senki nem volt ott, legalábbis nem szólt, mikor bementünk. Már kezdte a szemem megszokni a sötétet, mikor a lány megfogta a kezemet, és az ágyhoz húzott. Mondtam neki, hogy nem alhatok itt, mert a nagymama vár otthon, meg a macim sincs itt, de csak nevetett. Azt mondta, hogy nagyon jópofa vagyok, meg hogy „gyere mááár ééédes”. Itt ma mindenki megbolondult? Leültem az ágyra, erre a kezét megint a nyakamba tette, a fülembe lihegett. Hogy ez micsoda hülye szokás! Lerántott az ágyra…. és ami ezután történt, azt nem tudom leírni! Ilyet még sosem tapasztaltam.
Nem tudom mennyi idő telhetett el, mikor magamhoz tértem, de igen furcsán éreztem magam. Mintha egészen hazáig futottam volna, annyira el voltam fáradva, és pisilnem is kellett.
Valaki szuszogott mellettem. Megnéztem, a szőke lány volt. Akkor vettem észre, hogy valaki levetkőztetett. Gyorsan felhúztam a ruháimat, és kimentem a szobából. Peti-t kerestem. Bementem abba a szobába, ahonnan a zene bömbölt, végre kitapogattam a kapcsolót, és felkapcsoltam a villanyt. Peti a fotelban ült, ölében a lány, akivel bejött a szobába. Valamit éppen keresett a lány trikója alatt, és mikor felkapcsoltam a villanyt, azt mondta, hogy „marhaállat”. Mondtam neki, hogy mennünk kellene, mert a nagymama idegeskedni fog, erre a lány felnevetett. Peti sóhajtva felállt, „de barom”, mondta a lánynak, aki erre még jobban nevetett (hogy beszél ez a lányokkal!). Elindultunk haza.
Peti kérdezte, hogy „na mivolt?” de erre nem tudtam mit mondani. Ez meg csak röhögött, és azt mondta, hogy mostantól kezdve felnőtt vagyok. Hogy miből gondolta ezt?
Mikor hazaértem, a nagymama még ébren volt, és kijött az előszobába. Ahogy meglátott, összecsapta a kezét, és azt mondta, hogy „jesszusom, milyen ruha ez rajtad?”. Mondtam, hogy a Peti adta rám, hogy az ünneplős ne koszolódjon össze. A nagyi erre csak nézett, majd azt mondta, hogy húzzam le. Még jó, hogy nem vette észre, hogy a harisnya nincs rajtam.
Másnap reggel, mikor felébredtem, a nagymama azt mondta, hogy vigyem vissza a Peti-nak a ruháit, és hozzam el az enyémet. Kezembe nyomott egy reklámszatyrot, hogy abban van a ruha, én meg elmentem Peti-hoz. Ő volt csak otthon egyedül. Odaadtam neki a szatyrot. Mondta, hogy üljek le a szobájában, mindjárt jön ő is. Aztán egy ordítást hallottam, majd azt, hogy Peti azt mondja „mi a szar ez?”. Kérdeztem, hogy mi a baj, erre bejött és az ölembe dobta a tegnapi farmert. A térdén levő szakadás szépen be volt foltozva egy darab sötétkék dzsörzével. Kérdeztem, hogy mi a baj vele, hiszen úgyis lyukas volt. Peti némán a foltra mutatott. Mondtam, hogy mi a gond vele, hiszen az én ünneplős nadrágom is ebből van. „Éppen ez az” mondta Peti, majd előszedett egy ollót, és elkezdte felfejteni a foltot. Nem értettem, mi a baja, de segítettem neki. Mikor készen lettünk, kicsit megbékélt, és azt mondta, hogy most elszívjuk a békepipát. Behozott egy doboz cigarettát, meg gyufát. Mondtam, hogy én még sosem cigarettáztam, de erre azt mondta, hogy a tegnapi este után éppen itt az ideje. Nem értettem, mi az összefüggés. Mondtam is neki, de csak röhögött, meg azt mondta, hogy sok mindent kell még megtanulnom. Rágyújtott, és az én számba is bedugott egy cigarettát. Elég száraz volt a vége. Odatartotta a végéhez a gyufát és mondta, hogy szívjam. Én szívtam is erősen, aztán ki is köptem, mert a füst kaparta a torkomat. Ezen persze Peti röhögött, és újra a számba tuszkolta a cigarettát. Megint meggyújtotta, ezúttal nem köptem ki. Bíztatott, hogy szívjam csak, mintha mélyeket lélegeznék. Hát én szívtam, majd megfulladtam.
Mikor a feléig elégett, megkérdeztem, hogy nem lehetne-e abbahagyni, mert elég furcsán érzem magam. Peti azt mondta, hogy elnyomhatom, ha akarom, és ha gond van, szemben van a WC. Ezt persze megint nem értettem, de hamarosan rájöttem, mire gondolt. Éppen hogy kiértem a WC-re… Igen pocsékul éreztem magam. Peti azt mondta, hogy az első tíz szálnál ő is rosszul volt. Mivel hamarosan haza kellett mennem, kimentem a fürdőszobájukba, hogy keressek valamit, amivel elvehetem a szám borzalmas ízét. Találtam egy kis darab szappant, gondoltam, ha a kezet tisztítja, akkor a szájra is jó. Fogtam a ruháimat, elköszöntem Petitől, és elindultam. A házból kilépve a számba vettem a szappant. Nem gondoltam volna, hogy ilyen jó illatú szappannak ennyire rossz íze van. Mire hazaértem, már négyszer kellett kiköpnöm a habot. A házunk sarkánál a szappant is kiköptem. Érdekes, hogy sokkal kisebb volt, mint mikor bevettem.
Szerencsére a nagymama semmit nem vett észre az egészből. Fél óra múlva készen volt a vacsora. Már a szaga sem tetszett, de mikor beléptem a konyhába és megláttam a tojásrántottát, újból a WC-be kellett rohannom…