Erkölcstelen tüzes pinájú szuka vagyok

A kegyetlenségbe már kiskoromban belebizsergett fejletlen, pőre kis muffom. Az egyik kisfiúnak a tejét pedig kiborítottam a reggelinél, majd ráfogtam a mellette ülő gyerekre. Ekkor még nem tudtam, hogy finomabb nektár nincs is egy perverz számára, mint egy ártatlan gyermek kendőzetlen zokogása. Anál jobban csak az izgatott fel kispinaként, amikor általánosban a fiúk egymással összeugrottak és bunyóztak egyet a suli udvaron. Egy kisgyerek még viszonylag közelebb áll az állatvilághoz, mint az emberéhez, nincs még annyira testtudata. Minden vagyona a játéka és komoly traumát jelent annak elvesztése. Totálisan a világi dolgok rabja. Ezért ha két kisgyerek összeugrik, akkor az nem bájos, ahogy a vén galamb etetgető nyanyák gondolják a parkban, hanem vérkomoly harc. Ebbe még most is belezsezseg a kis puncogóm. Akkor még nem tudtam, hogy egy rihe ribanc leszek, de a felnőttség távlatából már minden világos.
Eddig életemben kétszer voltam csak orgián, de azok elég bénára sikeredtek. Először 17 éves koromban, egy elbaszott házibuli után került sor csoportszexre. Képzeljetek el 3 részeg kisfiút és 2 részeg kislányt. Az erkölcstelenség, a lázadás és az istentelenség mozgatott minket: hatalmas bakancsokkal jártuk a bűn útját, és üdvözöltünk mindent, amit az anarchia ösztönzött. Nem is tudom, hogy indult el. Mindenki hazament, mi pedig amúgy is ott aludtunk volna. Ekkor az egyik srác felvetette, hogy ne aludjunk, inkább basszunk. Neki is láttunk: mindannyian a padlószőnyegre estünk és egymásba gabalyodtunk, innen másztunk fel a franciaágyra. Már az egymás levetkőztetésénél bénáztunk. Tiszta vígjáték volt! Igazából senki sem tudta, hogyan kell kivitelezni az ilyesmit a gyakorlatban – pedig a pornókban olyan simán megy minden. Persze, ott megvan koreografálva az egész. Nem tudtuk, hogyan kell csinálni, fiatal tacskóként elröhögcséltük zavarunkat – az egyik srác annyit bénázott: mindig rálépett az egyik csaj kezére. Végül abbahagytuk, és párokra bomolva folytattuk, külön-külön helyiségekben. 1 srác maradt csak tétlen, de neki az egyik pár megengedte, hogy kiverje faszát a tevékenységükön. Természetesen ennek az irgalmas párnak én voltam a női tagja…!
A második orgia már jóval simábban indult, de még mindig nem volt tökély. A neten szervezték, és én is csatlakoztam. Nem is a kivitelezéssel volt a bajom, hiszen egy festői táj, festői víkendházában zajlott a dolog, hanem a felhozatal. Idős, kövér urak és aszott nyanyák alkották a magot. Na, találtam azért három helyes pasit is, azokkal baszattam magam. Amikor kinyaltam mindhárom seggét, annyira meg voltak lepődve örömükben, szinte éreztem, ahogy Ámor kis nyila belefúródik a szívükbe. Peng!
Igen, erkölcstelen, parázs seggű szuka vagyok és leszek is még sokáig. Továbbra sem alapítunk családot Tomival. Nem csak azért, mert rossz világ van, hanem alkalmatlan vagyok rá. De minden együttérzésem a családosoké, mert igen rossz világ van, pláne ebben az országban – családalapítás csak milliomosoknak! Hiába sulykolják az emberbe, hogy lézengő, gyökértelen semmi vagy, ha nem alapítasz családot – ez egy faszság! Miért kell követni egy társadalmi modellt, csak azért, hogy elfogadjanak? Bassza meg a társadalom. Adjon lóvét az állam, és célbaszülök! Bárkihez hozzámegyek bármennyiért. Valahogy nem indít meg, amikor sírnak az asszonyok a tévébe, hogy 6 gyereke van, és rájuk szakad a tető, mert nix lóvé. Há’ bazd meg, a picsádat be kellett volna varrni az első kölyök után!
Össze-vissza fecsegek most, mert izgatott vagyok – ma este megyünk a tegnap beharangozott orgiára. Már nagyon várom, és hétfőn mindenről beszámolok.
Hol is tartottam. Ja, igen, hogy mekkora mocsok voltam kislányként. Volt egy szemét nagyim, aki napközis tanárként ment nyugdíjba. Természetesen undorító matek-fizika szakos volt, de szerencsére annyira leépült már, hogy számológéppel sem tudott már számolni 83 éves korára. Mindenki gyűlölte. Élvezet volt foglalkozni vele. Sokáig csak érzelmileg kínoztam: felhívtam telefonon és megmondtam neki, hogy már nem szeretem, és soha többé nem akarom látni a ráncos pofáját. A vén szemét elmondta a szüleimnek, de mindent tagadtam: „szegény néni, tiszta köd már az agya, és el van varázsolva kissé”.
Sokat fenyegetett engem öngyilkossággal, de én rá se hederítettem. Néha, amikor az udvaron labdáztam, szándékosan fejbe rúgtam, majd sűrűn bocsánatot kértem tőle – persze belül mélységes öröm töltött el. A temetésén arról fantáziáltam, hogy milyen jó lenne egyet kúrni a koporsóján, a megrendült tömeg előtt.
Aztán nőttem-növögettem, fejlődtem, tanultam. Csitri koromban, amikor már bátran össze-vissza menstruáltam, egy srác, aki folyton egy szutykos baseball sapeszban nyomult, úgy próbált meghódítani, hogy elvitt egy – állítása szerint – szellemjárta temetőbe. Ültünk egy síron fél órát, de nem történt semmi. Se szellem, se dugás, ugyanis a srác jobban be volt szarva, mint én. Akkor még nem voltam olyan vagány, hogy mindenféle palit azonnal magamra rántsak. Aztán pár napra rá felkeresett és végre megcsinált. Lassan mozgott a seggével rajtam és nyöszörögve élvezett el, olyan hangokat hallatva, mint egy kiskutya. Az arcomba csapódó ondóját valahogy hidegnek éreztem. Ez rettenetesen fura volt. A srácnak valami baja lehetett, a keringésével tán, mert ez nem normális. Elaludtunk egymás mellett. Egyszer csak arra ébredek, hogy valami az ajkamnak dörgölőzik: a faszát a kezében ceruzaként fogva nyomkodja nekem. Kérdem, mit csinál? Azt feleli: rúzsozom a szádat, kislány! Hát, kurva anyád. Ezt a hideg gecit termelő vágyrudat pedig dugd a seggedbe!
Mindig is idióták vettek körül. Itt van pl. az én Bikámom, aki régebben megcsinálta velem azt, hogy szó nélkül belefújta az orrát a ruhámba.
– Normális vagy?! – ordítok vele.
– Vigyázz, anyukám, nehogy a pofád legyen a következő zsebkendőm! – érvelt vissza, mire leköptem. A csula egyenesen az arca közepén landolt. „Az eszeddel célozz, és a szíveddel lőj!” Ez volt az előjáték: fergetegeset basztunk aznap, ott és azonnal.
MÁS: (megint csapongok, tudom) Láttam ma egy ilyen plakátot: „Szüntessük meg a férfiak és nők közti bérszakadékot!” Mármint a nők állítólag kevesebbet keresnek, mint a férfiak? Hát nem a kurvák szakítják a legnagyobb lóvékat? Még hogy diszkrimináció? Bikámat tuti diszkriminálnák, mert kevesebb sikerrel „dubajozna” mint egyes ribancok.
Megmondom, milyen egy igazi dolgozó lány: tavaly nyáron adtam egy nagypofájú beszólogatós, „füttyös építőmunkás” pofájára: egy építkezés mellett vitt az utam, amikor beszóltak, hogy: Hé, cicabogár, mit csinálsz este?
Megálltam, hátranéztem. 3 malteros, védősisakos fasz támaszkodik a lapátjára. Nem tudom melyik szólt be, mind vigyorog. Hogy ezt kiderítsem, visszaszóltam:
– Este alszom. Baszni nappal szoktam!
A két szélső először döbbenten kussolt, majd megveregette a középső gyerek vállát. „Megvan a bűnös. Elárultak a barom haverjaid. Na, most legyen nagy a szád.”
Elindultam, egyenesen feléjük. A mellette álló másik két paraszt elsápadt és azonnal élet költözött azokba a lapátokba, amire eddig támaszkodva dolgoztak. Tán azt képzelték, majd azzal védekeznek, ha nekiesek a srácnak. Fantasztikus, hogy egyes férfiak egyszerűen megrekednek egy 17 éves gyerek szellemi és érzelmi szintjén. A nagyszájú fiú elé álltam:
– Van kedved megbaszni? Vagy rossz helyen járok?
– Én…izé…persze
A háttérben a két idióta haverja meg: „Höj-höj, hallottad ezt, Matyiii??!!
– Na, nagyfiú, akkor gyerünk! Van hol? Merre a baszoda?
– Van itt egy konténerünk…
– Remélem is, mert betonkeverőn az én seggem senki nem nyalhassa ki!
A srác fellelkesült és sietve beterelt egy irodának látszó, és valszeg az éjjeli őröknek berendezett konténerbe. A hülye haverjai a hátunk mögött huhogtak, hogy „mindent bele Matyiii, vágj alá!” Idebent malterszag, egy ágy, meg egy íróasztal volt. A sarokban iratszekrény. A falakon pucérnős képek. Leültem az ágyra, amit egy koszos kockás pokróc borított, és keresztbe tettem a lábam. Matyi zavartan megállt előttem, karba font kézzel, mint egy ingatlanügynök, aki azt igyekszik felmérni magában, milyen hazugsággal adjon el nyaralónak egy kutyaházat az osztrák nyugdíjas párnak. Mosolygott, pirult, kapkodta a tekintetét. Hogy valamelyest oldjam a gátlásait, letérdeltem elé és elkezdtem kicsomagolni a kolbászát. Hagyta. Hogyne hagyta volna! Aztán végre bemelegedett és ledöntött az ágyra. Istenesen kinyalt, majd megpróbálta berakni a farkát, de én leállítottam egy pillanatra:
– Öcsi, ne haragudj, nem ismerlek, legyél szíves házipapucsban belépni a szalonba.
Ostobán nézett rám:
– Szerezz egy kotont! Óvszert!
A srácnak azonnal leesett. Az összetákolt íróasztalból elővett egy csomag óvszert, majd sietve felhúzta magára. Így már mehet. Szépen berakta a faszát és először lassan, majd egyre gyorsuló iramot diktálva baszni kezdtünk. Néztem közben az arcát: a korábbi móka eltűnt róla, vörös volt, elszánt és izzadt. Szép arca volt. Szép barna szeme. Tetszik ez a fiú. Amikor kivette belőlem a faszát, hirtelen azt hittem infarktusa van, mert olyan torokból jövő, mély hahh-hahh hangokat hallatott… semmi ilyesmiről nem volt szó, csak rám verte a farkát. A pinámra. Nagyon sok fiúgeci jött belőle. Ha majd egyszer sok pénzem lesz, összeállítok egy olyan CD-t, amin férfi orgazmusok hangjai lesznek gyűjteményben. Nincs két egyforma orgazmus-hang, én már csak tudom. Rám hasalva mellém könyökölt, izmos alkarja keretbe foglalta arcom, majd elkezdte nyalogatni a nyakamat. Gondoltam egy merészet: megmarkoltam a haját, hátrarántottam a fejét és egy hosszú, mély nyelves csókkal nyomultam a szájába. Egészen a torkáig ledugtam a nyelvem, de a srác azon agyalhatott magában, nem nyalom-e ki még a szemgolyóit is! Megint végigfutott rajtam az az ismerős érzés – tudod, amikor érzed, hogy beléd szeretnek. Mindegy: ez a fiú megdolgozott a jutalomfalatért. Megkértem Matyit, hogy legyen szíves csináljon valamit, mert még nem mentem el. A fiú úriember volt, mert habozás nélkül a lábam közé dugta a fejét és a nyelvével segített a dolgon. Olyan ügyes volt, hogy hamar el is mentem. Telefonszámot nem cseréltünk. Valahogy egyikünk sem akarta. Nem akarta a folytatást. Vagy nagyon is igen. Talán még járok erre, mielőtt még felépítenék a házat. Kár, hogy nem a 4-es metrón dolgozik, mert akkor nagyon sokáig tudnám még, hol keressem.
Nem vagyok egy elveszett csaj, akit mindenki ugráltathat. Csak akkor baszogathatnak, ha én is jónak látom. Volt egy srác, akivel egykor futottam: ő egy multicégnél dolgozott. Vele kifejezetten a lóvéja meg a jó kocsija miatt jártam, mert még a neve is kövér volt: Orosházy. Megálltam a garázskapuban, ahol a raktárak voltak és őt vártam, hogy vigyen el vásárolni, ahogy megígérte. Unalmamban rágyújtottam. Egy főnöknőnek látszó, dirigáláshoz szokott, feszült arcú muff, valami borzasztó kosztümben odavágtatott hozzám és rám szólt:
– Hé, nyomd már el, nem látod, hogy terhes vagyok??
Azt hitte, engem is ugráltathat, mint a befenyített csicskáit, pedig nagyon nem voltam az alkalmazottja. Ezt a tyúkot sem az első kései szexuális élménye avatta nővé, hanem a görcs és a stressz. Azt mondtam neki:
– A garázs területén kívül vagyok, ergo szabad a dohányzás. Ráadásul ez a dohányzásra kijelölt hely, ki van írva. Mi közöm nekem ahhoz, hogy a lábad közé engedtél egy szerencsétlen hülyét, aki félelmében beléd pumpálta az ebihalait és most itt puffadsz, te vemhes vén kurva! Le vagy szarva, te is, meg a hülye kölyköd is! Szó nélkül, sírva szaladt el.
[Lolita történetek]