Forgószél 2

…Már tudta, hogy a hatalmában vagyok, tudta, hogy itt, most a vágyak és érzékek diktálnak, a kocsiban testünk illatai keveredtek, és a lihegésünktől bepárásodtak az ablakok. Észre sem vettük, hogy odakint, a feltámadt erős szél csapkodja a közeli ágakat az autóhoz, csak az együttlét még fokozottabb, még ismeretlen izgalmait vártuk.
János fölöttem térdelt és ívben hajló méretes farka a hasamon landolt. Nem győzött betelni a melleimmel, markolta, gyúrta, mint az asszonyok a tésztát a vasárnapi ebédhez, nyalta, szívta, harapta a bimbókat.
– János vad vagy!- lihegtem, de alighogy kimondtam, nedves szájával vadul csókolni kezdett. Erős érzéki, duzzadt ajkával szántotta végig az én ajkaimat is és nyelvünk vad harcot vívott.
A testem már vonaglott a vágytól, amikor lassan ráhasalt a testemre, farka a vénuszdombomnak feszült, egy erős mozdulattal félrehúzta a keskeny bugyit és lábaimat megemelve a fallosza a legjobb úton volt…
– Nézz a szemembe! – hangja szinte parancsoló volt és ahogy egymás szájába lihegtünk, lángokat, tomboló vihart láttam a szemében.
– Most… meg… foglak… baszni! – szinte hörögte, eltorzult hangon.
Máskor, más helyzetben, hatalmas pofon csattant volna, de csak még jobban szította a lobogó tüzünket.
Éreztem, ahogy a makkja nagyon lassan elindul a már nagyon lucskos bejáraton, aztán visszahúzódik. Kíváncsian, türelmetlenül vártam, hogy a behatolás pillanatában mit érzek majd, és halkan, rekedten válaszoltam… .
– Gyere, várlak… ! – és még jobban megemeltem a fenekem, jelezve, hogy készen állok a befogadására.
– Nézz a szemembe! – ismételte újra, és miközben tekintetünk találkozott, János egy erős lökéssel elmerült bennem. Kíváncsi volt a reagálásomra, mindent a szememből, arcomról akart leolvasni a saját gyönyörűségére. Láthatta, ahogyan szemeim elkerekednek, hangos nyögéssel, ösztönös mozdulattal, próbáltam visszahúzni magam, de nem volt hova. Úgy éreztem, mintha karóba húztak volna…
– Ahhh… nagy… vagy… lassan… – de csak olaj volt a tűzre, egyre erősebb és gyorsabb lett.
János ezzel a behatolással felszabadított, eltörölt minden gátlást, ami még pislákolt bennem. Ez már nem fallosz vagy pénisz volt, hanem egy nagy és kőkemény FASZ!
Szinte teljesen kihúzva, aztán visszatolva tapasztalta az eddig ismeretlen élményt, érzést és hát láthatóan és hallhatóan tetszett neki és élvezte.
Gátlástalanul hullottak a szavak, félmondatok, most már én is viszonoztam a lökéseit, azt hiszem álmomban basztam így, amikor reggel átázott ágyneműt éreztem magam alatt.
– Csodás vagy… az egész farkamon érzem a pinádat… – és hatalmas lökéseivel öklelt, mint egy bika.
– Lassíts te őrült… mindjárt… nem bírom… jaj! – de a kéj elborította az egész lényét, akárcsak az enyémet.
Hatalmas tempóban közeledett az első orgazmus és beláttam, hogy semmi értelme lassítani vagy megállítani.
Belemarkoltam János vállába, testem megfeszült, azt még láttam, hogy szája apró mosolyra húzódik, figyelt és két hatalmas öklelése után egy ájulásszerű orgazmust éltem át.
Mozdulatlanná dermedtem, élveztem ahogyan a hullám át csap rajtam, de János nem vette ki belőlem.
– Pihenjünk – kértem, de a mozgása csak kissé lassult.
– Szó sem lehet róla, mondtam, hogy ki akarlak élvezni! – és lassan az oldalamra fordított aztán alám tett egy törülközőt és a csípőmnél fogva az ölébe húzott.
Én naiv, első pillanatban azt hittem, hogy hagy egy kis időt pihegni, de a fenekemen éreztem az ágaskodó szerszámát, és egy pillanattal később már kereste az ujja a bejáratot.
Azt sem hagyta, hogy megtöröljem magam, ujjai elmerültek a nedves pinámban, amely kitágulva lüktetett az ujjai körül. Újra felizgultam és megmozdultam. Kemény farka nekem feszült, kissé megemelte a lábamat aztán széthúzta a sajgó puncimat és – nincs rá jobb szó- beakasztott.
Kiabált a kéjtől, mindenféle “mocskos” szavakkal kísérte a mozdulatait, teljesen kifordult magából, de ez engem már egy cseppet sem zavart.
– Isteni baszni téged… micsoda pina! – lihegte
– Gyere, bassz meg… lökd… – és egy hirtelen jött nedvhullámmal öntöttem el a farkát, éreztem, hogy a fenekemen is folyik.
– Ez őrjítő, ilyet még soha… soha… nem! – és harapta a vállamat. Előrenyúlt, vadul markolta a mellemet, nyalta a nyakamat, melleimet feltolta és megnyalatta velem a saját bimbóimat.
Már sikítottam a gyönyörtől, amikor fülembe hörögte:
– Most teletöltelek… .ondóval… te nőstény… édes… kurva! – óriásit lökött szinte a gyomromban éreztem, és úgy maradt megfeszülve, tövig bennem.
Egy pillanatra visszatartott lélegzetét, hatalmas forró spriccelés követte, amit a méhemen éreztem több hullámban és ezzel a hullámmal én is sikítva elélveztem.
Nem tudom meddig maradtunk így mozdulatlanul, a puncimmal éreztem a lassan lüktető faszt és megsemmisülve, a végletekig kielégülve legszívesebben elaludtam volna de nagyon késő volt már.
Lassan kikászálódtunk a kocsiból, rendbetettük magunkat, amennyire itt lehetett, ellenben a kocsi belseje egy csatamezőre hasonlított.
Most döbbentünk csak rá, hogy mennyire megszűnt a világ körülöttünk, mert körbepillantva, mindenütt letört faágak, vihartól letépett falevelek hevertek.
János udvariasan segített felöltöznöm és mielőtt indultunk volna, a derekamat átfogva magához húzott, megmarkolta a fenekemet, a mellemet és hosszan csókolt.
Nem értékeltük a történteket, egyszerűen elfogadtuk, akartuk, ami történt…
– Újra tudnám kezdeni, teljesen elvarázsoltál – mondta, és én éreztem a nadrágon keresztül a keményedő szerszámát
– Na most azonnal induljunk – vágtam vissza, mert gondolatban már otthon jártam, és nem tudom, mit mondok a férjemnek.
Hamar hazaértünk, az úton egy lélek sem járt, a nagy terepjáró bekanyarodott a sötét kis utcába, nem messze a házunktól.
Ez volt az a pillanat, amikor újra áthullámzott rajtam ez a fantasztikusan erotikus, vad, érzéki, még sohasem érzett kéjes tobzódás. Nem volt kedvem hazamenni, mostmár úgyis mindegy.
– Búcsúzóul érints meg!- kérte János és kezemet a nadrágjára tette, én pedig megsimogattam a nadrág alatt, mire ő kigombolta és előbukkant a csodás makkja aztán az egész fasz.
Nem mondott semmit, nem kért, nem volt erőszakos, teljesen rám bízta a döntést és én döntöttem.
Talán azt akartam, hogy teljesen elteljen ő is.
Lassan ráhajoltam, finoman megpusziltam és a számba csúsztattam a farkát. Nagyot sóhajtva tolta a számba és az egyre erősödő szívásokra hangos nyögésekkel reagált.
– Vigyázz, mindjárt jön! – figyelmeztetett kedvesen, de nekem eszem ágában sem volt, elengedni, azt akartam, hogy az utolsó cseppig az enyém legyen.
Ajkaimmal éreztem az erdőszéli keféléstől ragacsos faszát, rajta az én puncim nedvével, és őrült iramban vonaglani kezdett a szám a nagyra duzzadt farkán
Most már ő is tudta a szándékomat, amit titkon szeretett volna. Keze lassan a fejemet nyomta finoman.
Éreztem hogy lüktetni kezd, a golyói teljesen eltűntek, makkja a torkomon volt…
– Édes… szopj… ugye leszopsz… szívd… mossttt- és már fröccsent is a torkomba, számba a keserű- édeskés ondója.
Sokat lenyeltem belőle, miközben ütemesen mozgott a számban és egész testében remegett… .
Aztán pár perc után megcsókolta a gecis számat, én visszacsókoltam mintegy búcsúzóul.
– Azt akarom, hogy az édes, kis kurvám legyél!- mondta.
Talán mást vártam, valami árnyaltabb búcsúzást, de amikor utánanéztem a távolodó autójának, azt motyogtam magamban…
– János, ha akarod, akkor az édes, odaadó kurvád leszek… – és elindultam hazafelé.