Guminő szerelem a szexshopból

A szexuális segédeszközök repertoárja végtelen, egy csupán a sok közül a legénybúcsúra szánt malacságként vagy bizarr perverzióként számon tartott guminő. A szexuál pszichológia azonban rámutat egy érdekes tényre: ami sokaknak vicc, az másoknak nélkülözhetetlen kellék egy olyan élethez, amelyről sejtelmünk sincs.
A szokásos péntek esti iszogatás közben, a „Tudtátok, hogy a Tibinek guminője van?” kérdést kamaszos vihogás és pár kaján vigyor kíséri. Végre egy alkalmas téma a poénkodásra, és az alternatív szexkütyükről való sztorizgatásra. Néha kiderülhet azonban, hogy a dolog komolyabb, mint gondolták volna: „Múltkor voltam „náluk” – meséli egy 32 éves férfi a barátjáról. – Teljesen megőrült. Nem elég, hogy vett egy guminőt magának, de felöltöztette, odaültette a kanapéra, és bemutatott neki, amikor megérkeztem. Azt mondja, sose volt még ilyen kedves barátnője. Félelmetes és gusztustalan, amit csinál. Kezeltetnie kellene magát.” A hétköznapi magyarázat erre az, hogy az említett férfi nem egy tesztoszterontól fűtött szex-vagány, hanem – közel a negyvenhez – a szótlanság és a zárkózottság mintaképe, egy megrögzött társaságkerülő és egyben örök agglegény, aki a legújabb információk szerint komolyan gondolja, hogy egy plasztiknővel osztja meg nemcsak az ágyát, de az életét is. Vannak persze kevésbé radikális nézeteket valló, megértőbb ismerősök is: „Mostanában olyan sok téren toleránsak vagyunk, miért pont az efféle hóbortnak hódoló ismerősömet ítélném el? Ha ez jó neki, hadd éljen a saját kis világában, otthon, a barátnőjével. Nekem mindegy, hogy élő nőről, vagy egy babáról van szó, a lényeg, hogy ő jól érezze magát, és ne ártson vele senkinek.” Tovább a teljes cikkre