Internetes személyiséglopás

Az online feketegazdaság már nagyobb üzlet a drogkereskedelemnél, a világhálón 3 másodpercenként lopnak személyes adatokat, naponta 7,92 millió adathalászó levél forog az interneten. Tapasztalt szakembereket kérdeztünk azzal kapcsolatban, hogy hogyan tudjuk magunkat minél hatékonyabban megvédeni a netes bűnözőkkel szemben. Az internetes bűnözés célja manapság már nem az, hogy kártevő programokat terjesszenek a neten. Az adattolvajok inkább megpróbálnak különböző módszerekkel hozzájutni az internetezők pénzéhez. Az informatikai bűnözés a 21. században nemcsak a számítástechnikai infrastruktúrára jelent veszélyt, hanem közvetlenül az üzleti folyamatokra is. Az adatlopás, adatkiszivárogtatás, a rosszindulatú programkódok elszaporodása, vagyis az IT-bűnözés egyre gyakrabban fenyegeti mind a magánembereket, mind a cégeket. Az ellopott információt a bűnözők áruba bocsátják, hiszen rengeteg olyan szervezet akad az online alvilágban, amely további anyagi előnyre tesz szert ezeknek az adatoknak a felhasználásával. A szakemberek szerencsére kezdik megismerni, hogy a bűnözők milyen módszerekkel szerzik meg, illetve terjesztik az információt, és hogyan kereskednek vele.
A wifi elterjedése óta rosszabb a helyzet, hiszen bárki nyugodtan megállhat a házunk előtt, és megfelelő felszereléssel lelophatja a számítógépünk minden adatát. Ráadásul ahogy gépünkről le, úgy fel is tudnak tölteni adatokat.
„Igencsak nagy károkat okozhatnak azzal valakinek, ha a gépére pedofil tartalmakat töltenek fel, és rászabadítják a szervezett bűnözési osztályt. Sok-sok kellemetlenséggel járó procedúra lesz ebből” – hozott fel egy példát Dr. Lázár László, az Israeli Operation Security Academy vezetője. A netes adatlopás több száz millió forintos üzleti károkat okozhat. „Ez történt akkor is, amikor egy cég tenderének teljes anyagát számítógépen tárolta, amelyet a benyújtás előtti napon a konkurencia feltört, és ennek birtokában egy sokkal kedvezőbb ajánlatot tudott összeállítani, megnyerve a tendert” – mesélt el egy megtörtént esetet Dr. Lázár László.
Személyiséglopás a weben – Az online feketegazdaságban a személyiséglopásra szakosodott bűnözők célja, hogy az illető adataival hozzáférjenek annak pénzéhez. A személyiséglopás ugyan Magyarországon nem olyan gyakori, mint külföldön.
Ismert történet például Sarah Palin amerikai szenátorasszony esete, akinek rengeteg adata keringett a neten, miután jelszó-emlékeztetője igen könnyen megfejthető volt. „Ezen a területen profi kiberbűnözők módszerei nagyon változatosak: az internetes adathalászat mellett gyakori például, hogy a szemétből kikukázzák és a számláról lenézik az adatokat, vagy valamilyen adategyeztetésre hivatkozva telefonon kérik el” – mondta el a Deluxe Magazinnak Gombás László, a Symantec vezető rendszermérnöke. Közkedvelt módszer még az e-mail levelesládák feltörése is. A jelszó-emlékeztetővel új jelszót generálhat a hacker, így az összes többi rendszerhez is hozzáférhet.
Ne adjunk meg adatokat e-mailben – A kiberbűnözők igen kártékonyak, idén csak a hamis e-mailek a fogyasztóknak több mint 140 milliárd dollár (közel 26 ezer milliárd forint) kárt okoztak világszerte. A feketegazdaságban meg lehet venni nemcsak a bankkártya-információkat (kártyaszám és lejárati idő), hanem a kártyán szereplő nevet, a számlázási címet, a telefonszámot, a kártya hátán levő biztonsági kódot (CVV2 szám) és a PIN-kódot is.
Az ellopott személyazonosságokból eredő károk helyreállítási összege 100 és 300 dollár (18 500 és 55 500 forint) között van. Védekezni lehet a támadások ellen, ha vírusvédelemmel és tűzfallal ellátott számítógépről internetezünk. Nem minden esetben elég csak a vírusirtó és a tűzfal, például személyazonosság-védelemre, behatolásgátlóra is szükség lehet. Védelem nélkül azonban az internetre való csatlakozástól számítva négy percen belül fertőzötté válhat a számítógép.