Magyarország az állatpornó központja: kettévágott pitbull és vaginában fuldokló hal

Amerikában nemrégiben tiltották be az állatcsonkítós pornót. Miután 2010 februárjában betiltották Hollandiában az állatpornó gyártását és terjesztését, a pornóipar erre épülő ágazata Magyarországra költözött. Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kuratóriumi tagja a Stop-nak adott interjújában kőkemény kritikával beszélt a magyar jogalkotók hozzáállásáról, az állatkínzások veszélyeiről és a megoldás megkeresésének sürgető fontosságáról.

– Mennyire nehéz állatvédőnek lenni ma Magyarországon?
Szilágyi István: Sokszor olyan esettel találjuk szemben magunkat, amelyre nincs kidolgozott törvény, és ez nehezíti leginkább a munkát. Sok törvény már jó, csak be kellene tartani és tartatni őket. Viszont ma Magyarországon sajnos bizonyos tekintetben hűbéri rendszer uralkodik, így több állatkínzásos ügyből azért nem lesz ügy, mert a jegyző segítségére kelő, szakvéleményt adó állatorvost megfenyegetik vagy megveszik felsőbb körökben. Ugyanez vonatkozik a Btk.-s ügyekre is. Csak amikor elszakad a cérna, akkor lesz egy ügyből ügy.
– Van hozzá hatalma, hogy mégis elérje, amit akar?
– Mivel nincs hatósági jogkörünk, hatalmunk sincs. De azt mondom: mindaddig ne is legyen, amíg Magyarországon nincs ennek megfelelő háttérképzése. Mert az állatvédelmet ma tanulni nem lehet, semmiféle képzés nem épül erre a szakágra. Ehhez megfelelő jogi ismeretekre és közigazgatási alapismeretekre lenne szükség, alapvető információkkal kellene az állatvédőknek tisztában lenniük. Egyelőre megvannak Magyarországon erre a szervek és hatóságok.
– A szép szó erejével harcol az állatok oldalán?
– Tragikus dolog, de sokan nincsenek tisztában azzal, hogy egy állatnak vannak érzelmei. Ezért ésszerűnek tartom először a gazdával beszélni, feltéve, hogy magához enged. De ha már sokadik alkalommal érkezik hozzánk bejelentés egy állatkínzásról, és senki nem tesz semmit ellene, akkor jön a sajtó, hogy az önkormányzat vezetői kellemetlenül érezzék magukat. A rendőrség nagyon sokszor segít nekünk, de minden hiába, ha az ügyész nem is emel vádat. Ez kiindul abból, hogy az esetek nagy többségében továbbra is társadalomra nem veszélyes cselekedetnek minősül a gondatlan állatkínzás. Jó lenne, ha lassan a jogalkotók igenis társadalomra veszélyesnek ítélnék meg. Erre már rájöttek külföldön is. Igenis összefüggés van a társadalmi bántalmazások és az állatkínzás között. Aki embert bántott, vagy elhanyagolt (például egy gyermeket), korábban vélhetően állatot is kínzott. Vagy nézzük fordítva! Aki állatot kínzott, nagy esély van rá, hogy emberen folytatja.
– Az állatkínzások nagy részét macskákon követik el?
– Épp a múlt héten került fel az internetre egy lefejezett macska fényképe. Valahogy a macska az állatkínzások fő alanya, mert jámborabb, mint egy kutya, nem tud úgy védekezni, ráadásul könnyebb is. Kevésbé hangosan pusztul el.
– Nem igazán tudnék olyan esetet mondani, amitől kiakadna?
– Nem. Már nem lepődök meg semmin. Láttam házilag kiherélt kutyát, szamurájkarddal kettévágott pitbullt szemeteszsákban, kivágott macskaszemeket láncra fűzve, vaginában megfulladó aranyhalat, és ezek csak a kiragadott példák. Nem tudnának nekem olyat mondani, amitől meglepődnék.
– Pontosan mit ért az alatt, hogy joghézaggal állunk szemben?
– Az állatoknak sehol a világon nincsenek jogaik, a jog ugyanis mindig az emberi magatartást szabályozza. De bízzunk benne, hogy a jog egy fejlődő rendszer. Az élet azonban mindig megelőzi a jogot, és a jog csak kullog az élet után. Csodálatos példa erre az internet. Ha oda felkerül valami, az ott marad. Mondja meg nekem valaki, milyen lehetőségek vannak az internetes tartalmak felülvizsgálatára? Hol van ehhez a megfelelő hatóság? Hol vannak a megfelelő tárgyi feltételek? A humán szféra és a jog mindig akkor kezd el foglalkozni bizonyos dolgokkal, ha az eset emberéletet követel. Mert valahol a jogalkotók ingerküszöbe is szerintem egyre magasabb. Másfelől súlyos jogi probléma, hogy Magyarországon az állatkínzás közbiztonság elleni vétség. Ha valaki lefejez egy macskát a Deák téren, azzal az ország közrendjét zavarja meg, nem egy állat életét oltja ki a jog szerint. Az alapkoncepció szerint ugyanis az állat egy tárgy.
– Az internetre feltöltött állatkínzós videók és fényképek ellen harcol?
– Ez egy zsákutca. Hiszen van egy domaintulajdonos, aki egy szerveren elhelyez tartalmakat. Ki a felelős ezekért a tartalmakért? Hogyan tudom szankcionálni? Egyelőre csak fenyegetőzéssel tudok bármit is elérni.
– Fennáll a veszély, hogy egyre durvább dolgok jelennek meg az interneten egyre nagyobb számban?
– Persze. Aligátorteknőst engednek szabadon, találtunk már óriáskígyót a város közepén, madárpókot a Boráros téren, egyre többen tartanak fokozottan veszélyes állatokat Magyarországon, és attól még, hogy ezeket nem videón végzik ki vagy kínozzák, szabadon engedésük veszélyes a társadalomra.
– Korábban említette, hogy Magyarország lett az állatpornó fellegvára…
– 2010 februárja óta. Akkor tiltották be ugyanis Hollandiában az állatpornót. A helyzet az, hogy a legtöbb ilyen filmet német gyártmányként adják el, arról nem is beszélve, hogy az aranyhallal, tükörponttyal, vagy akár kistigrissel elkövetett aktusok legtöbbje abszolút kimeríti a Btk.-t. Észre lehet venni, ha egy ilyen filmet Magyarországon forgatnak. Ahhoz például, hogy egy lóval egy nő együtt lehessen, kell egyfajta asszisztencia is. Kell hozzá orvosi képesítés, mert egy ló ezt nem tűri el. Hogy két nő ott játszadozzon vele. Plusz még egy kecske. Egy másik videóban például egy méretes aranyhalat tuszkol a vaginájába egy csaj, addig, amíg az meg nem fullad. Majd amikor ki akar esni a kezéből, megszólal, hogy “Jaj de csúszik!” – magyarul! Ennyire német a film. Valamiért mégsem érdekünk rendezni ezt a kérdést. Az internet roskadásig van állatpornóval, ebből rengeteg magyar nyelven. A jogalkotóknak gondolniuk kellene arra, hogy ez is az állatkínzás egy fajtája.
– Az bántja, hogy ezeket felrakják a netre, vagy az, hogy csinálják?
– Én nem prűd ember vagyok. Felőlem azt csinál mindenki a hálószobájában, amit akar. Engem az se zavar, ha embereket latexruhákban találnak meg egy kórházban megfulladva, csak a gyerekek ne lássák mindezt. Mert ezáltal erőszakosabb lesz a világ. Az elmaradottságunkra jó példa, hogy egy internetes tartalmat sem tölthetnek le a rendőrségen, ha ilyen feljelentéssel megyek be hozzájuk. Nemhogy nem szabad, de a technikai hátterük sincs meg hozzá. Ezen jó volna változtatni, vagy hozzanak létre egy kijelölt hatóságot erre a célra! Szakosodjon a rendőrség az interneten terjedő bűnözésre! Ne teremtsünk az állatkínzásnak és az erről szóló tartalmaknak táptalajt az által, hogyha találkozom egy szélsőséges, bizonyítható esettel, akkor azt ne lehessen bíróság elé vinni. Mert jelenleg az állatvédelmi törvény nagyon karcsú hozzá. Forrás: Stop