Megrontás – szextörténet
Megint találkoztam a liftben a sráccal! Megint alig tudtam ránézni, mert mindig annyira zavarban vagyok, ha a közelembe kerül véletlenül. Csak a kezét láttam, miközben nyomta a gombot, nyitotta az ajtót. Szép keze van, hosszú, finom ujjai, kidomborodó erei, áttetsző, szinte láthatatlan szőrszálak rajta. Nagyon jó pasi. Ezt egyébként meg is mondtam még a múltkor Katinak, mikor az osztályban a fiúkról beszélgettünk. Persze Kati kinevetett, szerinte úgysem lesz soha férjem, de még egy komoly barátom sem, mert túl félénk vagyok. Nem is igaz!
Egyszer már majdnem beszélgetni kezdtünk Lacival a ház előtt, mikor télen az a nagy hó volt, és kilépve majdnem hasra estem. Nevettünk mindketten, de végül nem lett belőle semmi. De ma! Szórakozottan megkérdezte, hogy hányadikra megyek, majd egyszerre mondtuk, hogy „a hatodikra”. Megint összenevettünk, majd éreztem, hogy elpirulok, elkezdtem a cipőm orrát vizsgálgatni, mert csak nézett rám kitartóan.
Már majdnem felért a lift, mikor valami furcsa érzés támadt bennem, hogy mi lenne, ha most az egyszer végre legyőzném a félénkségem, és visszanéznék rá. Egyenesen bele a szemébe, hogy hátha észrevenné végre, hogy milyen régóta és mennyire tetszik. Megtettem. Az egész bensőm remegett közben, a lábaim mintha vajból lettek volna, a kezemre rátekertem a táskám pántját és görcsöt kötöttem rá, de nem érdekelt. Ránéztem, bele a szemébe! Pillanatnyi csönd következett, egyikünk sem tudta, hogy most mi következik, aztán hirtelen zökkenéssel megállt a lift, és nekem ki kellett volna szállnom. Már odakint voltam, amikor Laci megérintette a vállam, és megkérdezte, hogy nincs-e kedvem találkozni vele másnap délután. Nehezen nyögtem ki az igent, de sikerült. El sem hiszem, ami történt, hogy meghívott és hogy pont engem! Kati meg fog pukkadni!
Ma megcsókolt! A parkban ültünk egy padon, és arról beszélgettünk, hogy milyen utálatos pletykás csaj az Olga, meg hogy mindig mélyen kivágott ruhákban jár suliba, hogy minden fiú, meg a tanárok is őt bámulják. Aztán persze mindig ötöst kap fizikából Kovácsnál. Naná, az is egy frissen diplomázott pasi, alig idősebb Lacinál, nincs még felesége, persze, hogy felfigyel Olgára. De ez akkor is szemétség! Szóval egyre csak hajolt közelebb, míg végül nem tudtam tovább beszélni, mert teljesen rátapadt a számra. Lassan, érzékien dugta át a nyelvét, mintha attól félt volna, hogy megharapom, pedig eszembe sem jutott, ijedtebb voltam annál, és zavarodottabb. Nektár ízű volt a csókja, de nem tudom, meddig tartott, de órákig semmi esetre sem, mert amikor befejeztük, a Nap még mindig ugyanott állt, mint amikor elkezdtük.
– Anyuék még mindig semmit nem tudnak, szerintem balhé lenne belőle, elvégre mégiscsak 10 évvel idősebb nálam Laci. Mondjuk jobb is, ha nem tudják, mert olyasmiket csinálunk, amiért szerintem ezer évnyi szobafogságot kapnék. Elmesélem: délután találkoztunk, nagyon meleg nap volt, így csak egy póló és egy rövid farmer volt rajtam. Katival még a múltkor megbeszéltük, hogy minden hapsi beindul attól, ha a lányok nem vesznek melltartót, úgyhogy gondoltam, kipróbálom. Egész délután sétáltunk, mindenféléről beszélgettünk, fagyit ettünk, majd amikor kezdett sötétedni, felszöktünk a suli tetejére. Már a múltkor mondta, hogy milyen jó hely az, gyerekkorában sokszor nézték az osztálytársaival éjjelenként onnan a csillagokat. Én meg arra gondoltam, hogy ott végre nyugodtan tudunk beszélgetni, nem fognak leskelődni a szomszédok, nem kell a lebukástól tartani, hiszen úgysem jön oda olyankor senki.
Sötét volt és kellemes meleg, néztük a csillagokat, és szinte azonnal megcsókolt. Egyre vadabbul csókolózunk, tegnapelőtt még éppen csak hozzáért a számhoz, most meg már… Huhh. De nem is ez a lényeg, mert az csak utána következett! Beszélgettünk mindenféléről, néha már-már fázni kezdtem, amikor egy hidegebb légvonat végigsüvített a tető felett. Aztán hirtelen hozzáért a cicimhez. Megijedtem, mert nem számítottam rá, és picit el is húzódtam – mire ő is elhúzta a kezét. Aztán megint csókolni kezdett, és megint megérintett, mire megint elhúzódtam. Pimaszság volt, amit csinált, mert újra és újra odanyúlt, engem meg már egy idő után nem is zavart annyira, sőt. Tulajdonképpen nem fájt, nem csikizett, illetve még jól is esett, ahogy a puha, meleg tenyerébe fogta a melleimet, úgyhogy hagytam, hadd tegye.
Persze egyre többet akart, idővel már nem volt neki elég, hogy a pólómon keresztül simogatott, hanem benyúlt alá, morzsolgatta kicsit a bimbókat (bár már így is éppen elég kemények voltak a hidegtől), majd valami furfangos mozdulattal lehúzta rólam a felsőt. Nem is értem, hogy tudta megcsinálni, hiszen a kezemen és a fejemen nem emelte át. Aztán csókolni kezdett, a hátamon borzolódott a szőr és a hideg rázott, ahogy belecsókolt a nyakamba, finoman harapdálta a vállaimat, majd szépen haladt lejjebb. Aranyos volt, ahogy a cicimnél megállt, de akkor már én sem tudtam, hogy mit is csinálok, úgyhogy megfogtam a buksiját és szépen lassan odatettem a száját a bimbóhoz. Jól esett, meleg volt a lehelete, és ahogy finoman megnyalta a hegyét, éreztem, hogy nedvesedni kezdek ott lent. Persze neki ennyi nem volt elég, a farmeromat kezdte simogatni, a gombokat kapcsolta volna ki, de én megint elhúzódtam kicsit. Túl korainak éreztem még, hogy odaengedjem.
Mintha a fejembe látott volna, azt súgta halkan a fülembe:
– Ugye nem gondolod, hogy bűnös dolgot csinálunk?
– Nem válaszoltam, mert zavarban voltam. Féltem, hogy most valami olyasmi történhet, ami még várhatna; ugyanakkor a lábam közti nedvesség viszont azt mutatta, hogy talán mégis itt az ideje. Végül mélyet sóhajtottam, amit félreértett:
– Ne hidd, hogy ez rossz, hiszen ez az élet legszebb ajándéka, és ha bűnösnek hiszed, félsz tőle, akkor sohasem tudod majd megérezni az igazi gyönyört. Nem bántalak, ne félj! – tette még hozzá halkan, és azt hiszem, ez pár utolsó szó volt az, ami feloldotta bennem a gátlásokat. Tudta, hogy szabad az út, finoman kigombolta a farmert és lehúzta rólam. Már csak a bugyi volt rajtam, és egyre csak az járt a fejemben, hogy vajon milyennek láthat, tetszem-e neki. Újult erővel kezdett simogatni, hiszen most már nem takarta a bőröm szinte sehol sem ruha, majdnem mindenhová hozzáfért.
Aztán finoman kezdte lehúzni a bugyim is, és akkor már nem ellenkeztem. Azt hiszem, vágytam rá, hogy megtegye, érezni akartam AZT, amiről már annyit hallottam. Egy pillanatra megállt, mikor meglátta a dombocskámat. Nem értettem, azt hittem nem tetszik neki, így meg is kérdeztem:
– Mi a baj? – a válasza nem késett, de valami furcsa, eddig ismeretlen hangon mondta:
– Semmi. Csak valamiért azt hittem, borotválod. Tudod, mostanában… – elgondolkodtatott, amit mondott, végtére igaza van. De nem hagyott sokáig rágódni ezen, finoman odaférkőzött a fejével a combjaim közé és megpuszilta a szilvácskákat. Azt hiszem, felnyögtem, mert annyira jól esett és annyira más volt minden addigihoz képest ez az érintése. Megfogtam a fejét, mire ő a nyelvével lassan nyalogatni kezdett.
A nevünket nyalta bele, de egyre kevésbé érdekelt, hogy mit is csinál, csak az volt a fontos, hogy ne hagyja abba, mert egyre jobban felizgultam. Behunytam a szemem, de akkor is apró szikrák pattogtak előtte, és egyre nehezebben bírtam levegőt venni. Hirtelen abbahagyta, és elkezdte a másik lyukam nyalogatni. Nem értettem, akartam, hogy visszatérjen, de nem tette. Furcsa volt és kellemetlen, a szikrák eltűntek, kinyitottam a szemem, megint az éjszakát láttam, és valahogy elment a kedvem is. Miért nem csinálta tovább? Aztán hozzám bújt, megcsókolt, de ijedten húzódtam el, mert éreztem a saját ízemet a száján, a nyelvén. Aztán addig duruzsolt a fülembe, míg megnyugodtam és visszacsókoltam. Ettől megvadult, és mozgatni kezdte az ágyékát, majd megfogta a kezem és rászorította a farkára.
Soha nem volt még ilyesmi a kezemben, és teljesen nedves volt, meg kemény, de nem éreztem visszataszítónak. Valami vadság villant a fejembe, arra gondoltam, hogy talán visszatér majd a nyalogatásomhoz, ha én is simogatom őt, úgyhogy ujjaimból gyűrűt vontam köré, és óvatosan mozgatni kezdtem rajta. Nem csináltam sokáig, mert rövidesen megfeszült a teste, elakadt a lélegzete, majd hirtelen zihálni kezdett, összerándult, és mint valami fecskendő, lövellni kezdett a farka a hasamra és a cicimre. Nem tudtam, mit kellene csinálnom, furcsa, nyúlós anyag volt, először még melegnek éreztem, majd ahogy folyt le a derekamnál, már hideg volt és zavaró. Laci egy ideig csak feküdt mellettem sóhajtozva, félig öntudatlanul, és mintha kiszállt volna minden tagjából az erő. Aztán rám nézett és halkan azt mondta:
– Ezek csak testnedvek. -aztán az ujjaival szétkente rajtam, majd megnyalta, végül a számhoz emelte, hogy megkóstoljam.
Furcsa volt, semmihez sem hasonlítható az íze, de tulajdonképpen nem volt rossz. Azt hiszem. Közben megint odahajolt a combjaimhoz, megint nyalogatni kezdett, mire megfogtam a farkát és újra simogatni kezdtem. A nyelve ügyesen siklott már a lábam között, így hamar jöttek megint a szikrácskák, megint nehezebben vettem a levegőt, és megint abbahagyta idő előtt. Pimaszság volt, amit csinál, egyre inkább éreztem, hogy direkt teszi, nem hagyja, hogy én is; nem hagyja, hogy nekem is jó legyen végre. De nem szólhattam, hiszen… Kicsit később aztán felöltöztünk, lemásztunk a tetőről és hazakísért szinte szó nélkül. Mintha nem tetszenék neki, de közben mégis látom a szemén, érzem a csókjaiban, hogy akar, hogy vágyat ébreszt benne az, amit lát. Nem értem, miért csinálja.
– Már napok óta mindig ugyanazt teszi: felizgat, és éppen a cél előtt megáll. Rettenetes, szinte már fáj mindenem, de nem hagyja magát. Teljesen összezavar ezzel, hiszen jól tudja, hogy egyre inkább akarom már, hogy megtörténjen. Ma aztán már szinte letámadtam a kapualj sötétjében, úgy csókoltam, húztam magamhoz a testét, szorítottam a lábaimmal, mire végre kibökte, hogy ha akarok, felmehetnék hozzá délután, mert sokáig ráér, és bepótolhatnánk mindent, amit eddig elmulasztottunk. Most tehát gyorsan lezuhanyozom, szépen leborotválom a puncim, hogy lássa, hogy mennyire akarom már; aztán meglátogatom. Holnap pedig megírom, hogy mi történt.
– Tegnap délután újabb izgalmas dolgokat csináltunk. Kijelentette, hogy bármit megtesz nekem, mert tudja, hogy én is bármire képes lennék érte. Ez így is volt, rettentően vágytam már rá, hogy egy hét után végre kielégítsen. Aztán mégsem teljesen így történt, mert lefektetett ugyan az ágyra, de nem hajolt a combjaim közé az ismerős mozdulattal, hanem a nedves farkát odadörzsölte a cicim hegyéhez, és kérte, hogy nyalogassam. Furcsa volt, ahogy ott térdelt fölöttem, szinte menekülni sem tudtam volna, de nem is akartam már annyira. Óvatosan megnyaltam a makkját, mire válaszul végre lehajolt a puncimhoz, és finoman széthúzta az ajkakat. Bekaptam a farka végét, szopogatni kezdtem, mire felszisszent, és halkan mondani kezdte, hogy hogyan csináljam. Erre szükség is volt, korábban soha nem tettem még ilyet, honnan is tudhattam volna elsőre?! Azt hiszem, később egyre jobban belejöttem, főleg akkor, amikor végre a csiklóm is elkezdte nyalogatni.
Aztán hirtelen valami üdvözült mosollyal rám nézett, a farka rángatózni kezdett, és nekem időm sem volt rá, hogy kivegyem a számból, így belelőtte az egészet. Megijedtem, és egy zsebkendőbe köptem bele mindet, amin láthatóan felháborodott, és valami olyasmit mondott, hogy úgy érzi, undorodom tőle, és ez nagyon rosszul esik neki. Elszégyelltem magam, hiszen tulajdonképpen igaza volt, mert semmi rossz nincs benne. Ráadásul tovább nyalta a puncim, és már fogalmam sem volt, hogy vajon az ő nyálát, vagy a saját nedveimet érzem lefolyni magamon; csak azt tudtam, hogy ki akarok elégülni. Szerencsére már nem hagyta abba a csúcs előtt, végre végigcsinálta, és én annyi nélkülözés, kielégületlenség után halkan lihegve, erősen összeránduló combokkal élveztem el végre. Mindketten mosolyogtunk, majd azt mondta, hogy legközelebb nem hagyja, hogy visszafogjam magam, szeretné látni, hogy milyen az, mikor gátlások nélkül, félig öntudatlan állapotban ér az orgazmus. Felizgatott a szavaival.
– Ez egyre jobb! Hatalmas élvezetet tud okozni a nyelvével, egyre jobban kívánom, hogy tegye meg újra, napjában többször is, hogy abba se hagyja! Akarom, akarom, akarom! És meg is teszi. Már nem érdekel, ha meghallják a szomszédok, nem érdekel, hogy mit gondolnak, az is lehet, hogy már láttak együtt, sejtik, hogy van közöttünk valami -de nem érdekel, irigykedjenek csak.
– Ma megtörtént: nem vagyok már szűz. Neki adtam az ártatlanságom és nem bántam meg. Előtte ugyan nagyon féltem, kicsit görcsöltem is, hiszen mégiscsak behatol oda, ahol senki nem járt még korábban; de szerettem volna végre túl lenni rajta, hogy ne akadályozhasson, szeretkezhessünk végre akkor és annyit, amikor és ahányszor csak akarjuk. Magamban akartam érezni a keménységét, akartam, hogy kitöltsön, hogy úgy mozogjon bennem, ahogy a kezemben és a számban szokta. Mégis hidegen és sértődötten csattant a hangja:
– Csak arra kellek, hogy elvegyem a szüzességed? Én azt szeretném, ha ez lenne életed legszebb élménye, hogy a gyönyörre emlékezz, míg élsz. Tudnia kellett, hogy én is éppen ezt szeretném, neki akarom adni ezt a kincset, vele akarom átélni ezt az első és egyetlen ilyen alkalmat, hogy végre, hogy végre, hogy végre… Szeretkeztünk.
Eleinte óvatosan, fájdalmasan, beletanulva; majd vadul, őrülten, harapva, csókolva egymást, szorítva a kezünkkel, a lábunkkal, a fogunkkal, egész testünkkel; izzadtan, fáradtan, boldogan, szerelmesen, mosolyogva. Kitöltött teljesen fizikailag és lelkileg is, egyek voltunk és tökéletesek, már nem fájt semmi, csak a gyönyör maradt, az összeránduló hüvelyem éreztem, semmi mást. Egyetlen hüvely voltam csak, nem több; nem is léteztem már, valahol feloldódtam, beleolvadtam a szobába, az ágyba, és belé. Ő még nem elégült ki, tudtam, hogy enélkül nem lehetne teljes az este, várta, hogy megtegyem és nem is késlekedtem. Eleinte ugyan saját szüzességem emlékét éreztem a farkán, de azok után, amit átéltem, már nem érdekelt, csak az édes zsibbadtság maradt, az öröm, a kéj, és egy gondolat, hogy már megtanultam mindent, amit tanítani tudott.
– Az utóbbi két napban elképzelhetetlen mennyiségben szeretkeztünk, mindenütt, mindenhogy. De egyre többször volt már fáradt, ilyenkor nehéz volt felállítanom, így inkább csak szájjal elégített ki, mert nem engedtem neki, hogy úgy hagyjon felizgulva. Kívántam a szexet, mindenféle perverziók jutottak eszembe, mindent ki akartam próbálni, egyre vadabbul, egyre jobban felizgulva és egyre hatalmasabbakat élvezve. Ő meg egyre csak fáradtabb és nyúzottabb volt.
– Mostanában megint nincs időm nagyon írni, mert mindig együtt vagyunk. Kicsit újra erőre kapott, megint olyan, mint az első alkalom idején. Tegnap az jutott eszembe, hogy talán ideje lenne felavatni a másik lyukam is. Ez biztosan halálosan felizgatná. Meg aztán minél jobb az egész, minél teljesebb orgazmusaim vannak, én annál jobban érzem, hogy kevés már, amit nyújtani tud nekem. Szeretném kipróbálni valaki mással is mindazt, amit tudok; hogy képes vagyok-e így hatni egy másik fiúra is. Szóval ez a felavatás egyben lehetne neki búcsúajándék is, ami ráadásnak mindkettőnknek jól esne. Az alkalom is kínálkozik, mert moziba hívott (egyikünk sem tudja, milyen filmet fogunk megnézni), ahol a sötétben sok minden történhet.
– A moziban persze ismét jót szeretkeztünk, bár az arca megérdemelt volna egy fényképet, amikor megmondtam neki, hogy mit akarok. A félhomályban is jól látszott, hogy felcsillant a szeme, de hitte is, nem is egészen addig, amíg elő nem halásztam a táskámból a vazelint, amit direkt erre az alkalomra vettem az illatszerben. Tudta, hogy szoknyám alatt nincs bugyi, így a szék elé bújva könnyedén hozzáfért a puncimhoz. Kértem, hogy izgasson a nyelvével, és szorgalmasan körözgetett is a vénuszdombomon, finoman szétnyitotta a nagyajkakat, ekkor beljebb jutott, és már hozzáfért a bejárathoz is. Belenyalt és a nedvességet óvatosan felkente a csiklómra, majd egy ujjára. Megremegtem, mikor belefúrta egyik ujját a hüvelyembe, és belülről kezdett simogatni. Hagytam, hadd csinálja csak, amíg nekem örömet okoz, addig minden megengedett.
Egyre jobban zihált, azt hiszem, nem tudott már másra sem gondolni, csak arra a pár gyönyörteli percre, ami következik majd. Furcsák a férfiak, ahogy hagyják, hogy a farkuk irányítsa őket. Azt persze nem akartam, hogy végig is csinálja, így még időben eltoltam magamtól, és kértem, hogy a másik lyukat is nyalja, hogy az is elkezdjen kitágulni. Ebben már kissé ügyetlenebb volt, talán nem volt felkészülve rá, de nem hagytam, nem hagyhattam magam már. Az ujjaival lassan tágítgatott, később már vazelint is kent rájuk, mégis eleinte fájt, mikor a farkával belehatolt és szép lassan mozogni kezdett. Kicsit ugyan kényelmetlen volt a mozi karfás székein úgy forgolódni, hogy valamit is csinálni tudjunk, de az érzés kárpótolt mindenért. Játszadoztam vele, szorítgattam a záróizmaimmal, mert tudtam, hogy azt nem sokáig fogja bírni. Aztán végre feleszmélt, és az ujjaival simogatni kezdte a csiklóm. Pont abban az ütemben, amiről tudta, hogy azt már én sem bírom sokáig. Hogy ne sikoltsak, a kezébe haraptam bele az orgazmusomat, a fenekem összerándulásait pedig az ő elélvezése követte.
Sokáig éreztem, hogy kilövell, nagyon mélyeket és erőseket döfött közben, erősen lihegett és visszafojtottan hörgött is -talán félt, hogy meghallja az a pár ember, aki a filmen unatkozott. Majd elkezdett lankadni, szépen kicsusszant belőlem, és percekig feküdt a széken kiterülve. Röviddel később kijöttünk a moziból, és akkor megtettem: szakítottam vele. Könyörtelenül és egyszerűen. Kimondtam, hogy vége, mert túl kevés hozzám. Persze ellenkezett, kapálódzott, hitetlenkedett, és fel volt háborodva a jellegzetes hímbüszkeségével, hogy hogy lehetek ilyen hálátlan, hiszen ő annyi mindent adott nekem. Erre a szemébe vágtam, hogy ugyanannyit kapott is, amire már nem tudott reagálni. Ekkor sarkon fordultam és otthagytam a mozi előtt egyedül. Távolabbról visszanéztem és láttam, ahogy megsemmisülten állt ott a spermafoltos nadrágjában, kerülgették az emberek, ő meg meg csak állt ott.