Történetek

Nyári vakáció 6. rész – Tizenöt év múlva 3. fejezet

Haza érkezvén, gyors zuhany és bezuhantunk az ágyba. Kedvesem, egy nagy sóhajjal, hozzám “macskázott”.
– Tök jó fejek – súgta – de én nem fogom bírni ezt a tempót, néha kis szünetet kell tartanunk. Egymásra nem is marad időnk – nyafizott.
– Igazad van édes, ám ez a népszerűség ára. Nem akarlak idegesíteni, de már, vagy öt másik, meghívást is be kell iktatnunk, a határidő naplónkba. Nem tehetek róla, mindenki téged akar s mintha én is egy kicsit érdekesebbé váltam volna miattad. (Bár, ez ügyben, eddig sem kellett panaszkodnom.) Muszáj eleget tennünk az elvárásoknak, mert a kapcsolatok alapvetően meghatározzák, úgy a te, mint az én munkám, eredményességét. Na és valld be: te is élvezted az eddigieket.
– Nincs ezzel semmi baj, de ha ez így, ilyen töménységben folytatódik, én bizony le fogok merülni. No aludjunk, mert már gyufaszállal sem tudom feltámasztani a szemeimet.
Másnap reggel:Bizony ma csak egy kis zuhany alatti közös élvezkedésre jutott idő s már rohannunk kellett, kinek-kinek a saját dolga után. Huginak, az egyetem diák-önkormányzati vezetőségével kellett találkoznia, viszonylag korán és nekem is le kellett adnom a havi jelentésemet, a külügyminisztérium felé. Alig hogy megérkeztem az irodámba, beszólítottam Conny-t, a titkárnőmet és kezdtem diktálni a jelentésemet. A délelőtt nagy része el is ment ezzel a munkával. Diktálás közben kedvtelve néztem Conny – számomra legalább is varázslatosnak tűnő, gépelés technikáját. Félelmetes sebességgel, egyetlen javítandó hiba nélkül, rótta egymás után a sorokat. Amíg a diagramok és képek beillesztésével foglalkozott, az járt az eszemben, hogy milyen szerencsés választás volt. Csinos, intelligens, önálló munkavégzésre és döntéshozatalra képes – ugyanakkor pontosan tudja a helyét. Tudja mikor kell és mikor nem szabad a saját kezébe venni az intézkedések felelősségét. Valódi bizalom alakult ki közöttünk ez alatt a, viszonylag rövid idő alatt. Valahogy biztos voltam benne, hogy sohasem fog “hátba szúrni” s ez üdítő változás volt a külügyminisztérium légköre után.
– Kész vagyok főnők, átnézed? – zökkentett ki a gondolataimból.
– Köszönöm, de nem látom szükségét, eddig egyszer sem találtam hibát a munkádban.
Ha valaki csodálkozna a tegező viszonyon, elmondom ez olyan észrevétlen módon alakult ki közöttünk.(Persze az angol nem úgy tesz különbséget tegezés és magázódás között, mint a magyar nyelv ez inkább a kifejezések használati módjában jelentkezik)
– Mostanában olyan fáradtnak látszol – szólalt meg újra – remélem nem valami betegség kerülget!
– Á! Csak kicsit megszaporodtak a “társasági kötelezettségeim” – válaszoltam.
– No persze, a nővéred… jól hallottam, hogy mivel foglakozik…?
– A családon belüli szexuális kapcsolatokra gondolsz…?
– Igen-igen és nagyon is érdekel milyen eredményre jut… tudod, hogy már városi szinten kering ez a téma. Endem… szóval magam … azaz nekem is… – dadogott váratlanul, fülig pirulva.
– ???? – néztem rá kérdőn, nem értve hirtelen zavarát.
– Szóval Steve, nem is értem, miért kezdtem bele… de… szóval … szóval azt hiszem neked elmondhatom … nekem is van tapasztalatom ezen a téren.
– Hogyan?… no csináljunk egy kávét, azután ülj le és mesélj!
Mire elkészült a kávé és helyet foglaltunk a dohányzóasztalnál, szemmel láthatóan megnyugodott.
– No én készen állok, hallgatlak.
– Tizenhat éves voltam, amikor a szüleim egy autóbalesetben meghaltak s engem az apai nagyszülők fogadtak magukhoz. Mivel én elég késői gyerek voltam, így nagyon nagy volt közöttünk a korkülönbség. Nem igazán találtuk meg egymással a közös hangot. Nem is nagyon tudtuk titkolni a közöttünk feszülő ellentéteket. Jól látta a helyzetet apám öccse Jason nagybátyám s amikor leérettségiztem, felajánlotta, hogy költözzek hozzá. Jason még elég fiatal volt – alig múlt harminc éves – s a jól menő számítógép szervize, egy nagyon is kényelmes, életet biztosított neki. Szemmel láthatóan a nagyszüleim is megkönnyebbültek s boldogan áldásukat adták a változtatásra. Nem tagadom, én is boldogan fogadtam az ötletet. Jason háza nem volt palota, de ahhoz elég nagy, hogy két ember, egymás zavarása nélkül, élhessen benne. Megkaptam az egyik szobát, úgy mond’, kizárólagos használatra, ahol, mint Jason mondta, lehet egy kis magánéletem. Vitt magával, hogy válasszak magamnak bútort. Segített átköltöztetni a holmim. Kívánságom szerint berendezhettem magamnak a fészket. Azután, hogy nagymami, még azt is meghatározta, melyik székre mikor ülhetek, ez a szabadság, igazán kedvemre való volt. Eddig is jól kijötten Jason-nal – amíg kisebb voltam, bizalmas barátként kezelt engem, ő volt akinek mindent elmondhattam, segített, ha kellett, a tanulásban – ezután egyenesen imádtam. Néhány nap alatt igazán sikerült fészket raknom. Belaktam a szobámat a saját kedvem szerint s úgy döntöttem, hogy “kiveszek egy kis szabadságot”, azaz kihasználom a nyár és a kertben található medence, nyújtotta lehetőségeket. Reggel magamra kaptam a bikinimet s egy törölközőt és kivonultam a medencéhez. Miután a víz kellemesnek bizonyult, leúsztam annyi hosszt, amennyit az erőnlétem elviselt, majd úgy döntöttem, ideje egy kis színt szereznem hófehér testemre. Kifeküdtem a partra, a törölközőre s behunytam a szemem. Az elmém nagybátyám körül kezdett forogni. Jason igazán jóképű, magas, kisportolt, barnára napozott testű férfi. Afféle “lányos anyák álma” típus. Igazából rádöbbentem, hogy nem is “nagybácsiként” gondolkodom róla, hanem egy kívánatos férfi képe kerengett az elmémben. No! Nem lesz ez így jó! Talán nem kellene így gondolkodnom róla, de nem igazán sikerült kivernem a fejemből. Beugrottam újra a vízbe és alaposan kifárasztottam magam. Ahogy visszafeküdtem a medence szélére, sikeresen el is aludtam. Jason gyengéd rázogatására ébredtem.
– Ébresztő Conny, teljesen leégsz a napon – ha már le nem égtél – meg aztán fel kellene öltöznöd, hogy elmehessünk enni valamit!
– A nagyon jó – mondtam – farkaséhes vagyok. Húsz perc és elkészülök.
– No ezt lemérem – nem láttam csajt, aki ennyi idő alatt kész lett volna – zrikált.
– No, úgy-e mondtam! Milyen gyors vagyok – és tényleg, alig fél óra alatt, már meg is jelentem.
– Arról volt szó, hogy milyen gyors leszel, nem, hogy milyen lassú – mosolygott, a popómra csapintva.
Az étteremben hosszú beszélgetésbe kezdtünk, miután rákérdezett a terveimre. Elmondtam neki, hogy egy évig dolgozni szeretnék mielőtt egyetemre mennék.
– Ó kiscsikó! Engedd meg nekem, hogy én ajánlhassak munkát neked erre az évre. Szükségem van egy recepciósra, aki jól néz ki és képes az ügyfelekkel megfelelően kommunikálni. Úgy vélem megfelelnél erre a munkára.
– Részemről tetszik így első hallásra de tudnom kellene, mennyi a munkaidő, mit tudsz fizetni érte.
Mire a vacsorával végeztünk, lényegében mindenben megegyeztünk, azzal lezárva, hogy a jövő héten megkezdhetem a próbaidőt. Lényegében, ezután szinte észrevétlenül, visszatértünk abba az állapotba, ami kisiskolás koromban volt. Kötetlenül szóba kerültek randevúk, fiúk és lányok, akik az életünkben eddig előfordultak. Szóval mindenféle bizalmas dolgok is előkerültek. Nem szaporítom a szót, igazán jól éreztem magam s az idő, észrevétlen elrepült. Majd’ éjfél volt mire hazaértünk s mivel Jasonnak reggel dolga volt, igen hamar ágyba vonultunk. Lefekvés után a gondolataim ismét, Jason a férfi, körül kezdtek keringeni. Az esti, bizalmas beszélgetés csak “turbózta” a fantáziámat. Elképzeltem milyen lehet ruha nélkül – nem volt nagyon nehéz, hisz’ fürdőruhában többször is láttam őt – s , nem tagadom nagyon is “egészséges” gondolataim támadtak. A fantáziám “csiklandósnál-csiklandósabb” részleteket vetített elém s határozottan éreztem, hogy egyre nedvesebbé válok. Nem állhattam ellen – tudod(vagy persze nem tudod) én eléggé forróvérű típus vagyok – ujjaim automatikusan a puncimra csúsztak s hamar rátaláltak feszülő csiklómra. Eleinte csak finoman simogattam, ám hamarosan féket oldott bennem a vágy és maradék tudatomból kizárólag arra futotta, hogy túlzott hangoskodással el ne áruljam tevékenységemet. Az orgazmus pillanatában nagybátyám izmos, kívánatos teste borult rám. Reggel nagybátyám készülődésének hangjaira ébredtem s elhatároztam felkelek és reggelivel kedveskedem neki. Jason belépett a konyhába s kellemesen meglepődött tevékenységem láttán. Gyorsan bekapta az általam készített omlettet. Azután mondta, hogy kettő felé valószínűleg értem jön. Éjszakai zajokkal kapcsolatban nem tett megjegyzést, tehát valószínűsítettem, hogy elég mélyen aludt és nem hallott semmit maszturbálásom hangjaiból. Kitakarítottam és rendet raktam. Gyorsan repült az idő. Közeledett a két óra s elhatároztam, hogy csinosan felöltözök Jason tiszteletére. Fekete forrónadrágot és fehér blúzt vettem magamra s a hajamat is rendbe tettem.
Éppen végeztem, amikor megérkezett. Azt mondta megyünk és vásárolunk nekem ruhákat, mert az is kell az új munkámhoz. Mondtam, hogy nekem nincs túl sok pénzem de gyorsan leintett. Tekintsem úgy, mint születésnapi ajándékot – és mint munkáltatónak amúgy is biztosítanom kell a megfelelő munkaruhát a dolgozó számára – mondta vigyorogva.
Az üzletben segített kiválasztani vagy hat különböző ruhát, azután hirtelen úgy döntött, hogy nekem még több dologra van szükségem. Vett három bikinit – mondván, ami most van az “már nem illeszkedik tökéletesen”. Elpirultam a gondolattól, hogy ilyen részletesen megfigyelt. Aztán szólt, hogy azt is látta: fehérneműben is szűkölködöm, tehát irány a megfelelő üzlet és ott is alaposan bevásárolt nekem. Kicsit furcsán éreztem magam, mert korábban ilyen vásárlásokat az anyuval végeztem de be kell vallanom, Jason hasznos tanácsokkal és jó ízléssel segített a válogatásban. Mire végeztünk mindketten megéheztünk és egy közeli vendéglőbe tértünk be étkezni. Evés közben megkérdeztem, hogy minek köszönhetem ez a jelentős bevásárlást. Amíg velem élsz nem szeretném, ha bármilyen hiányt szenvednél. Az, hogy elvesztetted a szüleidet, nem azt jelenti, hogy el kell vesztened a fiatalságodat és a normális élet lehetőségét – válaszolta. Megöleltem s köszönetet mondtam mindenért. A vacsora után hazahajtottunk s megint csak megállapítottuk: ideje aludni menni. Az ágyban megint rám törtek az előző napi gondolatok. Lázas fantázia, Jason kívánatos testéről. Vajon milyen lenne magamban érezni őt miközben erős karjaiban megolvadok. Szinte észrevétlenül ujjaim, megint csak csiklómat gyötörve, az orgazmus görcsébe repítették testem s nem voltam biztos benne, hogy hangomat kellően vissza tudtam volna fogni. Reggel a zuhany hangjaira ébredtem és siettem Jason reggelijét elkészíteni. Már nem lepődött meg de szemmel láthatóan, jól esett neki. Távozáskor két nagy puszit ültetett az arcom két oldalára s megkérdezte, hogy étterembe menjünk vagy rendeljünk kínait. Mondtam, hogy gondolkozni fogok rajta.
Mivel előző nap alaposan kitakarítottam csak egy gyors rendrakás várt rám. Utána úgy gondoltam bejáratom az egyik új bikinit és választottam Jason könyvszekrényéből egy könyvet, hogy ne unjam magam napozás közben. Alig, hogy elkezdtem olvasni, rájöttem ez egy erotikus regény s, talán mondanom sem kell, a story termékenyítően hatott fantáziámra. A zárt kertben “monokinizve” napoztam és a cickóimat birizgáló napsugár valamint a regény erotikus tartalma együttesen eléggé feldobott engem. A szereplők helyére képzeltem magamat és Jason nagybátyámat, mint két forró szeretőt. Egyszerűen nem érdekelt, hogy a nagybátyám, annyira akartam őt. Már is tervek cikáztak a fejemben: nem megyünk este sehova, rendelünk kínait, s ha törik-szakad, ma este elcsábítom őt.
Befejeztem a “strandolást”, bementen a házba. Előszedtem a fehérneműimet és az egész ruhatárat, hogy a tervemhez megfelelő, “harci öltözéket” válogassak ma estére.
Aztán elvetettem a kínait is és gyorsan készítettem egy taco-t.
Mire belépett az ajtón minden kész volt – az étel és öltözék egyaránt (igazán dögösnek éreztem magam). Jason örült a főztömnek – nehéz napja volt és csak a kedvemért mentünk volna valami vendéglőbe, meg jól is esett neki, hogy én(!) főztem a számára.
Míg az ételt felszolgáltam neki, gondoskodtam róla, hogy kellően észre vegye a “kirakatot”. Nem kellett csalódnom, a vacsora végére kellően fel tudtam csigázni az érdeklődését. Ezen közben magam is éreztem, hogy a bugyim csucsog a nedvességtől.
A szennyes edényeket gyorsan a mosogatógépre bíztam és féloldalt melléültem a kanapén de úgy, hogy lehetőséget adjak, mindenféle izgató látványra.
A beszélgetés fonala össze-vissza tekergett. Szó esett a leendő munkámról, a középiskolai évekről, fiukról akikkel jártam, majd, hogy jelenleg ki a barátom. Mondtam neki, hogy éppen nincs senkim. Megkérdezte, hogy szűz vagyok-e. Mondtam, már nem. Azután hozzátettem, hogy egyetlen alkalom volt. Kérdezte miért. Mondtam, hogy nem volt jó, a fiú türelmetlen és valószínűleg tudatlan is volt. Sajnálkozott, amiért csak rossz tapasztalatom volt. Kérdeztem: nem akarsz segíteni. Visszakérdezett: tudod, hogy mit kérsz tőlem? Szó nélkül felálltam, hozzáléptem és szájon csókoltam. Jó válasz ?- kérdeztem.
Szó nélkül magához vont és megcsókolt.
– Nem mentem túl messzire? Valóban ezt akarod – kérdezett gyengéden.
– Akarlak!Igen akarlak téged, mindennél jobban – válaszoltam.
– Az előző két éjszaka is rám gondoltál? – hallottalak s ha ezt tudom, bizony csatlakoztam volna!
– Sajnálom, hogy nem jöttél, boldog lettem volna!
Megint csókolóztunk s közben megszabadított a felső résztől. Könnyedén felkapott s meg sem állt a franciaágyig. Ráborult a feszesen meredező mellbimbóimra és habzsolni kezdte azokat. Egy merő libabőr lett a testem és hangosan nyögtem a gyönyörtől. Istenem, ez annál is jobbnak tűnt, mint ahogy álmaimban elképzeltem. Ajka és kezei folyamatosan fokozták vágyamat, egész testem bebarangolva. Szoknyácskámhoz érve, levette rólam.
– Tudtam, hogy gyönyörű lesz rajtad – szemlélte elégedetten, az előzőnap vásárolt, bugyit rajtam.
– Vedd le rólam, alatta még jobb vár rád – nyöszörögtem.
Az utolsó akadály megszüntetését követően, nyelvével megtalálta combom és céltudatosan haladt a puncim felé. Mikor célba ért tudtam, másodperceken belül, menthetetlenül elélvezek. Úgy lett. Ívbe feszült testtel, hörögtem az éjszaka csendjébe gyönyörömet. Percekig tartott, míg magamhoz tértem s amint a szemem kinyílt, ott állt előttem Jason anyaszült meztelen. Hű, micsoda gyönyörű fallosz de vajon elfér-e bennem – életemben először láttam igazi férfit ruhátlanul.
Jason megkérdezte – még mindig akarsz engem? Én csak szó nélkül húztam magamhoz, jelezve ezzel válaszom.
Pillanattal később, Jason felettem volt, s éreztem bebocsátásért kopogtat combjaim közébe. Szinte csurgott belőlem a jótékony kenőanyag s éreztem a jóleső feszülést, amint töri útját belsőm felé. S akkor tövig belém hatolt és sikoltottam az örömtől. Kivárt kissé, hogy kiélvezhessük az egyesülés csodálatos pillanatait, majd ütemesen mozogni kezdett bennem. Igazán ekkor éreztem meg, mi is a testi szerelem igazi csodája. Minden mozdulata őrülten kergetett feljebb és feljebb a gyönyör grádicsain. Egymást tépve, harapva, marcangolva értünk fel a csúcsra és omlottunk össze a gyönyörben.
Aznap éjjel nem sok időt hagytunk az alvásra és nem is aludtunk többet külön ágyban.
A következő évben beiratkoztam az egyetemre, ám a szünetekben, nyáron és amikor csak lehetőség volt rá, rohantam élvezni nagybátyám “különleges szolgáltatásait”
Igazából Jason azt akarta, hogy találjam meg a magam életét, azért dolgozom most nálad de elárulom, hogy szinte minden hétvégét rohanok vele tölteni és most a kérésemre azon dolgozik, hogy eladja a vállalkozását és ideköltözzön, mert vele tudom csak elképzelni az életem. Ha akarjátok felhasználjátok egy interjú gyanánt – persze név nélkül – az én történetemet is. Tudod, eddig kettőnkön, kívül nem ismerte senki az életemnek ezt a részét. Remélem jól gondoltam, hogy neked nyugodtan feltárhatom a titkunkat – nem is tudom mi vezetett, amikor arra az elhatározásra jutottam, hogy mindezt elmesélem. Nem tudom, de jól esett kiadni magamból.
– Abban biztos lehetsz, hogy húgomat kivéve, tőlem senki sem fogja megismerni az életednek ezt a részét. Én pedig nem foglak el- és megítélni e miatt. Igazából, csak az irántad érzett bizalmat, erősítetted meg bennem.
– Hűha! De elszaladt az idő – alkalmasint szívesen megismerkednék a nagybátyáddal is – de most rohannom kell, mert hugi még nem igazán ismeri ki magát a városban és nem volt időnk autót sem szerezni neki.
– Steve! Ha gondolod szívesen besegítek az autó vásárlásba.
– OK. Holnap megbeszéljük – see you!
Rohantam hugiért s közben eszembe jutott, hogy holnap egy mobiltelefont is kell szereznem neki!