Prostitúció Csehországban

Csehország nagyvárosaiban, különösen Prágában és Brünnben, valamint a cseh–német határvidék északi szakaszát átívelő E 5-ös főút számos pontján szinte elválaszthatatlan része a környezetnek a strichelő, lenge öltözékű, retiküllel hadonászó prostituáltak látványa. A turisták százezreit vonzó arany Prága városatyáit nagyon aggasztja, hogy a Vencel tér és környéke valóságos szexipari központtá „fejlődött”. A tér központi részét jobbára bolgár, felső szakaszát és a kapcsolódó utcákat ukrán és cseh prostituáltak, illetve az őket felügyelő futtatók uralják. Becslések szerint ezerre tehető a Vencel tér környékén „cirkáló”, szexuális szolgáltatásokat kínáló örömlányok száma, s az alkalmi örömtanyákért, azaz a bérelt lakásokért, szobákért, ágyakért havonta közel félmilliárd – adózatlan – koronát zsebelnek be a prostituáltak futtatói. Érthető tehát, hogy a cseh főváros önkormányzati szervei, pártállásra való tekintet nélkül, nagy várakozással tekintenek a kormány által nemrég jóváhagyott, a prostitúció szabályozására vonatkozó törvényjavaslatra.

A javaslat, amelynek kidolgozása során a szakemberek elsősorban a holland, az osztrák és a magyar tapasztalatokat tanulmányozták, több, a prostitúcióval összefüggő probléma megoldását vagy legalább enyhítését célozza. Ilyen probléma például a szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem összefonódása a kéjiparral, a prostitúcióra való kényszerítés, majd a lánykereskedelem (amit a csehek „fehér hússal való kereskedelemnek” neveznek.) A gyermekprostitúció fenyegetően növekvő arányai is hatékonyabb intézkedésekre ösztönzik a cseh hatóságokat a 18 éven aluli ifjúság egészségi és erkölcsi védelmének terén. A törvény szabályozná az erotikus munkahelyek, a különféle szalonoknak, kluboknak stb. álcázott örömtanyák működési feltételeit, s mindenekelőtt legalizálná, hogy a legősibb szakmát űző személyek társadalombiztosításra jogosult és adózó vállalkozók legyenek. A tervezetből kitűnik: kötelezővé válna a prostik nyilvántartása és havonkénti orvosi ellenőrzése. A különféle erotikus szolgáltató üzemek tulajdonosai nem lehetnének a vállalkozó lányok munkaadói, csupán a bérleti díjat szedhetnék be tőlük, s ellenőrzik, rendben vannak-e vállalkozói és egészségügyi papírjaik.

Évi sokmilliárd adózatlan jövedelem
Az önkormányzatok „türelmi rendeleteinek” megszegése akár 10 ezer korona bírsággal is járhat, s nemcsak a testét kínáló örömlány, de szolgáltatásait igénybe vevő ügyfele kárára is. Sajtóértesülések szerint ezt az ellenőrzést a hatóságok a türelmi zónákon kívüli, s a prostik által megszállt helyeken magát ügyfélnek kiadó ügynökök bevetésével végeznék.

A törvény tartalmazza a prostitúció definícióját is. Ez így szól: „A prostitúció a szexuális igények közvetlen kielégítésére irányuló fizetett szolgáltatás, ha annak során közvetlen testi kapcsolat jön létre a szolgáltatásokat nyújtó és a szolgáltatásokat igénybe vevő személy közt.”
Az illetékes helyhatóságoktól – amelyeknek fontos szerepe lesz a törvény alkalmazásában – szexuális szolgáltatások nyújtására feljogosító engedélyt, kétezer korona illeték befizetése után, tizennyolc évét betöltött, büntetlen előéletű, egészséges személy kaphat. Az engedély – a bárca – egy évig lesz érvényes.

Az önkormányzatok saját hatáskörükben be is tilthatják, illetve korlátozhatják a közerkölcsre, különösen a fiatalkorúak nevelésére káros hatású nyilvános szexszolgáltatási kínálatot. A városok és községek nem engedélyezik nyilvánosházak létesítését óvodák, iskolák, nevelőintézetek, játszóterek, egyházi épületek, temetők és krematóriumok közvetlen közelében. Bordélyház üzemeltetésére szigorú feltételek mellett tíz évig érvényes engedélyt adnak ki a helyhatóságok. Az engedély nélküli prostitúció akár 50 ezer korona bírsággal járó kihágásnak minősül.

A cseh belügyminisztérium széles körű felvilágosító kampányt tervez a szexszakmában azzal a céllal, hogy az érintettek megértsék: a regisztrálás az ő érdekükben történik, s a különféle erotikus szolgáltatások szabályozása, amellett, hogy enyhíti a lányok kiszolgáltatottságát, meggátolhatja a prostitúcióhoz kötődő leánykereskedelmet, zsarolást és maffiatevékenységet.

Egyes felmérések és statisztikai számítások szerint a tízmillió lakosságú Csehországban 25 ezerre tehető a szexuális szolgáltatásokat hivatásszerűen űző személyek száma. A statisztikai hivatal adataiból kitűnik, hogy Csehországban a prostitúció tetemes bevételek forrása. Például 2003-ban a csehországi prostik bevétele elérte a 8,7 milliárd koronát. Jellemző adat, hogy e hatalmas adózatlan jövedelem keretében 5,5 milliárd korona külföldiektől származott. A csehországi szexiparban nagyszámú külföldi – elsősorban ukrán, bolgár és szlovákiai – örömlány dolgozik. Becslések szerint a Csehországban tevékenykedő külföldi prostituáltak két évvel ezelőtt hozzávetőlegesen 400 millió koronát utaltak át hazájukba, ami nagyjából megfelel évi keresetük egytizedének. A nem legális, fekete gazdasági tevékenység keretében a prostitúcióból származó jövedelmek elérik a cseh bruttó termék 0,2%-át.

Politikusok strici szerepben?
A prostitúciót legalizálni kívánó törvényjavaslat azonban nem váltott ki általános egyetértést. Nemcsak az ellenzéki polgári demokratáknak (ODS), de a kormánykoalíció tagjának, a KDU– Csehszlovák Néppártnak is fenntartásai vannak a jogszabállyal szemben. Úgy látják, hogy ez a törvény végeredményben dicstelen szerepbe juttatja az államot és az önkormányzatokat. Amint rámutattak, amikor a hatóságok e tevékenység legalizálásával tetemes bevételekhez jutnak, az állam a prostitúció támogatásával, képletesen szólva, a kerítők, felhajtók és stricik szerepét vállalja magára. Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat a közvéleményben kedvező fogadtatásban részesült, az egyes politikusok ellenvetései inkább az aktuális politikai küzdelem eszköztárába tartoznak.

A Paroubek-kabinet a prostitúciót szabályzó törvénnyel egy évtizedek óta rendezetlen, se nem tiltott, se nem engedélyezett, ám közrendi, közerkölcsi és gazdasági problémát jelentő szférában kísérli meg a rendteremtést. De egyúttal szembesülni kénytelen a törvényjavaslatot érő hazai és külföldi bírálatokkal is. Nemrég az amerikai külügyminisztérium évzáró jelentésében bírálta Csehországot, hogy sikertelenül küzd a prostitúcióval összefüggő emberkereskedelem ellen.

A prostitúció témaköréhez tartozik a 90-es évek legelején Csehországban alakult Kockázat nélküli gyönyör (Rozkoš bez rizika) nevet viselő civil társulás tevékenysége is. E szervezet a ragályos nemi betegségek és az AIDS megelőzésére összpontosítja figyelmét a nagyon kockázatos szexuális viselkedésű és életvitelű – pl. utcai prostik, s kisebb mértékben fiatalkorú hajléktalan nők és drogfüggő személyek közt, főképpen a nagyvárosokban, elsősorban Prágában és Brünnben. A cseh és a morva metropolisban, nőgyógyászok bevonásával európai színvonalú egészségügyi és tanácsadó központot hozott létre. Az ügyfelek száma jelenleg meghaladja a három és fél ezret. A társulás munkamódszerei változatosak: az utcákon és a különféle erotikus munkahelyeken végzett terepmunkától kezdve szinte minden nemi betegség és női betegségek gyógyításáig. A dr. Hana Malinová által létesített társulás díjtalanul végzi a nemi betegségek gyógyítását. Esetenként a rászoruló ügyfeleket ingyenes terhességmegelőző oltásban részesíti. 1998-ban mozgórendelőt állítottak munkába, amelynek „legénysége” – nőgyógyászok, venerológus szakemberek – vidéki helységekben végzi küldetését, a rászoruló prostituáltak kivizsgálását. A mozgórendelő munkájának következtében háromszorosra nőtt a kivizsgálások száma. Fontos eleme e civil szervezet tevékenységének a prostituáltak reszocializációja, például meggyőzésük a szakma megváltoztatására, családjukkal való kapcsolatuk javítására, s esetenként a kábítószer-függőségtől való megszabadulásukra összpontosuló tanácsadói segítség.

A prostitúció szabályozását felvető cseh politikusok azonban tudják, hogy egy jogszabály még kevés a legősibb szakma felszámolásához. – Nincsenek illúzióim az iránt, hogy képesek lennénk teljesen eltüntetni környezetünkből a szép fővárosunk hírnevét rontó prostitúciót, de mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ez az „iparág” ne szennyezze a város központját. Reméljük, hogy a törvény hamarosan hatályos lesz, s hozzájárul legalább a prostitúció kordában tartásához nemcsak a fővárosban, de az egész országban – nyilatkozta a törvényjavaslatról Jan Bürgermeister, Prága alpolgármestere, a Polgári Demokrata Párt (ODS) egyik vezető tisztségviselője