Szadizmus tettben és gondolatban

Szadizmus és orgazmus
Más esetekben az orgazmus szükségszerű feltétel és ezek a technikák ezért tartoznak a nemi eltévelyedések közé. Megint más módszerek csak nagyon ritkán kerülnek alkalmazásra és emiatt itt nem is foglalkozunk részletesen velük, csupán megemlítésre kerülnek a könyv végi szószedetben. Az alábbiakban megpróbálunk különbséget tenni a nemi eltévelyedések és a nemi kapcsolatnak pikantériát adó szexuális játékok között.

Az eltévelyedések és a játékok gyökere ugyanaz:
bizonyos fantáziálgatások, amelyeket pszichológus vagy szexológus segítségével vagy anélkül kell visszaszorítani. Vannak emberek, akik a bennük élő nemi fantáziaképektől a gyakorlat segítségével igyekeznek megszabadulni. Amennyiben ez a helyzet és ezek a gyakorlatok diszkréten, alkalmanként és a partner szempontjából ártalmatlan módon történnek, úgy nem lehet őket szexuális eltévelyedésnek nevezni.
Szadizmus sztori
Szadizmus az ember megteremtése óta létezik. Maga az elnevezés azonban csak a múlt században keletkezett a francia de Sade márki neve után. Bár a szadista ösztön szexuális szándék nélkül is kifejezésre juthat, itt csak azt a fajtáját tárgyaljuk, amely nemi élvezet elérésére irányul. A szadistának arra van szüksége, hogy partneréből fájdalmat váltson ki és ezt figyelje. Nemi élvezetet csak a másik fájdalma esetén érez. A szadista a nőt úgy használja, mint tárgyat perverz ösztöneinek kiélésére. Ahhoz, hogy szexuálisan felizguljon, először megkínozza ezt a tárgyat, majd magáévá teszi – esetleg szodómiát alkalmazva – anélkül, hogy a viszont örömszerzésre gondolna.
Akár halálos is lehet
A korbácsolás, karmolás, tűvel szurkálás, szögekkel kivert nyakörvek használata, égetés, idegen tárgyak bevezetése a végbélnyílásba vagy a vaginába stb. az eltévelyedés olyan extrém formáit jelentik, amelyek néha az áldozat halálához vezetnek. Sajnálatos módon a szadizmus nemcsak az önző emberekre korlátozódik. Az emberiség története során az inkvizíció, háborúk, vallatások és kínzások sem voltak mentesek a szadizmustól.
A nő és a férfi eltévelyedései
A szadizmus a férfiakra, míg a mazochizmus inkább a nőkre jellemző. Ez magyarázza a nemi érintkezés előtt vagy alatt a párok által játszott szadomazochisztikus játékokat. A szadizmus és más nemi eltévelyedések között nincsenek közvetlen kapcsolatok. Így szadisták egyaránt találhatók a heteroszexuálisok, homoszexuálisok és biszexuálisok között. Tulajdonképpen a szadizmus az emberi természet szerves részét képezi. Ha az embert bántalmazzák, természetes ösztöne az, hogy reagáljon erre. Ha egy gyermek valamit rosszul csinál, akkor a fenekére ütnek. A szadista megnyilvánulás a civilizálatlan ember természetes emberi maradványa, de a civilizációval ez az agresszivitás nem tűnt el teljes mértékben. A szadizmus felfedezhető az ambíciók nélküli emberek körében (ily módon mintegy szelep segítségével megszabadulhatnak zavartságuktól), továbbá vezető politikusok, üzletemberek és egyéb vezetők között, akiket a tapasztalat tanít meg arra, hogy hatalmuk és ambíciójuk támogatására miként kell agresszívnek lenniük.
Mazochizmus sztori
Ahogy a szadizmus de Sade márki nevéből származik, a mazochizmus Sacher-Masoch gróf nevéhez fűződik. Ez a férfi sokszor kötött házasságot és mindig más fölött uralkodni vágyó nőkkel. Egészen addig elment, hogy szerződéseket írt alá, amelyekben vállalta, hogy feleségeinek engedelmes szolgája lesz, mindig készen valamennyi kívánságuk teljesítésére, és felhatalmazta őket arra, hogy ennek elmaradása esetén megbüntethetik. A gróf állandóan büntetés alatt állt.
A mazochista vágyai
A mazochizmus teljes alárendeltségetjelent és az ilyen ember szexuális élvezetéhez fizikai és lelki fájdalmat igényel. A fajdalmon kívül a szadizmus és mazochizmus között semmilyen közös vonás nincs. A mazochista állandó és alázatos áldozat, aki azt kívánja, hogy partnere rosszul bánjon vele. A szadista és a mazochista közötti első különbség az, hogy az előbbi egy nem engedelmeskedő áldozat meggyötrésével jut nemi élvezethez. A második különbség pedig az, hogy a szadista partnerének nem akar örömet okozni, míg a mazochista szívesen szeretkezik megkínzójával, mert ily módon mutatja ki háláját.
Nincs szükség a partnerre
A harmadik különbség az, hogy a mazochistának nincs mindig szüksége partnerre, mert különböző módokon képes saját magát is kínozni. (Bizonyos kolostorokban ugyanezt csinálják.) A törvény szempontjából a mazochista semmiért nem feddhető meg, míg a szadista bűnösnek tekinthető áldozatának szándékos megsebesítése, bebörtönzése és megbotránkoztatása okán.
A fájdalom öröme
Hasznos lehet, ha ejtünk néhány szót a szadizmusban és a mazochizmusban közös fájdalomról. Tulajdonképpen ha valaki azt mondja, hogy a fájdalom látványa örömet okoz neki, ugyanilyen alapon az is elképzelhető, hogy egy másik személy a fájdalom érzésében leli örömét. A fájdalmat ugyanazok az idegvégződések továbbítják, mint az élvezetet. A fájdalom és az élvezet között ezért tehát nem mindig lehet világos különbséget tenni. Egy csípés lehet például fájdalom forrása, de kellemes érzést is kelthet, ha annak okozója olyan személy, aki szeret bennünket és akibe mi is szerelmesek vagyunk.
Ellenkező példával megvilágítva a dolgot: egy simogatás nagyon jóleső érzés, ha az szerelmesünktől származik, de visszataszító lehet egy idegentől a zsúfolt metrón. Ha valaki megkarcol bennünket egy tűvel, valószínűleg felkiáltunk fájdalmunkban, de ha kertészkedünk, akkor általában csak otthon látjuk, hogy kezünk tele van tövisek okozta karcolásokkal, amelyeket észre sem vettünk.
Tudatában kell lennünk:
1. hogy az emberi agy felfokozza vagy csökkenti az érzékelt ingereket,
2. ugyanazon fájdalom ismétlésével a fájdalomérzet nem fokozódik, hanem a szervezet hozzászokik ahhoz, és a fájdalom így (bizonyos határig) elviselhetővé válik.
Ennek a két szempontnak figyelembevétele alapvető fontosságú a szadomazochisztikus jellegű szexuális játékokban.
A fájdalom kiváltójának tudnia kell, hogy
1. „az erotikus elfenekelés” csak akkor vált ki kellemes érzéseket partnerében, ha az ehhez hozzájárul,
2. az első ütések nem kellemesek, de idővel azzá válhatnak; a határt azonban nem szabad túllépni. Egy bizonyos szinten a nő szexuális felizgulása olyan erős, hogy a klitorisznak egy enyhe ingerelése is elegendő egy robbanásszerű orgazmus kiváltásához.
Olvassuk hát figyelemmel ezt a témát és beszéljük meg nyíltan partnerünkkel. Hasznos lehet ez, mert hosszú távon mindenki szembekerülhet olyan problémákkal, amelyek az emberben addig csak szunnyadó hajlamokkal lehetnek kapcsolatosak. Jobb most ismereteket szerezni ezekről a problémákról, mint később zavarba esni egy olyan nemi eltévelyedésnek gondolt dolog miatt, ami nem más, mint egy egyszerű játék, vagy minden következmény nélküli múló szenvedély.