Szex aztán Twitter

Meglepően nagy azoknak az aránya, akik szinte függőként használják az olyan közösségi oldalakat, mint a Facebook vagy a Twitter. Különösen a 35 év alattiak azok, akik a legkülönbözőbb élethelyzetekben, így vezetés közben, munkahelyen, nyaralás alatt, de még szex után is a fenti oldalakat böngészik. A felmérés eredményei szerint a 35 év alatti amerikai fiatalok jelentős része gyakorlatilag nem bír meglenni az online közösségi oldalak nélkül, és folyamatosan virtuális kapcsolatainak ápolgatásával van elfoglalva. A 35 év alatti megkérdezettek 56 százaléka napi 1-10 alkalommal, 27 százaléka pedig naponta több mint 10 alkalommal lép be Facebook oldalára. A twitterezők még ennél is “lelkesebbek”: a madaras oldal felhasználóinak 39 százaléka naponta több mint 10 alkalommal ellenőrzi üzeneteit.
A használat gyakorisága mellett a kutatókat meglepte, hogy a felhasználók jelentős része gyakorlatilag folyamatosan “fenn van” a vizsgált oldalakon, és nincs olyan élethelyzet, amelyben nem a fenti webhelyeket böngészi. A válaszok szerint a 35 év alatti felhasználók 64 százaléka a munkahelyen, 65 százaléka pedig a nyaralása alatt is be-belép a közösségi oldalakra. 40 százalékuk vezetés közben, 34 százalékuk randin, sőt 36 százalékuk közvetlenül a – meghitt? – szexuális együttlét után is a virtuális kapcsolatokat keresi.
Ugyanezek az arányok a 35 feletti felhasználók körében már jóval kisebbek. A kevésbé függő korosztály tagjainak csak 29 százaléka nézegeti a közösségi oldalakat a munkahelyén, 41 százaléka a szabadság alatt, 9 százaléka vezetés közben és csak 8 százalék szex után – ismertette a felmérés eredményét az ELTE TÁTK hírlevele.
Más élethelyzet, más eszköz: A fenti különbségeket részben magyarázhatja, hogy a két generáció tagjai eltérő arányban használják a kommunikációs hardver eszközöket a böngészéshez. A 35 év felettieknek 81 százaléka inkább asztali számítógépen vagy laptopon keresztül internetezik, és csak 19 százalékuk lép be a közösségi oldalakra mobilinterneten keresztül.
Velük szemben a fiatalabb korosztály sokkal kiegyenlítettebb arányban használja a két perifériát: 54 százalékuk számítógépen, 46 százalékuk pedig mobiltelefonon keresztül is ellenőriz, csipog vagy az üzenőfalra írogat.
A közösségbe tartozás vágya: Síklaki István, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékán-helyettese szerint a kutatás eredményeiben két dolog keveredik össze. Az egyik a mindenkori fiatal generációk fokozott igénye a társaságra, a társas együttlétre, a másik pedig az, hogy a mai fiatalok már anyanyelvként ismerkednek meg az infokommunikációs (IKT) eszközökkel, és magától értetődően használják ezeket a felületrendszereket az életkori sajátosságaikból adódó igényeik kielégítésére.
Egy hasonló felmérés kimutathatná, hogy a 35 év felettiek mennyivel kevesebbet lógnak köztereken, lakótelepek játszóterein, csak az együttlét kedvéért. Ennek a magatartásnak tehát nincs köze az infokommunikációhoz – fogalmaz Síklaki.
A szakértő szerint a fiatalok azzal, hogy “bennszülöttként” kezelik a modern technológiákat, bizonyos értelemben dupla előnyre tesznek szert. Gyakorlatilag beleszülettek, ezért görcsmentesen működtetik a kommunikáció fenti formáit, amelyek ráadásul a korosztályukból fakadó igényeik kielégítésére nagyszerűen alkalmasak, tehát a készségeik belső indíttatásból tovább csiszolódnak.