Szexbotrány a Deutsche Telekomnál
A beosztottak telefonbeszélgetéseinek lehallgatása, majd a vezető beosztású személyek, illetve a velük kapcsolatban álló újságírók megfigyelése, s legutóbb az alkalmazottak, illetve hozzátartozóik bankszámláinak illetéktelen kifürkészése után most újabb, közvetve Magyarországot is érintő botrány robbant ki a Deutsche Telekom háza táján.
A Handelsblatt szerdai információi szerint Németország és egyben Európa egyik legnagyobb távközlési cége állítólag a potenciális alkalmazottak magánéletét is megfigyeltette, különös tekintettel a pályázók szexuális életére. A különös „gyakorlat” a hírek szerint – Horvátország, Macedónia és Szlovénia mellett – Magyarországra is kiterjedt. A német üzleti napilap információja néhány órával később egy csapásra „szenzációvá” vált, a Deutsche Telekom ugyanakkor egyelőre nem foglalt állást az ügyben.
A Handelsblatt – a birtokába került hivatalos dokumentumokra hivatkozva – meglehetős részletességgel számolt be az igen csak „intim” ügyről, amelynek középpontjában a Telekom külföldi leányvállalatainál – köztük a magyarnál is – állásért pályázó, úgynevezett „célszemélyek” álltak. A minden szempontból mérvadó újság egy horvátországi jelentkező aktájából például a a következő szöveget idézte: „Maya – név megváltoztatva – ismert arról, hogy az ágyban rendkívül tapasztalt, ötletgazdag szexuális partner.”
A 2004 április 22-i dátummal keltezett, hivatalosan bizalmasnak minősített irat oldalakon keresztül ecseteli a horvát jelentkező hölgy magánéletét, szerelmi kapcsolatait, kiemelve, hogy „előszeretettel lép kapcsolatra idősebb férfiakkal.” Sőt az akta rávilágított arra is, hogy Maya testvére szintén „a szabad szerelem híve”. S azzal a megállapítással zárul:” A pályázót személyes környezetében fokozott szexuális igénnyel rendelkező vadmacskának tartják.” A dokumentumban csak Maya néven emlegetett hölgy a Deutsche Telekom horvát leányvállalatánál pályázott vezető menedzseri beosztásért. Arról nem történt említés, hogy végül is elnyerte-e, szerepelt ugyanakkor az irathoz mellékelve egy „szakértői” vélemény, amely leszögezte: „Egyértelmű, hogy a szóban forgó országok esetében tudnunk kell azt, kivel van dolgunk.” Az idézett szakértő hangoztatta, hogy elővigyázatossági intézkedésről van szó, amely kiterjed a pályázók legintimebb magánéletére is, de mindebben nincs „semmi rendkívüli.” A Handelsblatt a birtokába került dokumentumok alapján arról írt, hogy a Deutsche Telekom Horvátországban, Macedóniában, Szlovéniában és Magyarországon végzett ilyen jellegű „biztonsági” tevékenységet, az ismertetett horvátországin kívül azonban más konkrét példát nem említett.
A magyarországi leányvállalattal kapcsolatban ugyanakkor a Handelsblatt arról írt, hogy a Magyar Telekom a korrupció és a megvesztegetés által sújtott balkáni, illetve a kelet-európai térségben különösképp a nemzetközi nyomozó hatóságok célkeresztjébe került. Ennek kapcsán megemlítette, hogy a Pricewaterhouse-Coopers könyvvizsgáló cég 2005-ös éves jelentésében gyanús kifizetéseket állapított meg, s ennek kapcsán utalt a magyarországi leányvállalat montenegrói és macedóniai tanácsadói szerződéseire.