Szomszédok – szextörténet

– Nézd már! – billegett fölöttem a létra tetején Gitti.
Odaát, a szomszéd kertben Mimi élvezte a friss tavaszi napot. A jókora fehér halmokon a simogató napsütés hatására szinte láthatóan nőttek, duzzadtak a rózsaszín bimbók. A dereka karcsú volt, a csípője azonban vaskos és széles, mint szorosan összesimuló combjai. Többet nem is nagyon láttam, hiába szerettem volna, mert feleségem lelkesen rázta alattam a létrát.
– Látod, látod? A látványt nem sajnálom tőled!
– Legalább ne harsogj! – próbáltam csendesíteni.
Hiába, Gitti már csak ilyen, ami a szívén, az a száján, de úgy, hogy azt a szomszéd utcában is hallani. Képtelen magába fojtani a lelkesedését. A hálószobában is olyan hangos, hogy ha a mama épp nálunk időzik, fel is kell függesztenünk a nemi életet. Pedig ezt sajnos elég gyakran teszi. Nem akarok a rovására anyósvicceket sütögetni, mert a lányát viszont imádom, Gitti körül mindig szikrázik a levegő.
Szóval, feleségem épp a virágokat akasztgatta az eresz alatt sorakozó szegekre, amikor meglátta a napozó Mimit, és rögtön felhívta rá a figyelmemet. Mimi pedig azért volt érdekes, mert alig néhány hónapja, tél végén költöztek mellénk. De hetekig nem is láttuk őket, nem jöttek át bemutatkozni, nem kértek kölcsön fúrót, vagy egyéb szerszámot. Rendszertelen időben jöttek-mentek, ormótlan nagykabátokban, mintha mindig fáznának, és még ahhoz is néhány hét kellett, hogy egyáltalán intsenek és bólintsanak köszönés gyanánt. Ha pedig otthon voltak, azt csak a szorosan behúzott függönyök mellett kiszűrődő keskeny fénycsík jelezte. Az én házam az én váram, neked pedig semmi közöd hozzá! – üzenték. De nem ismerték még az én anyósomat! „A szomszéd arra való, hogy ismerje az ember! Átvegye a postát, ha épp nincs otthon, rábízza a kulcsokat, ha nyaral… Csak bízzátok rám!” – harsogta, akár a lánya.
Aztán néhány órányi leselkedés után lecsapott a férfira, és ellentmondást nem tűrően átráncigálta hozzánk. Béla kellemes meglepetésnek bizonyult. Negyven körüli, jó humorú, nagy nevetős fickó. Mint mondta, operatőr, na nem Oscar-díjas, de jelentős mosóporreklámok fűződnek a nevéhez. Teljesen kopasz volt, akkora hordó hassal és hátsó fertállyal, hogy a kanapé nyögött egyet, amikor leült. Az én őzgida feleségem majdnem leszánkázott mellé a völgybe. El is pusztította a mama almás lepényét jó étvággyal az utolsó előtti darabig. A felesége, Mimi valamivel fiatalabb, a mama telefonos invitálására érkezett. Nyúzott, bő melegítő felsőben, farmerban és edzőcipőben, ami mindent ápolt és eltakart. Ha egyáltalán volt mit takargatnia. De vállig érő sötét haja, kerek arca kedves volt. A beszélgetés során mindketten szimpatikusnak tűntek, kellemes meglepetést okozva zárkózottságuk után, s annak oka is gyorsan kiderült.
– Mi ugyanis megátalkodott naturisták vagyunk. – magyarázta Béla.
– Azért vannak a függönyök állandóan behúzva, mert otthon teljesen meztelenül élünk.
Láttam, hogy a mama szeme elkerekedik, furcsán csillogni kezd, és hogy Gitti is nehezen tartja magát. Mimire néztem, aki elpirult, és könyökkel tapintatosan oldalba vágta az urát. Önkéntelenül is vetkőztetni kezdtem a szememmel, de csak a valószínűleg telt mellekig jutottam. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem izgatta a fantáziámat. Mert Délegyházán levetkőzik az ember, persze, de hogy otthon is úgy üljön a vacsora mellé! Ha énrám egyszer a gáztűzhely előtt Gitti feszes popsija mosolyogna, rögtön elfelejteném a vacsorát! Béla teljes természetességgel beszélt nekünk az életmódjukról, de Mimi láthatóan zavarban volt. Némi udvarias szabadkozás után már húztak is haza.
Alig tették ki a lábukat, anyósom és feleségem egymásra néztek, és kipukkadt belőlük a nevetés. Képtelenek voltak abbahagyni. Hogy Bélának vajon meddig ér a hasa meztelenül? És mi lóg alább, a pocakja vagy a szerszámja? És Mimi vajon, hogy fér hozzá? Fékezhetetlenek voltak. Mondanom sem kell, hogy engem Mimi ruhátlansága sokkal jobban izgatott.
Ez volt márciusban, és a szomszédokkal való kapcsolatunk annyit változott, hogy ettől kezdve meg- megálltak a ház előtt váltani pár szót, ha épp összefutottunk. Május elején pedig, ahogy megjött ez a hirtelen nyári meleg, volt az a véletlen, létra tetejéről való kukucskálás, amikor Gitti nem sajnálta tőlem a látványt. De be kell vallanom, ötletet is adott vele.
Egyik délután, amikor ők anyósomnál takarítottak, mozgást hallottam a szomszéd kertből. Ti nem osontatok volna a kerítéshez?
Béla két nyugágyat állított fel a szomszédban. Csak a tények leszögezése végett: a pocakja volt lejjebb. De ezt a felfedezésemet nem osztottam meg a feleségemmel, mert Béla beszólt Miminek, aki hamarosan megjelent. Mosolyogva, telt mellekkel, csodás, kerek combokkal, sűrű, majdnem fekete bozonttal, és nekem elállt a lélegzetem. Elnyúlt az egyik nyugágyon, és a férje kezébe nyomott egy flakon naptejet. Béla fölé hajolt, és kezdte lekenni. A bal lábával kezdte, és lassan masszírozva haladt felfelé a csípőjéhez, de a muffját óvatosan kikerülte. Aztán a jobb lába, a karjai, a nyaka és a válla jött. Mire keze a melleire csúszott, és masszírozni kezdte őket a krémmel, Mimi mélyet sóhajtott, és ellazultak a lábai. A mellbimbói keményen, duzzadtan fénylettek. Béla mellé térdelt, a szájába vette az egyiket, krémtől csillogó vaskos ujjai a felesége ágyékára simultak, aki engedelmesen nyitotta szét a combjait. A kerítés mögül nem láttam jól, de Béla ujjai már biztos bent jártak, mert Mimi nyögései egyre hangosabbak lettek, aztán a háta egyszer csak felívelt, és a combjait, köztük Béla kezével összeszorította. És akkor meghallottam a garázsajtó csapódását! Megjöttek! Húztam a belemet befelé, közben igazgattam a nadrágom dudorodását.
Májusra esik egyetlen és szeretett anyósom névnapja, és elmaradhatatlan „partyja”, amit mindig mi rendezünk. Ilyenkor nem a rokonok hivatalosak, azok úgyis megköszöntik – Merjék csak egyszer elfelejteni! – hanem a barátnők és volt kolléganők serege. Először kibeszélik a fél várost, majd végeérhetetlen kanaszta-partikba bonyolódnak, mindenféle sütemények, édes borok és még édesebb likőrök társaságában. Persze ezeket a meetingeket nálunk kell megrendezni –Mert nálatok annyi a hely! Úgyis miattatok költöztem abba a kis lyukba! – ami egyébként igaz.
Idén Gitti szerencsésen megúszta a dolgot, Varsóban járt épp hivatalos úton, de Mimi nem utasíthatta vissza a mama meghívását. Elállt tőle a lélegzetem. Hosszú, fekete ruhában volt, elöl merész kivágással, amit jócskán kitöltöttek a mellei, oldalt magas hasítékkal, hogy minden lépésnél kivillantak fekete harisnyás combjai. Mint egyetlen férfi, és házigazda, nekem kellett az egész hölgyseregletet szórakoztatni, még jó, hogy nem nagyon igényelték. Így egész este Mimi körül sündöröghettem. Ahogy a szoros ruhában a feneke mozdult, vagy mélyet lélegzett, és a mellei úgy emelkedtek, mintha mindjárt kiugranának. Ahogy belekortyolt a borba, és a nyelve hegye végigfutott a pohár peremén, aztán a saját ajkán. Tisztára el voltam kábulva tőle! Ő kedvesen mosolyogva társalgott, mindenkivel talált témát, néha felém nyújtotta a poharát, és csilingelve nevetett igyekezetemen, hogy teletöltsem.
Aztán az öreglányok nekiálltak kanasztázni, és mi végre ketten maradhattunk. Mire ez bekövetkezett Mimi már jócskán fogyasztott az édes és csalókás borból. Esküszöm nem akartam! Megbillent egy kicsit, a mellei a karomnak préselődtek.
– Bocs! – fogtam meg a derekát, könyökét, hogy segítsek neki.
– Nem történt semmi. – hajtotta oldalra a fejét, és nevetett.
– Tölthetek neked? – üres volt a pohara.
– Igen, köszönöm. – nyújtotta felém.
Egy húzásra lenyelte a bort, és megtámaszkodott az asztal sarkában.
– Szédülök, azt hiszem, becsíptem egy kicsit.
Kikormányoztam a levegőre, de csak rosszat tettem vele. Nekem dőlt, és elég összefüggéstelenül nevetgélt. Átkaroltam a derekát, és felcipeltem a hálóba, hogy lefektessem. Nem vagyok szakképzett elsősegélynyújtó, egy nedves törülközővel dörzsöltem a homlokát, arcát, nyakát, melle hajlatát, de nem reagált, édesen aludt tovább. Óvatosan megfogtam az egyik mellét. Semmi. Lába egy kicsit szétvetve, ahogy az ágyra huppantottam. Feljebb húztam a szoknyáját. Felbukkantak harisnyás lábai. Még jobban. Csipkés, fehér bugyi volt rajta. Az én szerszámom már keményen állt. Combhajlatában a finom bőr kicsit izzadt volt. Ujjamat a bugyi alá csúsztattam, és nem ébredt fel. Óvatosan simítottam szét a szőrt, hogy a szeméremajkaihoz férhessek. Kicsit felnyögött, és a lábát feljebb húzta. Félretoltam a bugyit, hogy a szájammal is hozzáférjek. És élvezte! Filmszakadás volt nála, de igenis élvezte! A lélegzete mélyebb lett, a felfénylő, nedves, rózsaszín punci pedig kinyílt, mint egy rózsa. Amikor megrándult a feneke, és egy hosszú sóhajjal elment(?), már én is közel jártam a csúcshoz. Kiszabadítottam az egyik mellét, és szopni kezdtem a bimbót. Aztán mellétérdeltem, ott simogattam magam a békés, kerek arca fölött. Olyan izgató volt, amikor végre a rózsaszín bimbókon, a fehér bőrön ott fénylettek az én nedveim. Tudom persze, hogy ez nem tisztességes, de képtelen voltam ellenállni a lehetőségnek. A nedves törülközővel megtisztogattam, sajnos a ruhájára is ment egy-két csepp, és hagytam aludni.
Később átmentem Béláért, hogy támogassuk haza a feleségét. Ő megköszönte, hogy gondoskodtam róla. Égett a pofám!
Másnap, amint hazaértem, nyílt Béláék ajtaja, és Mimi integetett nekem pongyolában. Megkönnyebbültem. Jól van.
– Át tudsz jönni?
– Persze, rögtön. – válaszoltam.
A pongyola alatt nem volt semmi – feltételeztem – úgy, hogy rögtön bizseregni kezdtem. Leültetett, és odacövekelte magát elém.
– Azt tudod, hogy disznó vagy! – kezdte lassan.
– Azt hitted nem veszem észre a szagot? Meg a foltokat a ruhámon?
Puff neki! Erre nincs mit mondani, igaza volt.
– És legalább jól esett? – folytatta. Csak hebegni tudtam.
– Na, nyilatkozz már! Legalább tetszem neked? – még mindig dadogva biztosítottam róla, hogy csodálatos nő.
– Na ennek örülök. És most ébren is vagyok úgy, hogy meggyőzhetsz a vonzódásodról! – nyitotta szét a pongyoláját. Tényleg meztelen volt alatta.
– Ezt is megvizsgáltad tegnap? – kezdett játszani a puncijával.
Lesütöttem a szemem. A kanapéra ereszkedett, én eléje térdeltem. Két ujjam hamarosan tövig merült a lucskos punciba, ő a tarkómat simogatva préselt magára. Sokáig tartott, amíg megunta nyelvem játékát dús szőrzete alatt. Egyszercsak felhúzott.
– Na gyere! – mondta.
Kicsúszott a kanapé szélére, és telt combjait a vállamra emelte. Így térdelve pont hozzá férhettem. Fogcsikorgatva tartottam magam, hogy el ne menjek. Tartoztam neki ezzel. Amikor elért a csúcsra, eltolt magától, és oldalra fordulva, felhúzott combokkal pihegett. Lábai közül nedvesen összeállva türemkedtek ki a barna szőrcsomók. Lassan simogattam a csípőjét, csókokat hintettem a kerek fenekére, ujjamat óvatosan húztam végig a síkos hasadékon. Lassan csendesült a lélegzése.
– Hátulról is szereted? – kérdezte.
Hát hogy a fenébe ne? Ilyen csodás, széles, fehér popsival, amibe bele lehet kapaszkodni? Hát hogy a fenébe ne szeretném?
Felsőtestét a kanapéra simítva térdelt a szőnyegre, hogy mögéje helyezkedhessek. Hol a csípőjébe kapaszkodva húztam őt magamra, hogy teljesen a fenekéhez simultam, hol a szövetnek nyomódó melleit simogattam oldalról. Ő is válaszolt, körözött, és hangos csattanással verte az ágyékomnak a hátsóját. A hangja is megjött, nyögött és bíztatott. Amikor éreztem, hogy már nem sokáig bírom, a lábai közé nyúltam, és megkerestem kemény, duzzadt csiklóját. Ujjammal erősen megnyomtam, és éreztem, hogy a combjain csorognak, egyelőre az ő nedvei, aztán hamarosan az enyémek is.
– Na látod? – nevetett rám, amikor lecsillapodtunk.
– Nem kell lopni abból, amiből szép szóval is kaphatsz.
És ezzel elégedett is lettem volna, ha a dolognak itt vége lett volna, esetleg így folytatódott volna. De a dolgok általában nem úgy alakulnak, ahogy azt előre elképzeljük.
A következő héten három napig nem voltam otthon. Amikor megjöttem, Gitti szokása szerint ünnepi vacsorával várt, az asztalon virág, amit ilyenkor mindig hozok neki. Aztán természetesen irány az ágy, mintha legalább három hónapja nem láttuk volna egymást. Gitti azonban aznap este láthatóan feszült volt. Talán megjött neki, gondoltam. Néha nagyon meg tudja gyötörni, akkor ugrott a ma esti együttlétünk. De nem!
– Mutatni szeretnék neked valamit. – állt fel vacsora után, és előhúzott egy videokazettát.
Kíváncsian vártam, mi lesz ebből, de ahogy az első kockát megláttam, szapora káromkodhatnékom támadt. Mimi volt rajta háttal, amint szétnyitja a pongyoláját valaki előtt. A következő pillanatban már ki is lépett a lencse elől, és világosan látszott, ki előtt. És aztán minden! Szépen, tisztán, megvágva, üresjárat nélkül! Béla, a bekamerázott nénikédet! Kikapcsoltam.
– Jó. Nem tudok, mit mondani. Ha felpofozol, igazad van, ha tányérokat csapkodsz, igazad van! – álltam Gitti elé, és vártam, mikor tör ki.
– Még nincs vége. – lépett a videóhoz.
– Tudom, hogy nincs vége! De miért kell nekem ezt végignézni?
– Mert még nincs vége.
Nem tudtam, hogy Gitti, most hergeli magát, vagy mi van? De beletekert a kazettába, és azt hittem kiesik a szemem. Hatalmas, ritkás szőrrel borított domb emelkedett a képernyőn. Szinte az egész kanapét kitöltötte, a maradékon Gitti karcsú teste térdelt, és szorgalmasan cumizott Béla pocakja alatt. A szomszéd hurkás ujjai hátulról markolták, gyúrogatták a feleségem édes popsiját. Amikor a cuppogás egy pillanatra abbamaradt, láthattam, hogy Béláé ugyan nehezen hozzáférhető, de egyáltalán nem kicsi. Gitti apró keze tekintélyes szerszámot markolt, nem hosszút, de vaskost. Valami perverz kíváncsiság, de most már nem akartam kikapcsolni. Nem tudtam elképzelni, hogy Béla hogyan fér a feleségemhez, és Gitti, hogyan temetkezik a hatalmas súly alá. Ahogy megláttam, már világos volt: a szőnyegre térdepeltette, és hasát két kézzel emelte Gitti apró fenekére. A feleségem vinnyogott a gyönyörtől. Hangosan, felszabadultan, ahogy velem szokott. A végén bebújt Béla hasa alá, és amit nekem soha nem tett meg, a kezével fejte magára a fényes, maszatos szerszámot.
A torkom kiszáradt, az adrenalin száguldozott bennem. Teljesen új szemmel néztem a feleségemre.
– Nem bosszú volt öreg, ne gondold! Bár úgy indult. – ült mellém.
– De be kell vallanom neked, hogy végig élveztem. Nagyon jó volt. És nem arra gondoltam közben, hogy te mit műveltél Mimivel. – folytatta.
Hosszú beszélgetés következett. Hosszú és őszinte. Aztán hosszú szeretkezés. Aznap este egy egészen új nőt öleltem, hosszan és szenvedélyesen.