Titkos élet

Végre sort kerítettem egy régóta húzódó pakolásra, ugyanis elegem lett belőle, hogy a különböző ruhadarabokat és tárgyakat, melyeket kifejezetten szexre teremtettek, a szoba különböző rejtekhelyeiről egy-azóta kiderült, hogy több- fiókba gyűjtsem össze. Erre azért volt szükség, mert elegem lett a dolgaim dugdosásából és abból, hogyha valamit keresek, akkor az összes zacskót végig kell néznem..stb. Hogy ez eddig így volt, annak nyilvánvaló oka a titkolózás, a családom előtt, az idelátogató barátaim előtt, magam előtt…? Téveséd ne essék, most sem egy rögtönzött kirakatban tartom a dolgaimat, de azt hiszem, eljött az az idő, hogyha bárki beletúr szekrényeimbe, akkor igenis neki kell zavarba jönnie, mert átlépte a magánéletem határvonalait, nem pedig nekem, mert van magánéletem.

Ennek ellenére örülök, hogy van, ami korlátok közé szorít. Ha egyedül laknék sokkal többet engednék meg magamnak, és túlságosan nagy összegeket fordítanék segédeszközökre. És igaz, hogy örömmel tölt el egy-egy új darab birtokba vétele, ez csak pillanatnyi, de vásárláskor ezt mindig elfelejtem. Az a baj, hogy az újdonság lenyügőző, főleg, ha a szexről van szó. Kipróbálni, megtapasztalni valamit, amihez korábban még nem volt szerencsém, igazán élmény. A határtalanság, a szabadság érzetét nyújtja, amitől az ember olyan mámorossá válik és amiből egyre többet és többet követel. Nem lehet betelni a fehérneműboltok és szexshopok kínálataival, ami tulajdonképpen dühítő, mert nincs választási lehetőség, hiszen az ember örömét leli benne és miért mondana le a boldogsága forrásáról?!

A kérdés, amit mérlegelni kell mégis az, hogy ez a boldogság jelent-e valamit. Bemegyek a boltba, kiválasztom az éppen megtetsző bugyit, hogy egy hétköznapi példánál maradjak, és nem is gondolkozom, szükségem van-e rá. Úgy érzem, nővé tesz, vonzó nővé, ezért meg kell vennem. Nem számít, hogy nincs kinek felvennem, hogy van belőle másik 15 a fiókban…stb. És ez olyan szomorú. Azt érzem, hogy különböző dolgokat kell vennem, hogy vonzó legyek, hogy felhívjam magamra a figyelmet.

Valószínűleg ennek az az oka, hogy nincs kivel megosztani a nőiségemet, mert alapvetően a segédeszközök nem egy emberen segítenek, hiába a vibrátor funkciója stb. Ellenben egy másikkal megosztani a „kincsesládát” csodás dolog, ezért is pakolásztam és rendezgettem mindent. A fiókokat illatos anyaggal béleltem ki, ami giccsesnek tűnhet, de azt hiszem, jár ennyi fényűzés és gondosság a sok-sok örömet szerző tárgynak és ruhának.