Egyazon cégnél dolgoztunk, éppenséggel nem túlságosan magas fizetésért. munkakörülményeink sem voltak fényesek, bár a főnökség ragyogó távlatokkal kecsegtetett bennünket. A távlatokhoz képest majd tucat-magammal szorongtunk a szűk irodahelyiségben – üzletkötők valamennyien -, s szinte másodpercekben mértük az időt, amelyet az egyetlen közösen használt tárgyalóteremben tölthettünk ügyfeleinkkel.
Mandulavirág külön kuckóban trónolt. Ő kezelte a másológépet. Az ósdi masina még a fénymásolás őskorából ragadt a cég nyakán. Hatalmas méretei csaknem kitöltötték a kis szobát. Mandulavirág oldalazva közlekedett körülötte.
Az üzlet jobban ment annál, hogy belenyugodjunk mostoha helyzetünkbe, ám nem ment annyira jól, hogy a kilátásba helyezett távaltok valóra váljanak. Ha őszinte akarok lenni, bevallhatom, hogy abban az időben csak a köteles hűség tartott még a vállalatnál.
Meg mandulavirág.
Élénk tekintetű, kislányos alakú, meghatározhatatlan korú nő volt. Fehér blúzban, fekete szoknyában járt be dolgozni. A másológép mellett fehérgalléros, sötétkék munkaköpenyt viselt. Egy ízben jókora halom papírt vittem be hozz, fontos iratokat.
– Megvárhatom?
Visszakérdezett:
– Sürgős?
Félretette amin dolgozott, az én papírjaimat vette munkába. Egy közülük nagyobb volt, mint a szabványméret.
– Lekicsinyíthetem? Ugyanebben a nagyságban csak két lapra tudom lemásolni.
Átkerültem a masina másik oldalára. Véletlenül ért össze kezünk. Nem húzta el. Jólesett az érintése. Hirtelen pillantottam az arcába. Kigyúlt szemmel nézett, lassan
fordította el a tekintetét.
– Itt ne… Bejöhetnek.
A vallomásnak beillő “itt ne” zavarba ejtett. Elfogódottan jöttem ki a kuckóból. Azon
tűnődtem, hogy vajon mi tűnt fel rajta éppen most? Sose botlott belé a szemem.
Szavai megragadtak a fejemben. Alig vártam, hogy leteljék a munkaidő, sebbel-lobbal rohantam ki az épületből. Tisztes távolban állapodtam meg a járda szélén, lopva figyeltem a kijáratot.
Néhány perc múlva lépett ki a kapun. Elfogtam a tekintetét. Rögtön visszafordult, szóra nyitotta ajkát.
Két nő lépdelt mögötte, futólag ismertem őket a számlázásról. Kedélyesen fecserésztek.
A pokolba kívántam mindkettőt.
Mandulavirág kerülte a pillantásomat. Csupán a szeme sarkából leskelt felém.
Elhaladtak mellettem a nyüzsgő sokadalomban.
Nyomukba eredtem.
A metró felé tartottak.
Ugyanarra a kocsira ugrottam fel, amelyen ők utaztak. Ők a kocsi végében álltak, én a kocsi elején foglaltam helyet. Pár megálló után az egyik nő kiszállt, Mandulavirág szembefordult a másik nővel. Hűvösre mímelt pillantása elsiklott mellettem. Végre a másik nő is búcsúzott.
Átment a kocsi végébe. Mandulavirág egyenesen a szemembe nézett. Halkan komoly hangon kérdezett.
– És ez jó lesz nekünk?
– Amíg nem próbáltuk ki, nem tudhatjuk.
Bólintott a szavaimra, mintegy igazat adva. Mélán tűnődve bámult maga elé. Felsóhajtott.
– Leszállunk… Megpróbálok programot csinálni a lakótársamnak.
Elmondta, kettesben bérelnek lakást a barátnőjével. Arra kért, hogy sétáljak vagy egy rizs-főzésnyi időt. Halvány mentegetőző mosoly kíséretében jegyezte meg:
– Tulajdonképpen kiállhatatlanul szeszélyes perszóna… Ha nem sikerül eltávolítanom, kénytelen leszel viselkedni.
Lődörögtem a ház körül. gondolataim a lakótársnője körül forogtak. Hiába nem láttam még az életben, valahogy a puszta léte riasztott. Nem tudtam okát adni, miért.
Idősebb, széle-hossza egyforma asszonyság viharzott el mellettem. Gyereket cipelt a hátán. Alaposan szemügyre vett.
Elindultam a bejárat felé.
Mandulavirág egyedül volt már. Sárkánymintával hímzett sötétkék selyemköntösben nyitott ajtót. A széle-hossza egyforma asszonyság említésekor megrázta a fejét.
– Nem… Nálam jóval fiatalabb a lakótársam.
Kulcsra zárta mögöttem az ajtót. A szoba tágas volt, berendezése nagyon egyszerű. Mentegetőzést éreztem ki a szavaiból.
– Ez a birodalmam… Csésze teát?
Már forralta hozzá a vizet.
A tea felüdített.
Mandulavirág forró vízbe mártott kendővel kínált. Megtöröltem az arcom-kezem. Amint letettem a kendőt, kifordult vele.
Felálltam, kinéztem az ablakon, a reluxa nyílásán, az utcára.
Nesztelenül jött vissza. Nem vettem észre, csak amikor megállt mellettem. Feszélyezetten nevetett.
– Lehetne szebb kilátás…
Átkaroltam. Hozzám simult, arcát a mellemre fektette. Rövidre vágott hajából olcsó sampon illata áradt. Ismertem az illatot, magam is ilyen samponnal szoktam fejet mosni. ezüstfehér szálat fedeztem fel a hajában.
Felemelte a szemét.
– Érdemes megpróbálni?
Csókkal fogtam be a száját. Előbb csak hagyta, hogy csókoljam, aztán egyre hevesebben csókolt vissza. Nyakam köré fonta karját, sokáig csókolt. Lassan vonta el az ajkát.
– Megbolondítasz…
suttogva mondta.
Kioldottam a köntöse övét. Nézte a kezem. AZ öv a padlóra hullott, egyszerre hajoltunk le érte, a homlokunk összekoccant. Elnevettük magunkat.
Hirtelen komolyodtam el. Köntösének szárnyai szétnyíltak, fedetlenül hagyták mezítelen testét. Még kislányosabbnak tűnt fel, mint amilyen filigrán alakúnak ruhában látszott.
Ő is elkomolyodott. Bőre fénylett, akár a frissen faragott-csiszolt elefántcsont. Csöppnyi keble apró kúpként magasodott testéből. Hatalmas mellrózsái voltak, szinte az egész kúpocskát beborították. Vonzották a szemem, úgy bámultam, mint valami csodát.
Elfogta a tekintetem, nézte, ahogy bámulom. Mellbimbója hegyesre merevedett, úgy szegeződött előre, mint egy lándzsa. Pihegve lélegzett, a sóhajjal együtt lebbent fel az ajkáról:
– Tetszik Neked?
Aggodalom érzett a hangján.
Megcsókoltam a mellbimbóját. Kemény volt, sötétbarna színűre változott a nyelvem alatt. Újra és újra megcsodáltam.
Ujjai az ingem gombjain babráltak.
Segítettem neki, ledobtam az inget. Közben csókoltam a mellbimbóját a szíve felett. A pantallót is úgy rúgtam le, hogy közben a bimbóját csókoltam. Átfont a karjával. Éreztem, a másik mellbimbójának keménységét. Meg-meg csókoltam azt is.
Kigyúlt arccal, csillogó szemmel nézte. Ujjai a hajamba túrtak.
– Tényleg tetszik?
Súgva kérdezte.
Súgva válaszoltam.
Egy pillanatra lehunyta szemét, melléhez szorított. Csókoltam a bimbóját, kezem ide-oda siklott csupasz bőrén. Jó volt érezni, hogy tagjai a kezem alá simulnak, várják, hogy megérintsem őket.
Elhúzta a fejem a melléről. Szemembe nézett, csókra nyújtotta száját.
Veszettül csókolt. Nyelve valósággal végigsöpört a számon, aztán a nyelvem kereste. Megint lehunyta szemét. A farkam egyre jobban ágaskodott. Odaigazította ágyékához. Csókolt, és közben a farkamra préselte az ölét. Ajkát elvonta a számról.
– Vigyázol rám? Régen voltam valakié… Ugye, vigyázol rám?
Ezt súgva mondta.
Lefejtettem a köntöst a testéről.
Ölének szőrzete éppen úgy meghökkentett, mint a melle. Sűrű, vastag bozont borította majd a hasa közepéig. Bolondul tetszett. Végigcsókoltam egészen a szemérméig.
Lángoló arccal nézte.
Hirtelen emeltem a karomra a testét. Könnyű volt, szinte pihe súlyú. Néhányszor körbeforogtam vele. A nyakamba csimpaszkodott, csilingelően kacagott.
Az ágyra tettem le. Megrebbent a szeme. Tétova mozdulattal szétnyitotta combját.
A nyelvemmel toltam szét szeméremajkait. Szabaddá vált csiklója ugyanolyan hegyes-mereven ágaskodott ajkam közé, mint előbb a mellbimbója. Megpergettem rajta a nyelvem. Attól is megremegett. Nedve valósággal elöntötte hüvelye nyílását. Halkan nyögdécselt.
Ajkam közé fogtam a csiklóját. Izgatott ahogy ágaskodik.
– Ne kínozz…
Felnyaláboltam ismét. Leültem az ágy szélére, ölem fölé emeltem.
Óvatosan ereszkedett rá a farkamra. Két kezével széthúzta szemérmét, farkamra tette hüvelyét, s megállapodott. Fejét lehajtva leste, hogyan illeszkedünk össze.
Nedvének egy cseppje végiggördült a farkamon. Rettenetesen felizgatott. Hiába akartam türtőztetni magam, egyetlen mozdulattal belöktem a farkam a hüvelyébe. Tövig belenyomtam. Leszorítottam a derekát, nehogy elránthassa róla.
Azon nyomban elélvezett. Vergődött a farkamon, levegő után kapkodott.
Nem engedtem leszállni.
Darabig kikerekedett szemmel nézett. Hagytam, hogy egészen magához térjen.
Lassan kezdtem el mocorogni a hüvelyében. Elmosolyodott. Ő is mozogni kezdett. Hirtelen vált beszédessé. Lágy behízelgő hangon suttogott.
– Te drága fasz…Bassz, bassz ahogy akarod… Élvezd ki a pinám…
Trágár szavai furán hatottak rám. Világ életemben idegenkedtem a trágárságtól, most mégis észveszejtően izgatott. Azért-e, mert soha egyetlen közönséges szót nem hallottam a szájából? Fogalmam sem volt róla. Később sem törtem a fejem rajta. Tempósan emelkedett-süllyedt a farkamon. És mondta, egyre mondta. A tónusa is izgatott. Nedve megint elöntötte a hüvelyét. Valósággal csorgott rám a testéből. Suttogó hangja zsongásként jutott a fülembe.
– Baszd szét egészen… Bassz bele…
Hüvelye annyira síkossá vált, hogy kicsúsztam belőle. Visszaigazította a farkam.
– Nem engedlek el… Fröcsköld oda…
Benyúltam a szemérméhez.
Szőrzete lágyan simogatta a kezem. Csiklójának hegye az ujjam közé feszült.
Elállt a szava. Testén egyik pillanatról a másikra ömlött végig a gyönyör ismét. Artikulátlan hangon törtek fel a torkából. Sokáig reszketett.
Most sem engedtem le a farkamról.
Ült a farkamon és mosolygott. Amint mozogni kezdtem a hüvelyében, megint szóra nyílt a szája.
– Baszd bele… Tövig…
Felemeltem a jobb lábát, áthúztam a törzsemen. Első pillanatban azt hitte, hogy oldalról akarom. Átfordult aztán teljesen. Előredőlt kissé, nézte ahogyan a hüvelye mozog a farkamon.
– De szépen baszod…
Erőteljesen löktem vissza. Valósággal ráfeszült a farkamra. Hirtelen fordult vissza, szembe velem. Hangja rekedt volt.
– Fogd meg a csiklóm… Úgy, ahogy az előbb… És bassz, drága…
Torkára forrt a szó. Újra elélvezett. Levegő után kapkodva, végigdőlt rajtam. Kis idő múlva hátára fordult, szétvetette combját.
– Lődd belém végre…
Hüvelye lágyan nyílt meg. Tövig nyomtam bele a farkam. Engedelmesen tűrte. Nem akartam, hogy tűrje csak. Magam is úgy suttogtam, ahogy ő suttogott:
– Nyisd szét a pinácskád.
Halvány mosoly futott az arcára. Lehunyta pilláját, csukott pillákkal nyúlt a szemérméhez. Ujjai megérintették a farkam. Balját otthagyta a csiklóján – ugyanabban az ütemben mozgatta csiklóját, ahogy én mozogtam a hüvelyében. Csakhamar éreztem, hogy ismét csurig nedves.
Csukott szemmel feküdt még mindig. Jobbjával megfogta a farkam tövét, visszavonta rajta a bőrt. Már én se tartottam magam.
Egyszerre élveztünk el.
Aléltan hevertem a testén. A farkam lassan kicsúszott a hüvelyéből.
Halkan szólalt meg:
– Elengedsz?
Sötétben surrantam ki a házból.
A cégnél úgy viselkedtünk, mint korábban, amikor semmi közünk nem volt egymáshoz. Ezt Mandulavirág kötötte ki, s feltétele több okból is elnyerte a tetszésemet. Nem kívántam kollégáim tréfálkozásának céltáblájává válni, s azt sem óhajtottam, hogy a főnökség összeboronáljon bennünket. Igazgatónkban élt a hajlam, hogy a dolgozókat családi kötelékekkel is a vállalathoz kösse, s a céget efféle morális mintaképnek aposztrofálja, amelyben a nagy közösség sok-sok kis család közösségén alapszik.
Nem fűlt a fogam hozzá.
Mandulavirág sem kívánt efféle kötelékbe belebonyolódni. Neki aztán nyomós oka volt rá, amit akkor még csak nem is gyanítottam.
Három-négynaponként utána eredtem a metrón. Minden találkozásunk alkalmával megbeszéltük, mikor jövök legközelebb, hogy időben eltávolítsa lakótársnőjét, zavartalan örömöt szerezzünk egymás testének.
Nem szégyen bevallanom: tökéletesen belebolondított magába. Annyira belehabarodtam, hogy még csak az eszembe sem jutott: más nő is létezik a világon. Rá gondoltam éjjel is, nappal is. Úgy készültem a találkozóinkra, mint valami kisdiák
Jó előre elképzeltem, hogyan fejtem ki a testét a köntöséből, hogyan csókolom keményre mellének bimbaját, hogyan nyalom hegyes-merevvé a csiklóját, s már előre éreztem sárló hüvelyének nedvét, szinte láttam képzeletemben, amint egy-egy cseppje végigcsurran a farkamon.
Mindent elképzeltem előre, még a trágár suttogását is. Mindent elképzeltem két együttlétünk között – aztán rohantam hozzá, és rendszerint minden másképp lett, mint ahogy kiagyaltam.
Előfordult, hogy késlekedtem valamelyest. Anyaszült meztelenül várt az ajtó mögött. Jobbjával ráfordította a kulcsot a zárra, baljával szétnyitotta a ruhám. Elém térdelt szájába vette a farkam. Úgy vette a szájába, mintha egyenesen el akarná nyelni. Megszopta erősen, azt hitte, a magvam ízét kívánja. Az ajtóhoz támaszkodtam.
A következő pillanatban felpattant, megperdült. Kétrét hajolva húzta hüvelyét a farkamra.
– Végre a helyén a faszod… Hát szabad ennyit várakoztatni a pinát? Majd megőrült már a faszodért…
Valóban hüvelyéből kicsordult a nedve. Fölöttébb izgatott. Sosem voltam nővel, aki ennyi nedvességet eresztett volna. Már tudta, hogy ez a tulajdonsága rendkívüli módon hat az érzékeimre.
– Nézd csak, nézd, hogyan…
Magamhoz szorítottam az ülepét. A farkam belefeszítettem a hüvelyébe, csiklója után nyúltam. Mozdulatlanná dermedve várta, hogy ujjaim közé fogjam.
Szinte abban a pillanatban elélvezett. Hüvelye még vonaglott a farkamon, miközben valamelyest felemelte a törzsét.
– Ne vedd ki, hadd érezzem…
Néhány centimétert araszolt előre. Hátranyúlt, maga után húzott, tövig préselt a hüvelyébe. Megint előremoccant kicsit. Kuncogott.
– Egyszer majd beérünk…
Belementem a játékba.
Meglepően lassan haladtunk.
Számoltam, hétszer lelte gyönyörét az ágyig. Kezével az ágy szélére támaszkodva, suttogó hangon megállapította:
– Jé… Végigbasztuk a szobát!
Gyors mozdulattal vette le hüvelyét a farkamról. Az ágy elé térdelt, szájába kapott. Nyelve most lágyan simult a makkomra. Egy idő után kiengedte szájából, megcsodálta kicsit, aztán visszatette.
Egészen lágyan mozgatta a nyelvét. Észbe kaptam, kibukott a számon:
– Elélveztetsz…
Csupán a pillájával intett, hogy azt akarja.
Valósággal kifacsart. Kezem-lábam reszketett a gyönyörtől. Hosszú kortyokban nyelte a magvam.
Lassan eresztett el. Arca megpirosodott. Végigdőlt az ágyon, szétnyitotta a combját.
– Fogd meg a csiklóm úgy…
Csak hozzányúlnom kellett, azonnal elélvezett.
Lehunyt szemmel hevert az ágyon.
Lábát nem zárta össze. Elnéztem az ölét. Arra gondoltam, hogy kevés nő van, aki ennyire a szerelemre termett. Nem vettem észre, hogy leskelődik.
– Tetszik a pinám?
Ráengedtem a nyelvem.
Felkönyökölt kissé, nézte, hogyan csinálom.
Tenyerébe vette a farkam, játszadozott vele, de pillantása az ölére tapadt.
Megkívántam újra. Lehetetlen volt nem megkívánni. Akkor vittem be a farkam a hüvelyébe, amikor elöntötte a nedve. Oldalról hatoltam belé, hogy kezembe vehessem a csiklóját. Kemény volt, mint a bot.
Átszellemült arccal, sikoltozva élvezett.
Azon az estén is későn osontam ki a házból.
Azon az estén jutott eszembe, hogy szeretem, és össze kellene házasodnunk.
Hamarosan megemlítettem neki.
Akkor éppen állig felöltözve fogadott. Hagyta, hogy vetkőztessem. Valamilyen kapocsnál megakadtam a blúzán. Mulattatta az ügyetlenségem, kuncogva beszélt.
– Azért sem segítek.
Végre kinyílt az a nyavalyás kapocs. Levettem a blúzát. Kombinéja a mellére tapadt, mellrózsája szinte átvilágított a selymen. Számomra is érthetetlen volt, miért találom annyira izgatónak. Más nők – az övénél jóval nagyobb – melle korántsem keltette fel ennyire a figyelmem. Nézte ahogy merevre csókolom a bimbóját. Lehúztam derekáról a kis nadrágot, becsúsztam a lába közé.
Nevetett. Szétterpesztette lábát.
Szemérmén már nedvesség gyöngyözött. Pillanatokon belül elhúzta a számról. Valósággal ráugrott a farkamra, rögtön tövig magába süllyesztette.
– Gyorsan bassz meg…
Az ideig sohasem diktált ilyen iramot. Pár lökéssel elélvezett. Ült a farkamon, vontatott hangon suttogott.
– Most már jobb. Nagyon kellett.
Elmosolyodtam, nem kérdeztem meg, hogy ha ennyire kellett, akkor mi a csudának öltözött fel nyakig gombos-kapcsos blúzba, pulóverbe, utcai ruhába? Lehet, kitalálta, hogy mire gondolok, mert ő is elmosolyodott. Kipirult az arca.
– Kipróbálod majd egyszer a seggem? Szeretném tudni, hogy milyen úgy?…
– Tedd át bele.
Ő volt életemben az első nő, akinek az alsó nyílásához értem. Lassan csúsztatta belé a farkam.
– Furcsa… Neked milyen?
Más volt, mint a hüvelye. Nem rosszabb, és nem jobb. Egyszerűen más.
Csodálkozva vette tudomásul. Egészen lassan mozgott a farkamon. Ujjaival széthúzta szemérmét, csiklója megmerevedett. Kikerekedett szemmel bámulta. Hüvelyéből kicsordult a nedv, cseppje legördült a farkamon.
Ujjam közé fogtam a csiklóját.
Összerándult a teste, sokáig reszketett.
Visszatette a farkam a hüvelyébe.
– Tényleg más… Érdekes. Megbaszol néha így?
– Mi lenne, ha összeházasodnánk?
Szemöldöke megrezzent. Felhős lett a homloka. Nyelvével megnedvesítette az ajkát.
– Majd megbeszéljük. Ne most… Most csak a pinámmal törődj. Kell neki a faszod.
Azon az estén is jó néhányszor lett része gyönyörben.
Azon az estén is későn ballagtam haza.
Mandulavirág jóval gyakorlatiasabb volt, mint én.
Amikor ismét előhozakodtam a házasság ötletével, papírt-ceruzát vett elő.
– Lássuk, mire mennénk együtt… Mennyi a fizetésed? Lakbér? Villany-gáz?
A szüleimnél laktam. Egyetlen perc leforgása alatt bebizonyította, hogy együtt csak szűkölködnénk.
– A lakótársnőm fizeti a lakbért, én villany-gázt fedezem… A házassággal rezsi kettőnk nyakába zuhan. Így mindkettőnknek jobb. Egyelőre… Később majd meglátjuk.
Nem hangzott valami ígéretesen.
– Mennyi?
Iszonyatos nagy összeget mondott. Kővé meredve hallgattam.
Nem is tudtam túltenni magam rajta. Olyannyira nem, hogy másnap harmadnap is a szavain rágódtam. A cégnél is ez járt az eszemben, otthon is erre gondoltam. Nyugtalanság fogott el, majd kiugrottam a bőrömből. Végül is elszántam magam – úgy határoztam, hogy betoppanok hozzá, meggyőzöm, keljünk egybe. Jó előre formálgattam, mit mondok neki, új állásról, jobb fizetésről. Éppen kínálkozott egy alkalom… “És gyereket akarok tőled…”
Az utca sarkán megtorpantam.
A kapu előtt az öreg igazgatónk metál-szürke Hondájával várakozott. Ismertem a rendszámát.
Cigarettára gyújtottam. Azon tűnődtem, vajon miért áll itt a főnök kocsija? Hamar rájöttem.
Mandulavirág a főnök oldalán lépett ki a kapun. Úgy simult hozzá, hogy abból minden világossá vált.
A Honda hamar felgyorsult.
Eldobtam a cigarettát.
Másnap megváltam a cégtől. Mandulavirágtól csak magamban búcsúztam el. Azóta sem láttam. Néhanapján jut az eszembe fájdalmasan gyönyörű szomorú emléke.
Kattints (koppints) a képre, vagy IDE és új dimenzióba kerül ez élvezés az életedben!
Iratkozz fel a levelezőlistánkra, értesítést küldünk ingyenes hozzáféréssel amikor a Tagi tartalom újra elérhető lesz. Ha érdekelnek szexhírek, ingyenes xxx erotika és kedvezmények erotika témában.
Ami rád vár az több ezer pornófilm, videó és képek tagoknak, pornófilmek és videók, szexmozi, pornóképek, rar pornó, videómegosztó, magyar amatőr és profi pornós lányok.
Szuper SZEX SHOP BLOG és tuti POTENCIANÖVELŐK!
Ezeket láttad már?
Felcsatolható műpénisszel hogy lehet örömet adni a férfinak?
Felcsatolható műpénisszel hogy lehet örömet adni a férfinak, amikor nő dug férfit. A szexben passzív [...]
Ajándék ötletek a legjobb szexshopból, Intim Center Budapest
Nemcsak az örömre, hanem vevőink és megrendelőink egészségére és biztonságára is ügyelve csak biztonságos, eredeti, [...]
Sex shop üzletek és áruk, az INTIM CENTER az első és legjobb
Sex shop online üzletek, és új áruk nagy választéka a bejegyzésben! Lányoknak, nőknek: Légy olyan, mint [...]
A legjobb potencianövelők – Kelemen Anna, Koncz Gábor, Lagzi Lajcsi tippek
Az egyik folyamatos szedésű szer, a Forever Man potencianövelő arcának kérték fel Koncz Gábort. A [...]