A szám íze szerint

A száj a legfontosabb: kapocs a másikhoz. A számon keresztül adom át magam és a számon keresztül nyelem el őt. A száj a szex alapvető színtere és a rendezője is. Utasít, parancsol, hív, elküld, közöl és hallgat, figyel, felfedez, érez, kóstol és ízlel. A száj köti össze az eseményeket és a testeket az ágyban. Az ajkak puhasága, melegsége, nedvessége; a fogak keménysége; a harapás okozta gyilkos fájdalom; az ajkak gondoskodó ölelése; a nyelv gyengéd simogatása; a beszéd, a suttogás, az üvöltés, a nevetés, a mosoly, a lihegés, a nyögés…révén.

Az egész a beszéddel kezdődik, elvégre az ember nem kezd olyannal, akinek nincs mit mondania. Persze két szerető gyakran a legképtelenebb dolgokról kezd beszélgetni. De beszélgetni kell! Kora sedülőkorom óta az idősebb férfiak vonzottak, mert lenyűgöző dolgokat mondtak nekem és ez elbűvölt, felizgatott, vágytam rájuk. De szex közben sem lehet csend, a kommunikáció pedig mindenféle módon és eszközzel nagyon intenzív. Bár én nem szeretem, ha valaki egyáltalán nem hallat hangokat. Az olyan, mintha nem akarna velem osztozni az élvezetében.

…

De az én szám igényli, hogy végig aktív résztvevő maradjon és ne csak a klasszikus csók- szopás kombináció jusson neki. Nem tudom, például egy férfiben milyen késztetés dolgozik, amikor az ujjával hatol az ajkaim közé, és azt sem, hogy nekem ez miért fontos gesztus, de az. Pár éve együtt aludtam egy frissen megismert, de végül hosszabban megmaradt sráccal. Nem morális okokból, de úgy éreztem, korai lenne a szex. Persze, a testem akarta, az övé is, viszont tartottam magam a korábban hozott döntésemhez. Egészen addig, amíg az arcom simogatása közben az egyik ujjával el nem érte a számat és a hegyét végighúzta a mintegy varázsütésre szétnyíló ajkaimon. Azelőtt még nem történt így, mégis ösztönösen szívtam a számba, ösztönösen fogadtam magaba a behatolót. Nem tudtam másképp tenni és nemet sem akartam mondani többé…

…

Aztán ott van a harapás is, ami rendkívül izgalmas játék, látszólag a másikkal, de sokkal inkább önmagammal: önkontroll-gyakorlás. Még kiskoromban, 7-8 évesen, jótestvérek módjára martuk egymást a húgommal. Megharaptam a kezét, és akkor valamilyen furcsa, állati ösztön uralkodott el rajtam. Hihetetlenül erős és intenzív érzés volt, sosem tudnám elfelejteni. Belé akartam vájni a fogam, a húsába, nem törődve semmivel, nem törődve a fájdalmával. Tépni akartam, talán ez a legkifejezőbb megfogalmazás. Efajta állatiasság a szexben tört felszínre belőlem azóta.

A Káma-szútra szerint egyébként, ami megcsókolható, az meg is harapható- a szem, a felső ajak és a száj belseje kivételével. Tehát harapni kell és igényelni a másik harapását. Egyszer, egy fiú mellettem feküdt, az ujjai bennem voltak és ki-be csúszkáltak. Már nem tudtam magamról, teljesen belebújtam a nyakába, éreztem a bőrén a saját lihegésem forróságát. Miután elélveztem, mosolyogva jegyezte meg, hogy megharaptam a vállát. Nem is emlékeztem rá…