Átlagos nő: Bejelentés nélkül a számba élvezett

cumshotHát, ez hirtelen jött. Körülbelül öt perc alatt döntöttem – a férfi előtte órákon át, kitartóan fűzött. Cseppet sem vagyok magamra büszke, de egy kicsit ücsörögtem a dolog fölött, és úgy találtam, nem történt hiába. Egész egyszerűen végleg kizökkentett az érzelmekkel átitatott, de mégis csak testi [abból is a lealacsonyítóbb fajta] távmarhaságomból, és megismertetett velem egy gyökeresen különböző eljárást [és még hány, de hány létezhet…], ami kipukkasztotta a “majomlufit”.

Simogatott. Végre… ölelt, csókolt, nyalt, megőrült értem. Aktus végén nem átallott bejelentés nélkül a számba élvezni, én meg korlátolt [enyhén pityókás] lélekjelenléttel ebből minél többet elkerülni, és bár bosszantóan nem örülök neki, emígyen újabb pipa került az “indexembe”, amivel esetleg később számolnom kell egy véglegesnek tervezett kapcsolatban [amennyiben nem tanulok meg addig ilyesmikre határozottan, akár a kapcsolat feláldozásával nemet mondani]. Íze? Nincs. Hálistennek.

Megpróbálom elfogadhatóan részletezni, mi is volt ez valójában. Megbecsült, másik épületben dolgozó, nagyjából velem egyidős, pár hónapig alkalmazott, és most jön a kulcsszó, külföldi kolléga búcsúztató estje [mediterranium, hév és szavak]. Távolról sem terveztem, hogy belemegyek mostanában ilyesmibe, de nem vagyok az a fajta elvember [mint remélem eddig kiderült], aki amiatt maradt szűz, vagy rövid mérlegelés után ne volna immár tudatában a veszélyeknek, következményeknek – és nem utolsósorban a kellemes együtthatónak.

Mert leginkább ez döntött. Én a főnököm jelenlétében kevésbé, ő rendkívül berúgott, és olyan rekirugaszkodással udvarolt, nógatott, hülyített [menjek vele, itt marad stb], és tulajdonképpen finoman, de erőszakoskodott, aminek nehezen tudtam ellenállni, tekintve, hogy másnap tényleg hazamegy, aláhúzva az egyéjszakás kaland előnyeit, a találkozás hiányában begyógyuló szégyenérzet, vagy éppen a nemkívánatos folytatás felelősségének fizikai kizárása által.

Óvszer volt nálam, ezért a döntés nem ezen múlott – máskülönben nem lett volna dilemma tárgya, és ez nem elvi kérdés. Mikor már az ágyán ültem, habozott, mondogatta, így szeret, úgy szeret, én meg határozottam visszakérdeztem: mit szeretne csinálni? To be with you. Szexelni? Igen. OK, belemegyek, mer én is akarom [nem hazudtam]. Legyen 50-50%. A lépcsőházat már végigsmároltuk, de ilyenek előfordulnak szűzekkel is [akik aztán úgy is maradnak], viszont most a villanyoltást követően… új kaland várt rám.

Nem hagyott érintetlen felületet, nem is finomkodott nagyon, a nyakamtól a lábujjam hegyéig mindenhova kijutott a délies vonzalomból. Képes volt szinte teljes egészében “beborítani”, ülve, hátulról egészen hozzámtapadt, miközben szabályosan birtokolta a mellemet és környékét [ez még a behatolás előtt történt]. Orál közben tapasztaltam, hogy mégsem olyan nagy akadály az egyhónapos szőrzet, ezt sem óvatoskodta túl, de fájdalmat egy pillanatra sem okozott. Amikor az én köröm jött, tapasztaltam, hogy a mélytoroknak van egy egyszerűbb formája, nevezetesen az, hogy nem is ér el a torkomig. Ennek nem meglepő folytatásaként a megszokottnál körülményesebbre sikerült az aktus, mert a kicsusszanásokkal mindig kizökkentünk. Érdekes módon ő is szerette, ha csöcsörésztem, kért 69-est, és új szót tanultam: “black hole” – az igen rossz emlékeket őrző végbélnyílásomra célzott, ami – mint megtudtam – az abortuszellenes délieknél sajátosan bevett módi. Megujjazta [talán a szokás hatalma], de többre nem jutott, határozottan megkértem.

A dolgok végére levarázsolta a gumit, odakért cumizni [ekkor még fogalmam sem volt, hol tart], egyszercsak folyt szét a számon a magja. Jópárszor megálmodtam már, hogy ha valaki egyszer velem így jár el – azaz előzetes egyeztetés nélkül -, a cipőmet is a lépcsőházban fogom felvenni, olyan sebesen távozom. Mondanom sem kell, hogy nem így történt, de a megrökönyödésemet, és a játék elszúrását, tudniillik nem nyeltem vagy maszatoltam vagy mittudomén, azonnali verbalitással kísértem: eddig még nem csináltam ilyet. Talán az is közrejátszott, hogy félrekommunikáltuk az eseményt, mert előtte még azt is megkérdezte, hogy szűz vagyok-e még, én erre minden kétséget kizáróan tiltakoztam.

Másnap reggel futottam haza, hogy munka előtt még rendbejöjjek, ezért a gyors, fejfájós búcsú után már nem találkoztunk, estére elrepült. Rájöttem, hogy minden aktus után, még ha ugyanazzal a személlyel van is, mocskosnak érzem magam. És arra is rájöttem, miért: mert még mindig a közelébe sem értem annak, hogy egy valódi, a lelkünk mélyén összeérő, mély szerelemmel bíró társsal tegyem mindezt. Most egyszerűen élveztem a választási lehetőséget, a szabadságot, a tréninget – “akkor sem vagy luvnya” -, és nem utolsósorban azt, hogy kedvenc kollégánkat boldoggá tettem. Még az is lehet [sőt], hogy nem én voltam az egyetlen.


Kattints (koppints) a képre, vagy IDE és új dimenzióba kerül ez élvezés az életedben!


Iratkozz fel a levelezőlistánkra, értesítést küldünk ingyenes hozzáféréssel amikor a Tagi tartalom újra elérhető lesz. Ha érdekelnek szexhírek, ingyenes xxx erotika és kedvezmények erotika témában.

Ami rád vár az több ezer pornófilm, videó és képek tagoknak, pornófilmek és videók, szexmozi, pornóképek, rar pornó, videómegosztó, magyar amatőr és profi pornós lányok.


Szuper SZEXSHOP BLOG és tuti POTENCIANÖVELŐK!


One thought on “Átlagos nő: Bejelentés nélkül a számba élvezett

  1. Pingback: Erotikus és perverz történetek | Hírbank indiszkrét provokáció

Comments are closed.