A hüvely mérete

huvelyMinden ellenkező hiedelemmel szemben a normális hüvely bármely méretű hímvesszőhöz könnyedén tud alkalmazkodni. Semmilyen kapcsolat nincs a nő testméretei és alakja, valamint a hüvely nagysága között, ugyanez vonatkozik férfinál a hímvesszőre is. A hüvely a vulvától felfelé körülbelül 45 fokos szögben a méh felé irányuló cső.

A hüvely mérete annyira változatos, és maga a hüvely annyira tágulékony, hogy nagyságát nehéz meghatározni. Ez a nagyfokú tágulékonyság a magyarázata annak, hogy a közösülés és szülés kapcsán fellépő erőteljes hatásoknak is képes ellenállni. Minden ellenkező hiedelemmel szemben a normális hüvely bármely méretű hímvesszőhöz könnyedén tud alkalmazkodni. Semmilyen kapcsolat nincs a nő testméretei és alakja, valamint a hüvely nagysága között, ugyanez vonatkozik férfinál a hímvesszőre is.

A hüvely valójában csak lehetséges üreg, minthogy az elülső és hátsó falak harántredőket alkotnak, melyek egymáshoz igen közeli helyzetben vannak. A nem szült nőknél a hüvely falai erőteljesek és gazdagon redőzöttek. Szülés (partus) után a hüvelyfalak többé-kevésbé kisimulnak, hogy bizonyos idő múlva visszanyerjék szilárdságukat, különösen olyan nőknél, akik többször szültek.

A hüvely felső részébe nyúlik a méh alsó része, a kúp alakú méhnyak (cervix uteri). A méhnyak körül képződő körkörös öböl, anatómiailag elülső, hátsó és két oldalsó boltozatra tagolódik. A boltozatok falai vékonyak, hiszen csak a hüvely fala alkotja azokat, másik oldalon a kismedencei üreg helyezkedik el. Belső (hüvelyi) nőgyógyászati vizsgálat során a különböző kismedencei szervek helyzete és egymáshoz való viszonya tapintható és állapítható meg a boltozaton keresztül. Normális viszonyok között a hátsó boltozat üres, az elülsőn át tapintható a méh teste, az oldalsókon át pedig a petevezeték és a petefészkek.

A hátsó boltozat mélyebben nyomul be a kismedencébe, és ennek következtében nagyobb és hosszabb, mint az elülső. Ez az anatómiai helyzet megkönnyíti a sperma méhnyakba jutását a közösülés során, mert ha a nő a hátán fekszik, a méhnyak nyílása nemcsak egyenesen a magömlés felé irányul, de a kilövellt spermamennyiség a hátsó fornixban (boltozat) gyűlik össze, és a méhnyak ebben fürdik. A pénisz lökését a közösülés során szintén a hátsó hüvelyboltozat fogja fel, ezáltal megakadályozza a méhnyak sérülését.

A hátsó hüvelyboltozatot a medenceűrt bélelő hashártyától (peritoneum) csak a vékony hüvelyfal választja el, és a hashártya itt a mélybe nyomul, a Douglas-üreget (spatium rectouterinum) alkotva. Ily módon a hátsó hüvelyboltozat különböző diagnosztikus és sebészeti eljárások helyéül szolgál. A Douglas-punctio (kuldoszkópia) esetében a hátsó hüvelyboltozaton keresztül vezetik a tűt a Douglas-üregbe, ezáltal bármilyen, ott felgyülemlett folyadék természete meghatározható – vér, genny nagyobb mennyiségű szövetnedv. Kolpotomiánál a hátsó hüvelyboltozaton kis metszést ejtenek, melyen keresztül a medenceüreget bélelő hashártyaűrbe jutnak. Ezen a nyíláson keresztül kuldoszkóp segítségével – mely optikai eszközökkel és fénnyel ellátott cső, a testüregi mikroszkópok egyik fajtája – a medencei zsigerek látótérbe hozhatók. A kolpotomia bizonyos sebészi beavatkozásokhoz is segítséget nyújthat, amint a petevezetékek lekötése (ligatura tubae) vagy esetleg a méhen kívüli terhesség eltávolítása.

A hüvely bélése
A hüvely bélése az úgynevezett hüvelyi epithelium (hám), mely körülbelül negyven, kötőszöveten nyugvó sejtrétegből áll, és véredényeket, idegeket tartalmaz. Ez a hám a bőrhöz hasonló, de nem tartalmaz szőrtüszőket, verejtékmirigyeket és faggyúmirigyeket, melyek gyengítenék és a mikroorganizmusok behatolására lehetőséget nyújtanának. Ily módon ez szívós, elellenálló védőfalat képez. A mélyebben fekvő, alsó sejtrétegek az alattuk, a kötőszövetben futó vérerekhez közelebb vannak, ezáltal gyorsabban osztódnak, hogy a lelökődött felső rétegek helyére nyomuljanak. Az ösztrogének, a női nemi hormonok a bazális sejtek növekedését a pubertás előtt és a menopauzában serkentik. Ha kevés az ösztrogén, a hüvelyhám vékony, és majdnem teljes egészében bazális sejtekből épül fel. Ha a petefészkek a fogamzóképes korban megfelelő mennyiségű ösztrogént termelnek, a hüvelyfalról vett sejtkenet – melyet tárgylemezen megfestenek – nagy mennyiségű lelökődött sejtet tartalmaz, és ily módon lehetőség van a menstruációs ciklus fázisainak megállapítására ezen sejtek alaki és festődési tulajdonságai alapján. A megfestett hüvelykenetben található bazális, átmeneti (intermedier) és felületi (szuperficiális) sejtek relatív száma alapján egy mutatószám állapítható meg az ösztrogénaktivitásra vonatkozóan. A hüvelyhám sejtjeinek vizsgálata rákszűréskor is hasznos információ nyújt (Papanicolau-teszt, Schiller-teszt), ezekről később lesz szó.

A hüvelyváladék
A hüvelytartalom a serdülőkor után és a klimax előtt normális viszonyok között savanyú vegyhatású, megközelítően 3,5-5,5 pH-értéket mutat. (A pH a savasság és lúgosság mértéke bármely oldatban, melyet 1-14 skálán fejezünk ki. A kisebb számok az aciditást – savasság -, a nagyobbak az alkalinitást – lúgosság – jelölik, a pH 7 a neutrális – semleges – vegyhatás.) E savasság létrejötte és fenntartása a következőképpen megy végbe: a szexuális érettség idején a működő petefészkek által termelt ösztrogén a hüvelyfal bazális sejtjeinek gyors osztódását eredményezi. Ezek az aktívan növő sejtek glikogénszemcséket raktároznak sejtplazmájukba (glikogén: két összekapcsolt szőlőcukor-molekula). Bizonyos baktériumok, melyeket a német nőgyógyász, Albert Döderlein nyomán Döderlein-bacillusoknak neveznek, és a hüvely normális baktériumflórájához tartoznak, tejsavbaktériumok; a glikogént tejsavvá képesek bontani. A tejsav jelenléte felelős a hüvelytartalom alacsonyabb pH-értékéért.

A normális hüvelyváladék tiszta, savanyú folyadék, melyben lelökődött felületi sejtek, Döderlein-bacillusok és kis mennyiségű, a méhnyak mirigyeiből származó nyák található. A váladék savassága a vastag hüvelyhám ellenálló képességével együtt védi a hüvelyt a veszélyes baktériumok fertőzésétől, és ez teszi a hüvelyt sokkal sérülékenyebbé fertőzésekkel szemben a serdülőkor előtt és a menopauza után. A Döderlein-bacillusok a normális hüvelyműködés számára nélkülözhetetlenek. Kémiai fogamzásgátlók, antibiotikumok, túlzott irrigálás megzavarhatja vagy tönkreteheti e baktériumokat, így hüvelyfertőzések sokkal könnyebben bekövetkezhetnek.


Kattints (koppints) a képre, vagy IDE és új dimenzióba kerül ez élvezés az életedben!


Iratkozz fel a levelezőlistánkra, értesítést küldünk ingyenes hozzáféréssel amikor a Tagi tartalom újra elérhető lesz. Ha érdekelnek szexhírek, ingyenes xxx erotika és kedvezmények erotika témában.

Ami rád vár az több ezer pornófilm, videó és képek tagoknak, pornófilmek és videók, szexmozi, pornóképek, rar pornó, videómegosztó, magyar amatőr és profi pornós lányok.


Szuper SZEXSHOP BLOG és tuti POTENCIANÖVELŐK!


One thought on “A hüvely mérete

  1. Pingback: Vagina infó: A hüvely élete | Hírbank indiszkrét provokáció

Comments are closed.