Az óvszer a sperma útjában

Az óvszer taszító. Közénk áll, a testrészek átveszik az ízét és a szagát. Általában jobban zavar engem, mint a másikat. Viszont megvéd! Betegségektől, amik lehetőségét hajlamos vagyok elfelejteni. Gyerektől, amit viszont még akkor is magamba képzelek paranoid módon, amikor tényleg esélytelen. Az óvszer nyújtotta védelem kölcsönös, ezért kell elviselni. Talán ezzel a biztonsággal pótolja az ellopott intimitást.

Engem, az idegen szagon és ízen kívül, a sperma elzárásáért zavar leginkább. Sosem éreztem még milyen, amikor belémspriccel. És erről még fantáziálni sem tudok… Talán ezért vonz minden olyan szituáció, amikor különböző dolgokat lehet a pinámra és pinőmba kenni, ezért izgat a pisiszex azon formája, amikor a farok olyan állapotba kerül dugás közben, hogy a pinába képes engedni. Vagy az análszex adta lehetőség. És tényleg kedvenc élményeim egyike, amikor megéreztem a fenekembe spriccelő spermát. Az olyan leírhatatlanul izgató volt, hogy minden más ingerlés nélkül is majdnem elélveztem. Az azóta felmerülő késztetésem a fenekem önzetlen felkínálását illetően, ebből az esetből táplálkozik.

(Igen, igaz, hogy a számba is nagyon szeretem, valószínűleg bárhová a pinám kívül, ahol érezhetem, sőt! kifejezetten szeretm érezni a férfi orgazmus kirobbanó termékét! De tény, hogy a fenékbe kapott löket hasonlíthat leginkább az eredeti rendre.)

Korábban volt, hogy lefeküdtem srácokkal óvszer nélkül, és nem éreztem magam felelőtlennek. Sőt, még aggódni sem aggódtam miatta. Aztán az első, szerencsére negatív, terhességi tesztem túl nagy trauma volt. Azóta sem bizalmatlanságból tartom szükségesnek a plusz egy réteget, hanem mert olyasmitől véd meg mindkettőnket, ami bármilyen óvatosság mellett bekövetkezhet.

Ez a fajta felszabadultság sokat jelent. Ha tudom, hogy nem lehet baj, jobban elengedem magam, jobban átadom magam. Na de, hiába a tudat, amikor az óvszerek sorban elszakadnak… Ennyivel akkor is tartozunk egymásnak, hamár szexre kerül a sor. Ha úgy tetszik, a másik iránti tisztelet kifejezése. Nem hiszem, hogy magamba fogadnék olyan férfit, aki nem hajlandó megtenni a szükséges óvintézkedéseket – és ez alatt magát a szándékot (is) értem: hogy értem…